Így búcsúzik tőlem a 2020-as év: egy jó kis kötőhártya gyulladással. Már év elején jött a fotós szakmát is durván sújtó koronavírus járvány, közben tönkrement a billentyűzetem,  volt egy kisebb balesetem munka közben, ami miatt akkor nem tudtam dolgozni, aztán visszatért a koronavírus járvány.

A napokban egyre többen tették fel a kérdést mindenfelé a közösségi és egyéb médiában a horvátországi földrengés után, ami még Magyarországon is érezhető volt, hogy mi jöhet még 2020-ban. Nekem az év utolsó napjára kötőhártya gyulladásom lett és az előző ilyen szemfertőzésből megmaradt szemcsepp is elfogyott. Az évnek pedig még mindig nincs vége…

Fontolgatom egy ideje, hogy kéne írnom valamilyen évértékelést, összegzést, lezárást, búcsúztatót, vagy ilyesmit. Sokan megtették már, sokan még csak ezután fogják.

Micsoda egy év volt egy a 2020-as… Mint minden évben, idén is rengeteg dolog történt és kevésbé megszokott módon idén még több minden maradt el, mint amennyi megtörtént. Ami történt az meg…

Sok mindent át kellett alakítanunk, sok mindent máshogyan kellett csinálnunk és emiatt sokat panaszkodtunk. De azért alkalmazkodtunk, megoldásokat kerestünk és remélhetöleg sikerült is minél többet találnunk ezek közül. Reméljük, az új év csupa jót tartogat majd, mindenki számára!

Szokásosnak tűnően indult az év. Aztán sorra maradtak el a hagyományos rendezvények. A hétköznapok egyre jobban kizökkentek a megszokott kerékvágásból. Egyre jobban bezárkóztunk, ki se mozdultunk, amikor mégis, akkor maszkot húztunk. Ezt egyre többet sujkolták nekünk és egyre több helyet zártak be, kitiltva mindenkit. Bezártak a határok, kiürültek a turista látványosságok, összeomlott a turizmus, vendéglátás, rendezvényszervezés. A fotózás is padlóra került. A taxisok és sok más szakma kapott gazdasági segítséget, a fotósok nem. Az Adobe azért adott egy kis kedvezményt.
Focit csak COVID teszttel lehetett fotózni, de azt sem akárhogyan. A Forma 1-ről kizárták a fotósok zömét, úszóversenyt és vizilabdát meg egyáltalán nem.Közben próbáltuk átvészelni az otthon ülést szakmailag, pszichésen és anyagilag is. Volt, aki webkamerán keresztül fotózott, aztán ezért jogvitába is keveredettm, más buszvezető helyett inkább ételfutárnak ment, vagy az eszközök kiárusításába kezdett.

Aztán újraindult az élet, egyre több minden tért vissza a szokásos dolgokból. Újra élvezhettük az életet, még ha nem is teljesen ugyanúgy, mint korábban. Aztán visszatért a járvány, kijárási korlátozást vezettek be és bezártak az éttermek, este csak külön engedéllyel lehetett közlekedni. Újra bezárkóztunk, megint egyre több minden zárt be, egyre kevesebb helyre járhattunk el, újra egyre több minden maradt el. Karácsonyra újra letarolt mindent a járvány (kivéve a kereskedelmet – az továbbra is virult és sorra döntötte a rekordokat). Idén újra meglepődött rajta mindenki, hogy karácsonykor a szokásosnál is jobban belassul a postai csomagküldés. Online kocogtak a fürdőruhás mikulások, neten tartottak még szinkronúszó versenyt is – persze fotósok nélkül, jövőre pedig jönnek a KATA adózás szigorításai. Az év végére pedig bezárt a FotóSarok blog és bár egyre aktívabban blogoltam idén, már szinte az elmúlt 12 év fénykorát idézve, még mindig is folyamatosan töröm rajta a fejem, hogy vajon van-e értelme folytatnom.

Ezek persze csak az év leghangsúlyosabb és koronavírus járványhoz jobban kapcsolódó események voltak. Ezen kívül sok minden más is történt az országban, pláne a világban. A járvány miatt “kapott szabadidőmben” sok másról is írtam a blogon. Írhatnék ezekből is egy ajánlót, de érdemesebb visszalapozni a blog főoldalán!

Sajnos technikai okokból meg kellett változtatni a blog megjelenését, így a régi mozaik nézet már nem elérhető. A kommeltelés továbbra sem működik a blogon, csak a blog Facebook oldalán tudtok kommentelni.

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!