A brit királyi családnak már a ’60-as évek óta előre kidolgozott forgatókönyve van a fontos személyek halála esetére. Forth Bridge művelet kódnéven emlegetik azokat az intézkedéseket, amik a ma 99 éves korában elhunyt Fülöp herceg halála esetén léptek életbe. Maga a tény, hogy ezt megtudtuk is igazolja, hogy életbe lépett a királyi udvar Forth Bridge művelete.

Régóta tervezem, hogy írok erről, mert a blogon sok más mellett ezt a közélet és média találkozását érintő témát is érdekesnek tartom megosztani. Ugyanakkor (sok más médiummal ellentétben) nem akartam addig foglalkozni a témával, amíg nem volt aktuális. A Kiskegyed és az MCool is foglalkozott korábban a temetési forgatókönyvvel.

Terveznek az elkerülhetetlennel
A szigorúan szervezett és fontos rendszerekben kritikus minden rosszra előre felkészülni. Ilyen egy állam gépezete is. Bármilyen szomorú legyen is az egész nemzet, vagy akár a világ jelentős része számára, a királyi család tagjainak halála is egy várható és szükségszerű esemény, amiről biztosan tudható, hogy előbb-utóbb bekövetkezik. Emiatt sajnos tervezni és készüni kell rá. A médiában és az állami gépezetekben is előre kidolgozott forgatókönyvei vannak az ilyen haláleseteknek is.
A tervek előkészítésében különböző kormányszervek, az angol egyház, a rendőrség, a katonaság, a királyi parkfelügyelet, a londoni önkormányzat és a közlekedési vállalat mellett részt vesz a média is.

A sajtónak szintén nagyon fontos szerepe van a forgatókönyv lebonyolításában és a tudósításban. A tervek kidolgozásában sok esetben maguk az érintettek is részt vesznek, rendelkeznek egyes részletekről. Sok mindenről persze maguk már nem dönthetnek, így a tervekben meghatározott hozzátartozókra maradnak a halál körüményeinek ismeretében. Fülöp herceg például a nagyszabású állami temetés helyett szerényebb, katonai temetést választott magának. Jó eséllyel a brit légierő missing man manőverrel tiszteleg majd előtte, de erről egyelőre nincs információnk. (Utólag kiderült, hogy mivel nem állami szertartást tartottak, így a repülők tisztelgése is kimaradt.)

Kódnevek és hidak
A Wikipédia szerint a kódnév használata már jó ideje használatban van Angliában. A ma uralkodó II. Erzsébet királynő apjának, VI. György királynak a halálhírét a “Hyde Park Corner” üzenettel közvetítették kenyába, ahol Fülöp Herceg és Erzsébet akkor tartózkodott. A Crown sorozat szintén Hyde Park Corner címet viselő nyitóepizódja szerint a BBC várt a király halálhírének beolvasásával, amíg lányát, az újdonsült uralkodót elérték a hírrel a világ másik felén. Annyi biztos, hogy VI. György királyt 1952. február 6-án 7:30-kor találták holtan és a BBC csak 11:15-kor jelentette be.

Mint a Guardian is írja, a kódneveket azért vezették be, hogy az akkor még kézi kapcsolású rendszerek használata mellett a telefonközpontosok ne tudják meg előbb a hírt, mint a döntéshozók.

A királyi család a XX. század vége felé vezette be az Anglia szerte taláható hidakról elnevezett kódnév rendszer használatát a gyászos események jelzésére. Tay Bridge néven emlegették II. Erzsébet anyjának, az anyakirálynőnek a halálát. A hozzá kapcsolódó állami protokoll terveket 22 éven keresztül frissítették, míg 2002-ben alkalmazni kellett. Diana hercegnő 1997-es halála után az anyakirálynö halála esetére előkészített Tay Bridge tervet módosítva alkalmazták.

A királyi család tagjaihoz tartozó hidak:

• London Bridge – Erzsébet királynő
• Forth Bridge – Fülöp edinburghi herceg
• Tay Bridge – Erzsébet anyakirályné
• Menai Bridge – Charles walesi herceg

A média szerepe
Kiemelt jelentőségű hírként a médiának tudósítania kell a királyi családban történt halálesetekről és a hozzá kötődő nemzeti gyászról. A média számára is szigorú protokollt írnak elő a forgatókönyvek. A sajtóban amúgy is szokásos módszertan szerint minden fontos személynek előkészített biankó halálhíre, nekrológja van. Ezeket néhány múltbeli tévedésből tanulva ma már (jobb esetben) egyre körültekintőbben kezelik a szerkesztőségi rendszerek, hogy minél nehezebb legyen véletlenül, tévedésből, rosszkor publikálni.

A tévétársaságoknál a bemondók számára kötelező készenlétben tartani egy váltás fekete ruhát. Ebbe tudnak gyorsan átötözni, amíg az adást megszakítva az elhunyt portréiból előkészített képsorokat játszanak be. A BBC2 átkapcsol a BBC1 adására, ahol beolvassák a kiadott hivatalos tájékoztatást. Évente többször is gyakorolják saját vészhelyzeti forgatókönyveiket az előkészített halálhírek beolvasására, amikben az elhunyt nevét “Mrs Robinsonként” olvassák be. A Guardian cikkében egy BBC alkalmazott mesél róla, hogy 30 éve rendszeresen összehívják a stábokat unalmas vasárnap reggeleken, hogy kitalált hírek beolvasását gyakorolják. Ezekben a Királynő anyja megfulladt egy halszálka miatt vagy épp autóbaleset érte Diana hercegnőt – ez utóbbi aztán tényleg be is következett.

A London Bridge forgatókönyvről, vagyis a Királynő halálhírének előkészületeiről a Guardian 2017-ben azt írta, hogy a legtöbb lap szerkesztőségében komoly gyűjteményt készítettek elő különféle témába vágó cikkekből. The Times 11 napnyi tudósítást készített elő a Királynő halála esetére és a tévék is rengeteg a királyi családdal kapcsoatos videó anyagot készítettek elő szükség esetére. Sok tévé csatorna jó előre leszerződött már a különféle szakértőkkel is, akik csak az adott csatornán fognak majd beszélni. A cikkben megszólaló egyik szakértő azt mondja “Az apátság bejáratánál ülök majd egy asztalnál és 300 millió amerikainak közvetítem az eseményeket”.

A BBC-nél és a PA Media (korábbi nevén Press Association) hírügynökségnél az 1930-ban felállított háborús riadó rendszer kék fényei jelzik, hogy az előre tervezett műsort meg kell szakítani, nyugodt zenét kell játszaniuk, hogy felkészítsék a nézőket az érkező rossz hírre.
A Radio Alert Transmission System (RATS) vészhelyzeti jelző rendszert a kevésbé részvétteliek úgy is emlegetik, hogy “Royal About To Snuff It” vagyis “Az udvarban beadta valaki a kulcsot”. A Guardian cikkében megszólaló média munkások azt mesélik, a legtöbben csak próba üzemben látták vagy hallották valaha a vészjelzést. A többség még sosem találkozott vele. Mivel maguk sem tudják, milyen is, akadnak, akik a legtöbb szokatlan jelenségre felkapják a fejüket, hogy vajon ez volna az? Aztán persze kiderül, hogy nem.
Amikor az anyakirálynő elhunyt, például azért nem gyulladtak ki a kék fények, mert valaki nem nyomta be eléggé a megfelelő gombot.
A kereskedelmi rádióknál heti rendszerességgel tesztelik a kék jelző rendszert, ami a nemzeti katasztrófákat hivatott jelezni. A kéken villogó fény jelzi, hogy fel kell készülni a zene lekeverésére, mert hamarosan fontos hírt jelentenek be. Addig pedig nyugodt zenét kell játszaniuk. Minden rádió zene gyűjteményekkel készül, hogy szomorú és gyászos hangulatú zenéket is tudjanak sugározni a gyászhírek bejelentése után. Mint a Huffington Post 2011-es cikkében írta a BBC egyik producere: “Bármikor meghallják a Radio1 nappali műsorán a Sabres of Paradise Haunted Dancehall (Nursery Remix)-ét, jobb ha bekapcsolják a tévét, mert valami szörnyű történt.”
A halálhír bejelentését követően rendkívüli műsorrend lép életbe. A szórakoztató műsorokat törölhetik, vagy akár több órára adásszünetet rendelhetnek el fekete képernyővel. VI. György király halálakor a bejelentést 15 percenként hétszer megismételték, majd öt órára elhallgatott az akkor még csak rádióként üzemelő BBC.

A gyászforgatókönyv
A királyi család tagjainak halálhírét minden esetben a királyi udvar kezeli. Államfőként a Királynő halála különleges jelentőséggel bír, így a sajtóban is leginkább ezzel foglalkoztak, de a család többi tagjához tartozó protokoll is hasonlít főbb elemeiben, bár a 9/11 terrortámadás után a BBC lecsökkentette a királyi család azon tagjainak a számát, akik a teljes gyász protokollban részesülnek. A család többi tagjának halála esetén a Királynőt értesítik elsőként és ő indítja el a folyamatokat.

Most Fülöp herceg halála után is félárbócra engedtek minden brit zászlót Anglia és világ szerte. Ez igaz a Buckingham Palotára is, ahol a Királynő távollétében szintén a Union Jack lobog most félárbócon. Mivel a Királynő ott tartózkodik most, egyedül a Windsor kastély tetején lobog a közismert Union Jack brit zászló helyén a nemzet egységét jelképező Royal Standard királyi zászló. Ezt sosem vonják fel a Union Jackkel együtt és a Királynő zászlaját sosem eresztik fél árbócra, mert az uralkodó állandó és stabilitást jelképez.

A Királyi Család és a Buckingham Palota weboldalát lekapcsolták, egyetlen gyász közlemény látható rajta. Fülöp herceg testét a Westminster Hall helyett a St James’s Palace kápolnájában ravatalozzák fel, akárcsak korábban, 1997-es halála után Diana walesi hercegnőét is.

A Királynő most nyolc napos gyászba kezd. Ez alatt az idő alatt nem fog sehol nyilvánosan megjelenni és új törvények sem lépnek életbe. Ezt aztán további 30 nap gyász követi, a Királynő csak ezután tér vissza nyilvános feladataihoz.
A TV és rádió tudósítás egy idő után visszatér a normál ügymenethez, de a szórakoztató műsorokat törölték. A ma este esedékes Master Chef döntőt elhalasztották. Kizárólag hírműsorokat és Fülöp herceg életére emlékező műsorokat vetítenek.

A London Bridge forgatókönyv
Királynő halála esetén még aznap (amire a dokumentumok D-Day néven hivatkoznak és sorszámozva jelzik a rá következő napokat) a személyi titkára közvetíti a halálhírt. Elsőként a miniszterelnököt értesíti titkosított vonalon a “Leomlott a London Híd” kódjelzéssel. A kormány illetékes szerve értesíti a birodalom Anglián kívüli országainak vezetőit, ahol szintén az angol Királynő tölti be az államfői tisztséget és a Brit Nemzetközösség többi országát is. A média a BBC és a PA révén értesül a hírről és a korábbi bekezdésben tárgyaltak szerint tájékoztatják a nyilvánosságot.

A Királynő halálával automatikusan átveszi az uralkodói címet a trónörökös és ő válik az új királlyá. Maga választja meg, hogy milyen néven kíván uralkodni. Első intézkedéseként körbeutazza az Egyesült Királyságot.

A Buckingham Palota kapujára kifüggesztenek egy gyászközleményt. A királyi család és a palota weboldalán ugyanez látható csak. A Parlamentet összehívják és ha lehetséges órákon belül üléseznek. A miniszterelnök beszédet intéz az alsóházhoz.
A helyi önkormányzatok, Parlament és kormány épületek félárbócra engedik a Union Jack zászlókat. Egyedül a Royal Standard királyi zászló lobog tovább változatlanul, amelyik kastélyban az új uralkodó tartózkodik.

Másnap (D+1) összeül az Utódlási tanács a St James’s Palotában, hogy kihirdessék az új uralkodót. Este összeül a Parlament és a képviselők esküt tesznek az új királynak.

A ravatalra és a Királynő koporsójának szállítására különféle forgatókönyvek léteznek attól függően, hogy halálára az ország mely részében, vagy akár tengerentúlon kerül sor.
Minden forgatókönyv esetén néhány nap alatt a Buckingham Palota tróntermébe szállítják végül a koporsót.

Négy nappal a Királynő halála után (D+4) testét a Westminster aulájában helyezik ravatalra, ahol négy napon át róhatják le tiszteletüket az alattvalók.

Kilenc nappal a Királynő halála után (D+9) teljes állami pompával kerül sor a temetésre a Westminster Apátságban, miután a testét a Windsor Kastély St George Kápolnájában előkészített kriptában helyezik végső nyugalomra.

Az Unikornis művelet
2019-ben megjelent az Unikornis művelet híre, ami a London Bridge forgatókönyv másik változata. Arra az esetre készítették elő, ha II. Erzsébet királynő nem Londonban (vagy Windsorban) tartózkodva távozik az élők közül, hanem Skóciában levő Balmoral birtokán éri a halál. Ebben az esetben a testét nem szállítanák azonnal Londonba, hanem helyben, a Holyrood kastélyba kerülne. Ezután az edinburghi St Giles’ Katedrálisban celebrálnának szertartást, majd a Waverly Stadionba viszik, ahonnan aztán a Királyi Vonat szállítaná vissza Londonba a Buckingham Palota tróntermébe. Ezután pedig a forgatókönyv visszatér a London Bridge művelet szerinti folytatáshoz.

A Reuters fotó válogatása Fülöp hercegről

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!