Pillanatok alatt bejárta a világot és mondhatni mindenhol felháborodást váltott ki, hogy Barack Obama amerikai elnök, David Cameron brit miniszterelnök és Helle Thorning Schmidt dán miniszterelnök nevetgélve pózol egy mobilosönfotóhoz, népszerű nevén selfie-hez. És eddig csak egy olyan lapot találtam, ami nem csak a felháborodásnak ad hangot, hanem a körülményeket legalább megpróbálja feltárni.

Ma délután helyezik végső nyugovóra Weber Lajos fotóriporter földi maradványait a fővárosi Szent Család Plébánián.

Ma délelőtt helyezik végső nyugalomra a Külügyminisztérium Sajtó Főosztályának január 28-án, 60. életévében eltávozott volt vezetőjét, aki nem sokkal a magyar EU elnökség átvétele előtt vonult nyugdíjba.
Nem sokkal nyugdíjazása előtt még személyesen hívott fel, hogy választ adjon a minisztériumhoz intézett kérdésemre a kuvaiti fotós tilalommal kapcsolatban. Mint mindig, ekkor is kedves és segítőkész volt.

Néma gyásszal adózott a héten a fotós-, és divatszakma Lovász Sándor László emlékének. Nagyra becsült kollégánkat, kedves barátunkat a Kiscelli Múzeum romtemplomában búcsúztattuk el. Az egykor templomnak épült, ma múzeumként működő épület megannyi divatbemutató helyszíne volt, ahol együtt álltunk Sanyival a fotós emelvényen.

Földön hevertek, és némán hallgattak a máskor vadul kattogó fényképezőgékepek Pólya Zoltán fotóriporter temetésén. Földre helyezett fényképezőgépekkel álltak sorfalat a fotóriporterek eltávozó kollégájuk tiszteletére az Óbudai temetőben. Így indult utolsó útjára a sokak által ismert, és kedvelt, barátnak, tanárnak, mesternek tekintett kolléga.

Egy ismerősöm nemrég megkérdezte, hogy miért kell egyáltalán fényképezni egy temetést? Miért kell a sajtónak betolakodnia a gyászoló család és barátok, ismerősök magánéletébe? A kérdés jogos, és nem csak Daróczi, hanem sok más híres és ismert ember kapcsán felvetődött már. A relatíve közeli múltban Bujtor István, a roma támadások áldozatai és Michael Jackson jutnak eszembe, illetve legfrissebbként a pénteken temetett futballista Varga Zoltán és Popper Péter, akit jövő héten temetnek. Vagy épp a Kaczynski házaspár, akiket egy hete gyászol a világ, és pont ma temetik őket.

Kegyetlen a sors, mikor a képek szöveges kontextusát buta automaták, lelketlen reklámrobotok (itt most tényleg gépekre gondolok) írják. Ahogyan Daróczi Dávid temetése kapcsán a Comment.com írt a félresikerült hirdetésekről, amik a Délmagyar weboldalán jelentek meg.

Lélegzetelállító, hogy milyen egyszerű és őszinte megnyilvánulások, és egyszerű képek képesek megjeleníteni és közvetíteni azt, ami elmondhatatlan. Elcsépelt mondás, hogy “egy kép többet mond ezer szónál”, mégis milyen igaz, és mint most is: elmondhatatlan.

Halottak napja van, ami minden másnál jobb apropó, hogy szó essék a temetések fotózásáról.