Sorra jelennek meg az újabb fényképezőgépek. Egyre jobb műszaki paramétereket kínálnak. Sok fotóst vonzanak is a legújabb eszközök. Viszont az egyre magasabb árcédula sok esetben megkérdőjelezi, hogy érdemes-e beruházni. Pláne a fotósokat is sújtó járvány idején.

Sokan talán nem is szorulnak ezzel kapcsolatban tanácsokra. Az sem biztos, hogy mindenkinek ugyanazok alapján a szempontok alapján érdemes döntenie. Úgy éreztem, hasznos lehet összeszednem a legfontosabb mérlegelési szempontokat. Szokásaimmal ellentétben most próbáltam röviden szavakba önteni a gondolataimat. Nem állítom, hogy sikerült…

1. 

   A koronavírus súlyos csapás a fotósokra
   Részletekért katt a képre!
   Fotó: Mika Baumeister/Unsplash

   Mennyire térül meg?
   A logikai sorrendben nem feltétlenül volna első, de inkább előre veszem. Ez az egyik legfontosabb kérdés, amit sokan figyelmen kívül hagynak, illetve félreértenek. Egy fényképezőgép, vagy bármilyen más műszaki eszköz komoly beruházás, viszont nem minden esetben befektetés. Attól, hogy esetleg akár több, szebb, vagy akármilyen szempontból jobb képek készülnek, még egyáltalán nem biztos, hogy meg fog térülni a ráfordított pénzetek. Szigorúan gazdasági értelemben pláne nem biztos.
   Az ember lelkesedését, alkotókedvét is fel tudja dobni egy újabb, jobb, vagy akár szebb eszköz. Ha csak annyi haszna van egy beszerzésnek, hogy szívesebben, elégedettebben, boldogabban használjátok, már az is haszon lehet akár. Ha többet és egyre jobban is használjátok és a fejlődésetekhez hozzájárul, az még pozitívabb.
   Üzleti értelemben viszont a haszon nagyon egyértelmű és könnyen mérhető. A befektetés megtérülése is egy rideg számítás végeredménye. Kiadtok valamennyit egy új eszközre, mennyi idő allatt térül meg. Ennél a számításnál érdemes azt is figyelembe venni, hogy az adott eszközfejlesztés mennyire vesz részt a bevétel növelésben. Ez az igazán fontos kérdés, amit a döntéshozatalban érdemes figyelembe veni. Hiába készítetek sokkal több, akár jobb képet, ha ugyanazok a megrendelők ugyanolyan képeket várnak tőletek, ugyanannyit fizetnek érte és kilátásban, vagy akár terveitek közt sem szerepel, hogy újdonsült eszközötökkel új piacokat és más megrendelőket szolgáljatok ki.
   A jelen gazdasági helyzetben érdemes a szokásosnál is óvatosabban kalkulálni. Amikor ilyen kevés a fotós munka és még az is bizonytalan, hogy kimozdulni meddig/mennyire lehet, nemhogy fotózni, vagy bevételt növelni, akkor érdemes pláne visszfogottan értékelni a beruházások megtérülését is.

2. Lehet kapni?
   Ez a vásárlásunkat leginkább korlátozni képes külső tényező és amit talán legkevésbé kell magyarázni: Amit lehet kapni azt meg tudjátok venni. Amit még/már/átmenetileg nem lehet kapni, azt hiába akarjátok megvenni, nem fog menni.
   Annyit érdemes hozzátenni, hogy amit nem lehet kapni, annak a kereslet hatására általában felmegy az ára. A számítástechnikai eszközöknél épp ezzel trükköznek mostanában igen sokan.
   A fényképezőgépeknél leginkább olyan formában érdekes ez, hogy az új, még kevésbé elérhető gépek mindig drágábbak. Minél régebben van a piacon és főleg minél jobban csökken iránta a kereslet, mert már mindenki megvette, akinek kellett, úgy megy le idővel az ára. Különösen igaz ez a használt piacra, ahol eleinte egyáltalán nincs az új modellekből, aztán egyre több és egyre alacsonyabb áron kapható használtan. A használt piaci árakat persze az esztétikai és műszaki állapot és egyéb tényezők is befolyásolhatják.
3. 

   Mitől profi egy fényképezőgép?
   Részletekért katt a képre!
   Fotó: Nikon

   Szükségetek van rá?
   Ez talán a lista legszubjektívabb szempontja. Egyénileg eltér, hogy ki miben méri, vagy inkább hogyan érez a szükségről. Nem is biztos, hogy ebbe érdemes itt belemennem, egy külön bejegyzést is megérne. Fontos különbséget tenni az objektív szükségletek között. Ilyen például, hogy nem lehet víz alatt fotózni vízálló fényképezőgép nélkül, tehát víz alatti fotózáshoz nehezen elkerülhető egy ilyen beszerzése. Ennél nyelvtanilag mindenképp objektívebb szükséglet, hogy teleobjektívre van szükség hozzá, hogy távoli dolgot nagyban tudjunk fotózni. Szubjektívvé teszi, hogy mennyire van erre ténylegesen szükségünk, megoldást tud-e jelententeni a láb zoomolás, vagyis hogy közelebb megyünk, esetleg egyéb technikai trükkök. Még szubjektívebb szempont lehet, hogy kell-e gyors sorozat, jobb vagy bármilyen autofókusz akár sport fotózáshoz is. Ebbe semm akarok túl mélyen belemenni, de már az autofókusz feltalálása előtt is készültek remek sportfotók és Olimpiákat is fényképeznek telefonnal és középformátumú géppel is a mai napig, szóval semmi esetre sem lehetetlen. Ezért mindenképp szubjektív igénynek nevezem még ezeket is. Persze azért nem mindenki számára jelent egyaránt elfogadható kompromisszummokat, így nem vitatnám, hogy szüksége is lehet rá az fotósnak. Ahogy sok minden másra is.
   Érdemes valamilyen módon mérhetővé tenni a szükségességet. Például átnézni az előző év fotóit, munkáit és összeszámolni, hányszor jött volna jól, megbecsülni, vajon mennyivel lett volna jobb az eredmény a hiányolt eszközzel.

4. 

   Tükör nélkül elszállt a számháború
   Részletekért katt a képre!

   Tényleg szükségetek van rá?
   A szubjektív szükségletek esetén különösen fontos mérlegelni a sokszor és sokak számára nagyon nehéznek bizonyuló kérdést: tényleg kell is, vagy csak nagyon vágytok rá? Az érzelmi döntésekkel sincs feltétlenül gond, de nem árt tisztában lenni vele, hogy egy döntést racionális vagy érzelmi szempontok alapján hozunk meg.

5. Mennyire tudjátok nékülözni?
   Érdemes külön foglalkozni vele, hogy mennyire nélkülözhető a vágyott eszköz.
   Segíthet ennek felmérésében, akárcsak a szükségességnél itt is számszerűsíteni, hogy hány alkalommal voltatok meg nélküle, mekkora gondot okozott a hiánya. Maradtak-e ki esetleg fotózási lehetőségek, hogy nem volt ilyenünk és kellett volna. Ha esetleg volt már nálatok ilyen kölcsönbe, azt is érdemes az alternatívák közt feltüntetni, hogy hány alkalommal állt rendelkezésre és ez hogyan alakította a tapasztalatokat. Azt is érdemes ilyenkor figyelembe venni, hogy volt-e olyan eset, amikor kölcsönkértétek, de mégsem tudtátok használni, így feleslegesen volt nálatok.
6. Van-e alternatívája?
   Nem árt azt is megnézni, hogy csak az az egy eszköz képes megoldani a problémáinkat. Találhatunk-e más azonos, vagy hasonló szolgáltatásokat nyújtó megoldást akár olcsóbban, elérhetőbben, netán más előnyökkel.
   Érdemes lehet itt nem csak a kiváltó termékeken, hanem a használt piacon és kölcsönzésen is elgondolkodni. Különösen a nagyon drága eszközök esetén sokkal jobb megoldás lehet. Jobban megtérülhet egy-egy alkalomra kibérelni valamit, mint egy csomó pénzt elkölteni rá, hogy a miénk legyen, miközben alig használjuk.
   Érdemes itt is számolgatni egy kicsit. Milyen áron lehet bérelni, mennyi bérlet után térülne meg jobban a saját eszköz. A korábbi munkák tapasztalatait is érdemes bevonni a számításokba.
7. 

   Mekkora felbontás szükséges és hol a határ?
   Részletekért katt a képre!

   Pénzetek is van rá?
   Ez nem annyira szorul magyarázattra. Viszonylag objektív szempont, amit mindenki lát a saját pénztárcájában és a bankszámláján. Vagy van rá pénzünk, vagy nincs. Ha nincs, akkor jönnek a következő húsba vágó kérdések, hogy mennyi idő alatt és hogyan lesz rá pénzünk, meg hogy hány veséje van egy embernek és mi mást lehet még pénzzé tenni…
   Persze szervkereskedelem helyett akár hitelekben is lehet gondolkodni, de az első pont újraolvasása és a hitelből vásárolt felszerelésekről szóló külön bejegyzésem talán segít egérteni, hogy miért fontos az ilyen döntéseket nagyon alaposan és bölcsen mérlegelni.

8. Szántok is rá annyit?
   Az egy dolog, hogy van az embernek elég pénze valamire. Teljesen más kérdés, hogy mire szánja. Még ha nem is nagyon hiányzik az embernek az adott összeg, akkor sem biztos, hogy érdemesnek látja elkölteni olyasmikre, amik számára nem érnek annyit. Én is nagyon sok mindent megengedhetek magamnak, amikre mégsem költök. Sőt nagyon sok mindenben akkor sem változnának meg a vásárlási szokásaim, ha sokszor annyi pénzem volna, mint amennyi most van. Nem váltanék hirtelen luxus márkákra a mostaniak helyett, nem szoknék át drágább italokra a csapvízről. Biztos, hogy sok mindenben szabadabban költenék – és még ez sem biztos, hogy helyes volna, de még akkor sem szórnám a pénzt számolatlanul, mert nincs értelme.
   Különösen fontos kérdés ez olyan bizonytalan gazdasági helyzetben, mint a mostani, amikor kevés a fotós munka és egy kicsit több anyagi tartalék akár sokkal hasznosabb is lehet, mint egy új eszközbe beruházni – főleg akkor, ha nincs is túl sok lehetőség használni.
9. 

   Vágyak és szükségletek – ritkán van összhang
   Részletekért katt a képre!

   Mennyire veszít az értékéből?
   Minden eszköz elavul, veszít az értékéből. Két féle értékvesztéssel is érdemes itt számolni. Az egyik a használati érték, meddig marad működőképes, milyen hosszan tudjátok ti magatok használni költségesebb javítás, vagy lecserélés nélkül. Ebben támpont lehet, hogy az előző hasonló eszközötök mennyi idő után kellett (vagy akartátok) cserélni. Az egész írás apropója, hogy ezek a ciklusok egyre rövidülnek. Még ha az eszközök használhatóak is maradnak, a technológiák változása, fejlődése miatt gyakran olyankor is cseréljük, ha továbbra is használható lenne.
   A másik értékvesztés, amivel szintén érdemes számolni a használt piaci. Hogy mennyiért lehet eladni, ha ti már nem akarjátok használni. Ezzel a csere költsége csökkenthető. Itt megoszlanak a vélemények, hogy milyen stratégiát érdemes követni. Valószínűleg eszközönként el is tér, hogy mit milyen időtávban lehet érdemes cserélni. Van aki addig hajtja az eszközeit, amíg szükségessé nem válik a cseréje. Ilyenkor akár eladhatatlanná is válik az eszköz, vagy legfeljebb alkatrésznek lehet jó potom áron. Viszont ha kellően hosszan ki lehet vele tolni az új eszköz beszerzését, akár ez a stratégia is megtérülhet. Mások inkább “szinte újan” adnak el mindent, viszont így jóval magasabb használt árat tudnak kivenni is az eszközeikből. Ezt kisebb befektetéssel tudják új, vagy majdnem új eszközbe fektetni. Ráfizetés mindenképp van az eszköz frissítéssel. Hogy melyik éri meg, azt pedig érdemes egyénileg mérlegelni.
   Annyi biztos, hogy a legtöbb esetben amint megvesztek valamit egy boltban, már az ajtón kilépve sem ér annyit, mint amennyibe került. (Ha elég hamar meggondoljátok magatokat, mindig jobban megéri az elállási jog lejárta előtt visszavinni a boltba, mint használtan eladni.) Az idő önmagában is rontja egy eszköz értékét. A használat, esztétikai és műszaki álapot fokozza ezt. A termékciklus is meghatározó lehet az érték csökkenésében.

10. 

    Macrumors Apple Buyers’ Guide
    Részletekért katt a képre!

    Mikor várható utódja?
    Ahogyan a legelső és az előző pontban is utaltam rá, a termék ciklusok is befolyásolják az értékvesztést. Egy régebben kapható modellnek hamarabb jöhet frissítése, utód modellje. Ha közel a hivatalos termék ciklus vége, vagyis hamar jön az új modell, hamarabb esik az adott termék ára. Ez bosszantó lehet, ha épp most költöttünk rá egy csomó pénzt és most hirtelen akár jóval olcsóbban is megkaphatnánk. Érdemes a frissítési ciklusokra megismerni. A legtöbb technikai oldal elég jól nyilvántartja ezeket. Bár annyira precíz kalkulációkat még nem nagyon láttam eddig erről fényképezőgépek esetén, mint az Apple termékek esetén a MacRumors által üzemeltetett Buyers’guide. Itt termék családonként gyűjtik, hogy melyik típus mikor frissült, milyen a szokásos termék ciklus, egyértelműen jelzik, hogy melyik típusokat érdemes/semleges most vásárolni és mikkel érdemesebb óvatosnak lenni, mert régen frissítették, így hamarosan új modell – vagy kivezetés – várható.
    Ha nemrég jött ki egy modell, egy darabig nem nagyon fogják lecserélni. A használt piacon viszont idővel megjelenik ololcsóbban. Sőt a korábbi modellek árát is le szokta nyomni. Nem is csak a használt termékekét. Jöhet persze nagyobb tudású, vagy jó kompromisszumot jelentő kiváltó modell. A konkurencia is bármikor rálicitálhat egy új modellel. Akár olyannal is, ami nem illeszkedik a szokásos termékpalettába és a megszokott termékciklusokhoz sem. Kis türelem akar nagyon is megtérülhet. Túl sokat azért nem hiszem, hogy érdemes az új modellek érkezésére várni, mert mindig jön egy újabb modell, ami miatt mindig halogathatjuk a beszerzéseinket – bár ez kétség kívül olcsóbb, mint költekezni.

11. Mennyire sürgős a beszerzés?
    Ez a kérdés segíthet megválaszolni, mennyi időnk van dönteni és vásárolni. Mennyi időnk van összespórolni a hiányzó pénzt, mennyi mozgásterünk van startégiázni a termékciklusokkal, vagy kölcsönzött eszközökkel kísérletezni, amik akár a döntés meghozatalában is segíthetnek.

Lemaradt valami a listáról?  Nektek mik a szempontjaitok? Írjátok meg kommentben a blog Facebook oldalán!

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!