Amikor a csecsen elnök lopja el a fotódat
Egyre érdekesebb helyezteket produkál a közösségi fotó megosztás és sajnos már a közjogi méltóságok is visszaélnek mások alkotásaival.
Copyright, szerzői jog, illegális felhasználások, képlopás és ezekkel kapcsolatos perekkel és bírósági ítéletekkel foglalkozó írások.
Egyre érdekesebb helyezteket produkál a közösségi fotó megosztás és sajnos már a közjogi méltóságok is visszaélnek mások alkotásaival.
A Shutterstock oldal és a Facebook üzemeltetői megállapodást kötöttek. A Facebookon hirdetők ezentúl ingyen használhatják hirdetéseikhez a microstock oldal több mint 25 millió fotóját. Nem csak üzletileg és felhasználói élményben komoly lépés, hanem szerzői jogi szempontból is fontos.
Akinek használták már képét az engedélye nélkül, az többnyire találkozott már mindenféle kifogással, hogy miért nem jogsértő, amit műveltek. Persze attól, hogy mindenre van kifogás, a törvény még mást mond, de határozottan (vagy akár nagyképűen) blöffölő képtolvajok képesek megtéveszteni a szerzői jogban nem kellően tájékozott fotósokat. Itt egy kis gyűjtemény a leggyakoribb kifogásokból és a jogi magyarázat, hogy miért nincs igazuk.
Sok olvasó keres meg saját szerzőjogi problémáival, akiknek általában igyekszem segíteni, így az írásba igyekeztem nem csak saját, hanem mások tapasztalatait is beledolgozni.
Most, hogy újra itt az év legnagyobb fesztiválja, talán érdekes és aktuális kérdés lehet. Nem mintha ez bárkit is befolyásolna benne, hogy szabadon fényképezzen akár a Szigeten, akár máshol, de nem árt tisztában lenni a szabályokkal is.
Mivel a fesztivál magán rendezvény, ezért nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak ott a fotózásra, mint bárhol máshol közterületen. A házirend természetesen mindent pontosan szabályoz, hogy ne legyenek belőle viták.
Szinte meg sem jelent, máris feltörték a legújabb Adobe szoftvert. Újabb unalmas informatikai hír. Viszont szörnyű képet fest arról, hogy milyen állapotok uralkodnak az emberek fejében a szerzői jogokról, még a fotósok fejében is, akik maguk is alkotóként tevékenykednek – és sajnos ez sem kizárólag magyar jelenség.
Pár napja árasztotta el a sajtót, hogy Norbi cégét szerzői jogok megsértése miatt súlyos összegekre készülnek perelni a lemezkiadók, akiknek a zenéit engedély nélkül használta fel a videóihoz.
Fontos tanulság, hogy nem csak a fitneszguru járhat így, hanem szinte akármelyik vállalkozás, amelyik nem elég körültekintően gyűjti össze az általuk felhasznált anyagokat.
“Bostoni robbantás (Az első fotók)” címmel jelent meg egy online megvásárolható fotóalbum a tragikus robbantás első hírfotóiból, alig néhány nappal az események után. Jó formán még el sem oszlott az emberéleteket követelő bombatámadás füstfelhője, a világot sokkoló eseményről beszámoló hírfotókból pénzéhes emberek máris pénzért megvásárolható fotóalbumot adtak ki – persze a szerzői jogokkal nem törődve.
Durva visszaéléssel nyert fotópályázaton MacBook Pro laptopot egy francia fiatalember. A pályázat kiíróit sem a szerzői jogok megsértése, sem a retusálás ténye nem zavarta eredetileg – végül az ügy média visszhangja miatt jobb belátásra tértek és a csalót mégis kizárták.
A GoPro akciókamerák eddig elég népszerű gyártója szerzőjogi lépéseket kezdett foganatosítani. A gond nem is magával a szándékkal lenne, hanem hogy rosszul csinálták, amiből könnyen kommunikációs katasztrófa le(het?)ett.
Számítógépes játékból származó grafikát használtak szíriai háttérnek egy dán hírműsorban. A kellemetlen helyzetben nem tehettek mást, mint bocsánatot kértek.