Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu
Sok féle helyzet fotózási szabályairól írtam már a blogon. Most hogy újra választás közeleg, aktuálissá vált egy kicsit foglalkozni a szavazóhelységben fotózással is.
Kiegészítés: A bejegyzés megjelenése óta annyi változás történt, hogy magán célra már lefotózhatja a választópolgár a saját szavazólapját. A sajtó munkájára vonatkozó szabályok nem változtak. A 2022-es Országgyűlési Választásra közzétett tájékoztató szerint.
Nem hiszem, hogy ez is olyan sok fotóst érint, mint pár korábbi témám, péládul a közterületen fotózás, a különféle fesztiválok fotózása, hogy már lehet rendőröket fotózni és hogyan vált népművészetté korábban az arcuk eltakarása, hogy nem büntethetnek érte a rendőrök, és nem töröltethetnek fotót a rendőrök, csak tévhit az Erzsébet téri fotózási tilalom, illetve a szerzői jogokkal, személyiségi jogokkal foglalkozó és egyéb szakmai írásaim – vagy szinte bármi más, amivel korábban foglalkoztam a blogon.
Minden választás környékén újra felvetődnek a fotózásra vonatkozó jogi kérdések is. Talán pont azért, mert nem olyan gyakran járunk szavazni sem, ahogy a választásokat fotózni sem. Bőven szoktak viták is adódni belőle a helyszínen, amikor még a kérdésben elvben szakavatott szavazó bizottsági tagok között is megoszlik, hogy ki hogyan értelmezi, vagy vélelmezi a szabályozást, vagy épp annak hiányát. Igyekeztem hát összeszedni, milyen szabályok vonatkoznak a szavazókörökben fotózásra.
A szavazás, függetlenül attól, hogy Európa parlamenti, országgyűlési, önkormányzati képviselők választásáról, vagy netán adott témában kiírt népszavazásról van szó, a demokratikus intézményrendszer egyik legfontosabb aktusa. Ez az állampolgárok legfontosabb (egyetlen) közvetlen beleszólási lehetősége az életüket érintő döntések meghozatalába. A képviseleti demokráciában egyedül a választások során van közvetlen beleszólási lehetősége a szavazó polgárnak a dolgok alakulásába. Éppen ezért sok szakirodalom egyszerűen a demokrácia ünnepének nevezi a választásokat. (A választásokon kívül is sokat lehet és kell is tenni érte, hogy hangot adjunk a véleményünknek és a szerintünk megfelelő irányba tereljük a közügyek alakulását, de a választás ennek egyedüli hivatalos, intézményes és rendszeres módja.)
Számos olyan történetet ismerek, mint egy első kerületi szavazóhelységből publikált vita a helyi választási bizottság képviselőivel arról, vajon szabad-e fotózni a szavazókörben és ha igen, akkor kinek, mit és hogyan.
A fotó történetéért katt a képre!
Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu
Hivatalos álláspont
A Nemzeti Választási Bizottság hivatalos válasza a szavazókörben történő fótózás szabályairól:
“A szavazóhelyiségekben történő szavazás szabályait a választási eljárásról szól 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) a 170 §-181 §-aiban rögzíti. Mobiltelefon vagy egyéb képfelvétel rögzítésére alkalmas eszköz szavazóhelyiségbe történő bevitelére a hatályos jogszabályi rendelkezések tiltó szabályt nem tartalmaznak.
A szavazólapok lefotózására vonatkozóan viszont a Nemzeti Választási Bizottság korábban kiadott egy iránymutatást, (12/2014. NVB iránymutatás) a szavazólapok szavazóhelyiségen kívülre viteléről és lefényképezéséről.
Ennek 2. és 3. pontja szerint sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét és a választások tisztaságát is az, ha a választópolgár a szavazólapot sajátjaként kezeli, és azt a szavazóhelyiségből kiviszi vagy arról annak borítékba, illetve urnába helyezése előtt felvételt készít. A szavazólapnak a szavazóhelyiségből való elvitele, illetve arról – fénykép, videó stb. – felvétel készítése alkalmat adhat akár választási csalás elkövetésére is, ennek megakadályozása a választások tisztaságához fűződő közérdek.
A szavazólap nem rendeltetésszerű felhasználása a választások titkosságának Magyarország Alaptörvényében (a továbbiakban: Alaptörvény) rögzített követelményét is sértheti. A szavazás titkosságához viszont hozzátartozik a szavazólap tartalmának titkossága is, így sérti a Ve. alapelvét, ha a választó szavazatáról, illetve a szavazólapról felvételt készít. A szavazás titkossága nem csak a választói akarat biztonságos érvényesülését, hanem az egész szavazás jogállami, demokratikus módon történő megvalósulását is biztosítani hivatott, így jelentősége túlmutat az egyes választók magatartásán. Természetesen a szavazás titkossága nem keletkeztet titoktartási kötelezettséget a választók oldalán, de a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye alapján a szavazópolgár nem élhet vissza azzal a körülménnyel, hogy a szavazás titkossága az együttműködése nélkül csak részben valósulhat meg.
Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu
A fotózással kapcsolatban érdemes kiemelni a Kúria 2016-os végzést is a szavazólap lefényképezése és közzététele tárgyában. A Kúria végzésében kiemelte: a szavazólap egyértelműen arra szolgál, hogy a szavazásra feltett kérdésben a választópolgár véleményt nyilvánítson, ezzel ellentétes felhasználása a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik. A Kúria szerint tehát ellentétes a szavazólap céljával az, ha arról a véleménynyilvánítást követően készített fényképfelvételt applikációra feltöltik és azzal közzéteszik. A rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközőnek a Kúria így azt a magatartást tartotta, ami a szavazólap lefényképezésére és az erre a célra létrehozott applikáción keresztül történő közzétételére hívta fel a választópolgárokat.
Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu
Az újságírók a választás napján a szavazás megkezdésétől (6:00 óra) a munka befejezéséig (beleértve a szavazatszámlálást is) a szavazóhelyiségben előzetes engedély nélkül jelen lehetnek és végezhetik munkájukat. A szavazatszámláló bizottság munkáját azonban nem zavarhatják, a szavazás titkosságát nem sérthetik meg, a névjegyzékbe nem tekinthetnek be, arról fényképet, filmfelvételt nem készíthetnek. A szavazatszámláló bizottság csak a szavazók számáról adhat felvilágosítást. A szavazóhelyiségben a sajtó nem készíthet riportot a választópolgárokkal. Továbbá a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül, közterületen választási kampánytevékenység nem folytatható.
A sajtó képviselőjének (a 17/2013. (VII. 17.) KIM rendelet 20/B §. alapján) be kell mutatnia a szavazatszámláló bizottság elnöke számára a következő azonosító dokumentumokat: személyazonosításra alkalmas igazolvány (személyi igazolvány, útlevél vagy vezetői engedély) és a médiatartalom-szolgáltató által a részére kiállított meghatalmazás vagy újságírói szakmai szervezet által kiállított sajtóigazolvány.
A külképviseleten a külképviseleti választási iroda a helyi körülményekre tekintettel más okiratot is elfogadhat.”
A szavazólap választópolgár általi fotózását engedélyező módosításról az alábbi tájékoztatást adta a Nemzeti Választási Iroda 2022-ben:
“Az egyéni választópolgár a sajtó munkatársaitól eltérően nyilván nem kezdhet mobiltelefonjával „vágóképezni” a szavazókörben, de saját szavazólapját lefotózhatja például a szavazófülkében, feltéve, hogy a fotón más választópolgár érzékeny személyes adata, szavazólapja vagy arcmása nem jelenik meg.”
Nektek volt már ezzel kapcsolatos problémátok?
Kiegészítés: A bejegyzés megjelenése óta annyi változás történt, hogy magán célra már lefotózhatja a választópolgár a saját szavazólapját. A sajtó munkájára vonatkozó szabályok nem változtak. A 2022-es Országgyűlési Választásra közzétett tájékoztató szerint.
