Norvégiában kötelező lesz jelezni a reklámokban és influencereknek, hogyha módosított képeket használnak. Talán nem csak a divat és reklám világában, hanem a sajtóban és a politikai kommunikációban is hasznos lenne egy ilyen szabályozás. De azért problémákat is szép számmal felvet. Főleg arról, hogy hol húzódnak a racionális határok.
Röviden nagy változás nincs, csak kis mértékben érinti a fotósokat. A fotók szabályozása java részt változatlan. A jogvédelem nem erősödött, kis mértékben talán inkább gyengült.
Az EU szabályozás megváltoztatta az előírrást, ami (minimum részben) felelős volt a fényképezőgépek videó felvételének hossz korlátozásáért. Az adminisztratív akadályok elhárultak, most már csak a gyártókon múlik, hogy korlátozzák-e a videók hosszát, vagy sem.
Sok féle helyzet fotózási szabályairól írtam már a blogon. Most hogy újra választás közeleg, aktuálissá vált egy kicsit foglalkozni a szavazóhelységben fotózással is. Nem hiszem, hogy ez is olyan sok fotóst érint, mint pár korábbi témám, péládul a közterületen fotózás, a különféle fesztiválok fotózása, hogy már lehet rendőröket fotózni és hogyan vált népművészetté korábban az arcuk eltakarása, hogy nem büntethetnek érte a rendőrök, és nem töröltethetnek fotót a rendőrök, csak tévhit az Erzsébet téri fotózási tilalom, illetve a szerzői jogokkal, személyiségi jogokkal foglalkozó írásaim – vagy szinte bármi más, amivel korábban foglalkoztam a blogon.
Fotózás közben viszonylag gyakran előfordul, hogy egy rendőr felszólít egy fotóst, hogy törölje a képeit. Miután ez már sokadjára került szóba szakmai körökben, úgy éreztem, ideje utánajárni a törvényes háttérnek és hogy mit tehet a fotós az adott helyzetben.
Újabb fotózási tilalom híre járta be a közelúltban a magyar és nemzetközi sajtót. Én is sok olvasói levelet kaptam a kérdésben, mert szeretnétek megtudni a véleményem, hiszen elég sokat foglalkozom a blogon szerzői- és személyiségi jogokkal.
Szerintem (megint) eltúlzottak a reakciók, viszont az biztos, hogy nem árthat tudatni a döntéshozókkal, hogy nem akarunk szigorúbb szabályozást. A hisztériakeltés viszont most sem jó másra, mint az olvasottság növelésére, ha közben te olvasóként nem jelzed az illetékeseknek, hogy nem értesz egyet azzal, ami készülődik.
Egy ideje már készül az USA egészére vonatkozó szövetségi törvény a fotósok alkotmányos jogainak gránitba véséséről. Az egyik tagállam mégis kis híján a magyar PTK-hoz hasonló személyiségi jogvédelmet iktatott törvénybe. A jogfosztástól rettegő fotósok azonban olyan erejű tiltakozásba kezdtek, hogy meghátrált az állam kormányzója és végül megvétózta az elfogadás előtt álló törvényt.
Amerika jogrendszere eddig is egészen máshogyan működött, mint ahogyan a magyar PTK és jogi gondolkodás szabályozza a dolgokat. Most azonban egy új törvényjavaslat született, hogy megerősítsék és megvédjék a fotózáshoz való jogot, amit egyre több korlátozás ér Amerikában.
Mivel a korábbi PTK-val és fotózással kapcsolatos írásaimban nem tudtam mindent kifejteni (mert akkor szakkönyv lenne, nem blogbejegyzés), úgy gondoltam, szentelek erre a gyakran felvetődő kérdésre is egy külön írást.
Ismét egy vers a blogon. Ezúttal nem a fotózásról szól az íromány, hanem a szerzőjogi törvényt szedte rímbe egy lelkes költő.