Rendőr nem töröltethet fotókat

még akkor sem, ha törvénysértő az elkészítésük

Töröltetnék a képeket, csak nem tehetik meg
Fotó: Túry Gergely/HVG
Forrás: HVG az Instagramon

Fotózás közben viszonylag gyakran előfordul, hogy egy rendőr felszólít egy fotóst, hogy törölje a képeit. Miután ez már sokadjára került szóba szakmai körökben, úgy éreztem, ideje utánajárni a törvényes háttérnek és hogy mit tehet a fotós az adott helyzetben.

Legutóbb a HVG Miniszterelnökség Budai várba költözéséről készült cikke apropóján került szóba kollégákkal, hogy a lap fotósát a képek törlésére szólították fel és erre vajon van-e joga a rendőrnek és mit tehet ilyenkor a fotós. De több más hasonló eset is volt a közelmúltban.

A saját véleményem már akkor az volt, hogy a rendőri intézkedésnek mindig szakszerűnek, jogszerűnek és a helyzettel arányosnak kell lennie. A rendőrnek meg kell tudnia indokolnia, hogy milyen törvényi felhatalmazás alapján, milyen szabályszegés, vagy törvénysértés miatt utasít valamire. Ha ezt nem tudja megtenni, vagy nem pontosan teszi, úgy szakszerűtlenül végzi a munkáját. Persze az intézkedést dokumentálhatja, illetve ha szükségesnek tartja, akkor akár bizonyítékokat le is foglalhat és utólag (ha sikerül jogalapot találnia) indíthat eljárást, vagy utólag majd jogorvoslatot találhat a fotós, hogy megalapozott és jogszerű volt-e az eljárás és a bizonyítékok lefoglalása. A fotók törlése ellenben visszacsinálhatatlan (elvben mindenképpen, még ha technikailag ez nem is feltétlenül van így), ezért aztán a törlés után jogorvoslat sem tudja megmásítani, hogy törölték a képet. Ezért aztán a képek törlése nem lehet arányos intézkedés. Ráadásul, ha a képek bizonyítanak valamit (ha mást nem is, akkor azt mindenképpen, hogy elkészültek) akkor a törlésükkel a rendőr bizonyíték megsemmisítésére szólítja fel a fotóst. A megsemmisített bizonyítékról pedig azt sem lehet eldönteni, hogy bizonyít-e bármit, ahogy azt sem, hogy jogszerű, vagy jogszerűtlen volt-e az elkészítése. Visszacsinálni pedig pláne nem lehet. Mivel azonban ez csak az én okfejtésem, kikértem az ORFK sajtóosztályának hivatalos állásfoglalását. Kiemelés tőlem.

Az ORFK sajtóosztály hivatalos állásfoglalása:

A rendőrnek a jelenleg hatályos jogszabályok alapján nincs olyan jogköre, amellyel a fényképfelvétel készítőjét annak helyszíni törlésére, megsemmisítésre kötelezhetné.
Abban az esetben, ha a fényképfelvétel készítője a cselekményével szabálysértést vagy bűncselekményt valósít meg, akkor a rendőrség a fényképfelvételt, illetve az azt tartalmazó adathordozót – a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, illetve 2018. július 1-jétől a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény rendelkezései szerint – tárgyi bizonyítási eszközként lefoglalhatja, illetve ideiglenesen elveheti.
Amennyiben a rendőrről hozzájárulása nélkül, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:48. § (1) bekezdésében foglaltak megsértésével készítenek fényképfelvételt, és nem állnak fenn az Alkotmánybíróság 28/2014. (IX. 29.) AB határozatában említett feltételek (tehát ha a felvétel nem olyan rendőri intézkedésről készül, amely a jelenkor eseményeiről szóló vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak, közügyet érintő képi tudósításnak minősül, illetőleg az a sajtószabadsággal történő visszaélést valósít meg), akkor a rendőrt magánjogi érdekeinek védelmében ugyanazok a lehetőségek illetik meg, mint bármely más magánszemélyt. Így a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 24. § (4)-(6) bekezdései értelmében lehetőség van a jogsértést megvalósító személy igazoltatására és adatainak kiadására abból a célból, hogy a rendőr a Ptk. által biztosított jogvédelmi lehetőségeket igénybe vehesse. Ilyen esetben a jogsértő módon, hozzájárulás nélkül készített fényképfelvétel megsemmisítését a bíróság rendelheti el.”

Érdemes-e vitatkozni?
Minden vitás helyzettel kapcsolatban felvetődik a kérdés, hogy érdemes-e belemenni a gyakran parttalan jogvitába. Ér-e egy kép annyit, hogy egy rendőrrel (vagy bárki mással, pláne bírósággal) kelljen vitatkozni róla. Pontosan erre alapozva szoktak a rendőrök és mások is a fotó törlésére felszólítani bárkit. Ha ugyanis neked a kép nem olyan fontos és törlöd, akkor elérte a célját és nincs min vitatkozni és te is meg megúszod a további vitát. Ha viszont a kép akár neked a privát életművedben, akár a munkahelyednek, mert újságíró vagy, akár a közvélemény tájékoztatása, vagy a történelmi kordokumentum volta miatt fontos, akkor bizony érdemes és szükséges is lehet vitatkozni róla. Érvényt szerezni az igazunknak viszont sok helyzetben már nem olyan egyszerű.

Sokszor előfordul sajnos
Ezzel szembesült az AP újságírója Luca Muzinak 2015-ös röszkei incidensében, amiről sok más lap mellett maga az AP hírügynökség weboldala és az Index is beszámolt – akárcsak arról, hogy a kormány tagadja, hogy az eset így volna, bizonyíték pedig semmire nincs – talán pont a törlés miatt. Ugyanilyen helyzetek persze éppúgy előfordultak akkoriban a magyar határ szerb oldalán is, mint ahogyan sajnos megesnek a világ bármelyik pontján. Még a sokak által a szólásszabadság fellegvárának tartott USA-ban is rendre előfordulnak ilyen hibás rendőri eljárások – amiknek éppúgy sajtó visszhangja és akár jogi következményei is szoktak lenni ott is, mint Magyarországon is. Sőt nem csak közrendőrökkel és sötét sikátorokban történnek ilyenek Amerikában sem. Más lapok mellett a PetaPixel is beszámolt arról a tavalyi esetről, amikor az USA szenátusának épületében akartak teljesen törvénytelenül képeket töröltetni a rendőrök az újságírókkal.

Érdemes kiállni a jogainkért!
Az Index évekig pereskedett azért, hogy lehessen a rendőröket intézkedés közben fotózni. Végül diadalmaskodott a józan ész és a Kúria is elfogadta az Alkotmánybíróság döntését arról, hogy lehet. Erre az AB határozatra hivatkozik egyébként most az ORFK hivatalos válasza is. Illetve a PTK alapján korábban általam már megírtakat is említik, hogy a rendőr sem a másokról, sem a róla készült képek ügyében sem tehet többet, mint igazoltat és majd polgári perhez kikérhetik a fotós adatait.

Biztonsági őr sem töröltethet képeket
Mivel a biztonsági őröknek még akkora intézkedés jogköre sincsen, mint a rendőröknek, természetesen a biztonsági őr sem töröltethet képeket. A biztonsági őr a legtöbb helyzetben, így a neki nem tetsző, vagy szerinte törvény ellenesen készült képek miatt sem tehet mást, mint rendőrt hív, aki csak a fent leírtak szerint járhat el az ügyben.

Oszd meg az ismerőseiddel és iratkozz fel a blog hírlevelére! Ne maradj le az újdonságokról!

Címkék