Sok más fotóriporteri munka, fotózási kulisszatitkok mellett megannyi féle sport fotózásáról írtam már a blogon. A foci is szóba került már világbajnokság és a saját élményeim apropóján is, de a munka menetéről eddig talán kevesebbet írtam. Keresve sem találhatnék erre jobb alkalmat a nemrég (részben) Magyarországon zajlott UEFA Euro2020 foci EB-nél, aminek néhány meccsét én magam is fotózhattam és aminek a bürokratikus és szervezési nehézségeiről már írtam.
A COVID mindent felülír
A koronavírus járvány miatt szigorú egészségügyi intézkedéseket vezettek be, amikről rengeteg tájékoztatót kifüggesztettek, oktató videót kellett mindenkinek megnéznie, sőt vizsgázni is kellett belőle, hogy egyáltalán felvehessük a belépőnket – és hogy aztán be is jussunk a stadionba. A meccsek napján pedig nyilatkozni kell róla, hogy nincs semmi bajunk. A szurkolóknak kötelező volt a negatív COVID teszt és az ezt igazoló karszalag viselése is. A fotósoknak már nem volt szükséges a teszt, mint korábban az MLSZ meccsek esetében kellett. Viszont már a szurkolóknak nem kell maszkot viselniük, sőt távolságot tartaniuk sem. A fotósok számára viszont a kötelező maszk viselést és a távolságtartást is egyaránt előírták. Sőt mint már írtam, vizsgáznunk is kellett belőle. Úgyhogy több tízezer maszk nélkül szurkoló néző között csak a fotósok és a rendezők hordtak maszkot.
Korlátozott fotós létszám
A korlátozások miatt az idei EB mérkőzéseit mindössze 16-an fényképezhették a pálya széléről. Ide leginkább a kiemelt ügynökségek és újságok fotósai kaptak helyet. Hogy ki hol ült, azt érkezési sorrendben választhatták ki az érintettek. Rajtuk kívül nagyjából tucatnyi fotós dolgozhatott a stadion lelátójáról. A pontos számot nem árulták el a szervezők. 30-50 közötti számok is felvetődtek, de valószínűbb, hogy nagyjából inkább 10-16 körül mozoghatott. A lelátón kijelölt fotós helyeket egy gép sorsolta ki a jelentkezők között és persze a lelátón is gondosan ügyeltek a távolságtartásra.
A saját képeim
Az idei EB-n mindkét pozíciót lehetőségem volt kipróbálni egy-egy meccs erejéig. A magyar-francia meccset a pálya széléről fotóztam, a holland-cseh mérkőzést pedig a tribünről. Ezeket a képeimet a linkelt, külön bejegyzésekben láthatjátok.
Akár 360 fokos képen is körülnézhettek a fotósok között:
Látvány a nézőtérről
A lelátóról egészen más látvány tárul a fotós elé. Teljesen eltérő képeket is lehet innen készíteni, mint a pálya széléről. Ehhez persze még nagyobb teleobjektívekre van szükség, mint az akcióhoz közelebb tartózkodva. A pálya szélén általában 300-400 mm a szokás, de közelebbi akcióhoz akár 70-200 vagy néha még ennél nagyobb látószög is elég lehet.
A munka során ajánlott mindig nagyon vigyázni is, mert előfordul, hogy a kirepülő labda miatt törik a drága fotó felszerelés.
A nézőtérről leginkább 500-600 mm-es gyújtótávolságot kell használni, vagy ennél kisebbhez 1.4x vagy 2x telekonvertert. Kivéve persze a nagy látószögű totál képekhez, amin az egész stadiont – vagy én a kollégákat – akarjuk megmutatni.
Van aki szerint nem annyira jó innen fentről fotózni. Szerintük nem ideális a magaslati nézőpont, mert túlságosan belenyomja a játékosokat a pálya gyepébe. Esztétikailag megalapozott a kritika. Viszont akit csak innen hagynak dolgozni, annak nincs ugye sok választási lehetősége.
Több fotós egy mecssen
Amelyik lapnak, vagy pláne hírügynökségnek igazán fontos a meccs, annak általában több pozícióban is szoktak lenni fotósai, hogy minél több irányból fotózva fedjék le az eseményeket. Az idei foci EB meglehetősen behatárolt lehetőségei közepette mondjuk nem sokan élhetnek ilyen kiváltsággal. Az UEFA partnereként komoly kiváltságokkal dolgozó Getty Images mellett a budapesti meccseken talán az MTI-nek volt bent egynél több fotósa a stadionban. Az újságok zömének legfeljebb a szurkolói zónában, vagy máshol a stadionon kívül dolgozhattak további fotósai.
Távvezérelt gépek a kapu mögött
A pálya széléről dolgozó fotósoknak lehetősége van nem csak a szemük előtt tartott géppel fotózni. Számukra sok más sporthoz hasonlóan lehetőséget adnak távvezérelt gépet telepíteni a kapu mögé. (Ami a protokoll fotózásban és a természetfotózásban is egyre népszerűbb megoldás.) Ezekkel a gólokat és védéseket próbálják minél látványosabb módon megörökíteni. Többnyire halszem, vagy nagy látószögű objektívvel. A távvezérelt gépekkel viszont rengeteg féle probléma lehet, hiszen nem a fotós kezében van, nincs közvetlen ráhatása. Ha elcsúsztak az élesség, vagy expozíciós beállítások, amikor letette a fotós, vagy nem exponál a gép, mert zavarja a jelet valami, akkor nincs velük egyetlen használható kép sem. Sőt eleve nem biztos, hogy van akció a kapunál, vagy pont megfelelő szögben történik, hogy a kép értékelhető legyen.
A legtöbb fotósnak meg rádiós távkioldója és második, vagy harmadik gépe sincsen, amit a kapu mögé tehetne. Az a kockázat sem segít sokat, hogy akár a gépet távolból elsütő rádiót, akár az egész gépet könnyen eltalálhatja egy eltévedt labda, ami akár tönkre is teheti a gépet, komoly anyagi károkat okozva. Nem kockázat mentes persze a sport fotózás a pálya széléről sem. Előfordult már, hogy a reklám táblák mögül dolgozó fotós objektívét is tönkretette egy eltévedt labda.
A képek leadása
Sok fotós még mindig laptopra tölti le a képeit, hogy aztán ő maga megszerkessze és megszövegezze őket. Utána küldik el a szerkesztőknek, vagy akár kisebb lapoknál maga tölti fel a cikkbe. Olyan is van, aki telefonra tölti le a képeket és innen küldi a szerkesztőségbe. Amit a helyi mobilnet lefedettség problémái is jócskán meg tudnak bénítani, ha a sok néző túlterheli a mobil cellákat.
Egyre többen, különösen a nagy és jól szervezett hírügynökségek és felkészültebb újságok fotósai már közvetlenül a fényképezőgépbe dugják az Internet LAN kábelét és egy szerverre fotóznak. Onnan a szerkesztők távoli eleressel tudják a képeket válogatni, szerkeszteni, szövegezni. Így lehetséges, hogy a kezdőrúgásra már megjelenhet a csapatkép és a győztes ünneplése előbb az újságokba kerülhet, mint a játékosok elhagyják a pályát. Ehhez persze rendkívül jól szervezett csapat és komoly összedolgozás szükséges. Ami ma egészen más, mint néhány évtizede zajlott.
Persze a foci EB-t nem csak a pálya körül és nem is csak a stadionban fotóztuk. Sok fotós dolgozott a különféle háttér tevékenységeken, edzéseken, VIP páholyban, sajtótájékoztatókon, a szurkolói zónában, a szurkolók vonulásán, az egyéb külső helyszíneken is.
Ti mire vagytok leginkább kíváncsiak a FociEB fotózásával kapcsolatban? Írjátok meg kommentben a blog Facebook oldalán!