Norvégiában kötelező lesz jelezni a reklámokban és influencereknek, hogyha módosított képeket használnak. Talán nem csak a divat és reklám világában, hanem a sajtóban és a politikai kommunikációban is hasznos lenne egy ilyen szabályozás. De azért problémákat is szép számmal felvet. Főleg arról, hogy hol húzódnak a racionális határok.

Mint norvégül a Verdens Gang, angolul pedig a PetaPixel, Cnet, Vice, Daily Mail, Independent, Insider, Free Press Journal és egy sor másik lap is megírta, a norvég törvényhozás elfogadta a reklámtörvény egy új módosítását. Ezentúl ugyanúgy, mint a fizetett hirdetést tartalmazó posztokat, minden emberi testet mutató reklámnál szabványos jelöléseket alkalmazva jelezni kell, ha a test méretei, alakja, bőre módosításon esett át, akár egyszerű filterek használatával is.

Az új szabályozás minden reklám megjelenítésre vonatkozik, így a nagy reklám cégeken kívül a hírességek és influencerek számára is ugyanúgy kötelező érvényű a közösségi oldalakon. A jelzések nem, vagy nem megfelelő alkalmazását visszaesőknél növekvő büntetéssel sújtják. Extrém esetekben akár börtönbüntetésre is számíthatnak az elkövetők. Hogy mikortól lép életbe az új szabályozás, az attól függ, hogy a norvég király mikor írja alá a törvényt.

A törvényjavaslat indoklásában a norvég Gyermek- és Családügyi Minisztérium azt írja, a társadalomra túl nagy nyomást helyeznek a reklámokban megjelenő retusált modell képek, amik komolyan befolyásolják az emberek, különösen a gyerekek és fiatalok testképét és szépség ideálját. Az új jelzésrendszer jó eszköz lehet ennek ellensúlyozására. A tervezetet jelentős többséggel, 72:15 arányban fogadta el 2021. június 11-én a Parlament. Azután léphet majd életbe, hogy a király aláírta és hivatalosan is kihirdetik.

Az amerikai PetaPixel elismeri, hogy a szándék fontos és jó, de kiemelik, hogy nem egyértelmű, hogyan vonatkozik majd az új szabályozás a nem Norvégiában élőkre, akik nem jogalanyai az ottani törvényeknek. Az is tisztázatlan, hogy vajon ki fogja vizsgálni a képeket és eldönteni, hogy egy kép retusált-e.
Több cikk említést tesz róla, hogy bizonytalan, vajon a szabályozás hol húz határt a módosítások terén, mekkora beavatkozást kell már jelezni és hogy a fotózásban mindennapos alap korrekciókat még vajon elfogadhatónak minősítik-e. Például az egyszerűbb világosítás, tónus korrekció, amik legtöbb esetben még a sajtófotóban is megengedettek vajon már “szűrő használatnak” és manipulációnak minősülnek-e. Fotós körökben tovább árnyalódik a kép, hogy vajon csak az utólag, számítógépen alkalmazott szűrőkre, vagy már a fotózáskor alkalmazott megoldásokra is vonatkozik ez, legyen szó az objektívek elé tett trükk és effekt szűrőkről, világítási és egyéb optikai megoldásokról.

A Vice cikke azt veti fel, hogy ez a fajta szabályozás akár egy újabb nyomást is teremthet, hogy a celebek és influencerek még inkább vállaljanak sebészeti beavatkozásokat, hogy megfelelhessenek a magas esztétikai elvárásoknak. Szerintem inkább az a fő gond a szabályozással, hogy csupán a modelleket, embereket ábrázoló és csupán reklám képeknél követelik meg a manipulációk jelzését, pedig a hír, termék, de akár táj- és természetfotók esetében is bőven volna létjogosultsága.

A norvég Verdens Gang napilap szerint a helyi influencer társadalom körében is kedvező volt a szigorítás fogadtatása. Olyan is akadt közöttük, aki kimondottan nagyobb szigort alkalmazna és minden fotóra kiterjesztené, hogy jelezni kelljen, ha módosítottak rajta.

A brit Daily Mail azt írja, Angliában nincs hasonló törvény, de megemlítik, hogy az angol Parlament Nők és Egyenjogúság Bizottsága tavaly felmérésbe kezdett az Egyesült Királyság lakosságának testképéről. Ennek célja megvizsgálni milyen a társadalom testképe és milyen hatások befolyásolják azt, illetve hogyan lehet ezen javítani.

Az Insider cikke viszont azt állítja, szeptemberben már be is adtak Angliában egy nagyon hasonló törvényjavaslatot. A háziorvosként praktizáló képviselő, Dr Luke Evans a ‘Digitálisan módosított test képek’ című törvénytervezet benyújtója azt mondja, a manipulált képek eltorzítják az emberek szépség eszményét és komoly mentális problémákhoz is vezethetnek. Tervezetében ő szintén kötelező jelzést írna elő a módosított képek és a fizetett hirdetések alkalmazása esetén is. Arról is írnak, hogy a Brit Reklám Szövetség februárban tiltólistára helyezte a filterek alkalmazását, ha az megtévesztő lehet és felerősítheti egyes kozmetikumok hatásának látványát.

Franciaországban 2017-ben lépett életbe az a törvény, ami a cigarettás dobozokon látható figyelmeztetésekhez hasonló “Photographie retouchée” vagyis “Módosított fénykép” jelzést követel meg a valósnál vékonyabbra szerkesztett modellek fotóin. A francia törvény szerint akár 37 ezer Euró (kb. 13 millió forint) vagy a reklám költségvetésének 30%-a is lehet a büntetés, ha a figyelmeztetésről “megfeledkeznek”. A törvény hatásosságát azonban akadnak, akik vitatják.

Az Egyesült Államokban 2014-ben tárgyalt a kongresszus egy ‘Igazság a reklámokban’ címet viselő törvény tervezetet, aminek részben szintén az volt a célja, hogy a hamis test képektől megóvják a fogyasztókat. A tervezet azonban nem tudott kellő támogatást szerezni, így sosem lépett életbe. A University of Cincinatti Law Review cikke szerint azért, mert egyszerűen Amerikában ilyen szabályozás nem léphet életbe, mivel az USA alkotmánya rendkívül erős védelmet biztosít a szólás szabadságának. Ezen kívül azt is kiemelik, hogy nem feltétlenül minden kép módosítás szükségszerűen megtévesztő, de hogy a határok hol húzódnak, azt jogi eszközökkel nagyon nehéz szabályozni.

Szerintetek Magyarországon is kéne ilyen törvény, akár nagyobb szigor is indokolt volna? Írjátok meg kommentben a blog Facebook oldalán!

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!