Választás fotózásának szabályai

Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu

Sok féle helyzet fotózási szabályairól írtam már a blogon. Most hogy újra választás közeleg, aktuálissá vált egy kicsit foglalkozni a szavazóhelységben fotózással is. Nem hiszem, hogy ez is olyan sok fotóst érint, mint  pár korábbi témám, péládul a közterületen fotózás, a különféle fesztiválok fotózása, hogy már lehet rendőröket fotózni és hogyan vált népművészetté korábban az arcuk eltakarása, hogy nem büntethetnek érte a rendőrök, és nem töröltethetnek fotót a rendőrök, csak tévhit az Erzsébet téri fotózási tilalom, illetve a szerzői jogokkal, személyiségi jogokkal foglalkozó és egyéb szakmai írásaim – vagy szinte bármi más, amivel korábban foglalkoztam a blogon.

Minden választás környékén újra felvetődnek a fotózásra vonatkozó jogi kérdések is. Talán pont azért, mert nem olyan gyakran járunk szavazni sem, ahogy a választásokat fotózni sem. Bőven szoktak viták is adódni belőle a helyszínen, amikor még a kérdésben elvben szakavatott szavazó bizottsági tagok között is megoszlik, hogy ki hogyan értelmezi, vagy vélelmezi a szabályozást, vagy épp annak hiányát. Igyekeztem hát összeszedni, milyen szabályok vonatkoznak a szavazókörökben fotózásra.

A szavazás, függetlenül attól, hogy Európa parlamenti, országgyűlési, önkormányzati képviselők választásáról, vagy netán adott témában kiírt népszavazásról van szó, a demokratikus intézményrendszer egyik legfontosabb aktusa. Ez az állampolgárok legfontosabb (egyetlen) közvetlen beleszólási lehetősége az életüket érintő döntések meghozatalába. A képviseleti demokráciában egyedül a választások során van közvetlen beleszólási lehetősége a szavazó polgárnak a dolgok alakulásába. Éppen ezért sok szakirodalom egyszerűen a demokrácia ünnepének nevezi a választásokat. (A választásokon kívül is sokat lehet és kell is tenni érte, hogy hangot adjunk a véleményünknek és a szerintünk megfelelő irányba tereljük a közügyek alakulását, de a választás ennek egyedüli hivatalos, intézményes és rendszeres módja.)

Számos olyan történetet ismerek, mint egy első kerületi szavazóhelységből publikált vita a helyi választási bizottság képviselőivel arról, vajon szabad-e fotózni a szavazókörben és ha igen, akkor kinek, mit és hogyan.

A fotó történetéért katt a képre!
Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu

Hivatalos álláspont
A Nemzeti Választási Bizottság hivatalos válasza a szavazókörben történő fótózás szabályairól:

“A szavazóhelyiségekben történő szavazás szabályait a választási eljárásról szól 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) a 170 §-181 §-aiban rögzíti. Mobiltelefon vagy egyéb képfelvétel rögzítésére alkalmas eszköz szavazóhelyiségbe történő bevitelére a hatályos jogszabályi rendelkezések tiltó szabályt nem tartalmaznak.

A szavazólapok lefotózására vonatkozóan viszont a Nemzeti Választási Bizottság korábban kiadott egy iránymutatást, (12/2014. NVB iránymutatás) a szavazólapok szavazóhelyiségen kívülre viteléről és lefényképezéséről.

Ennek 2. és 3. pontja szerint sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét és a választások tisztaságát is az, ha a választópolgár a szavazólapot sajátjaként kezeli, és azt a szavazóhelyiségből kiviszi vagy arról annak borítékba, illetve urnába helyezése előtt felvételt készít. A szavazólapnak a szavazóhelyiségből való elvitele, illetve arról – fénykép, videó stb. – felvétel készítése alkalmat adhat akár választási csalás elkövetésére is, ennek megakadályozása a választások tisztaságához fűződő közérdek.

A szavazólap nem rendeltetésszerű felhasználása a választások titkosságának Magyarország Alaptörvényében (a továbbiakban: Alaptörvény) rögzített követelményét is sértheti. A szavazás titkosságához viszont hozzátartozik a szavazólap tartalmának titkossága is, így sérti a Ve. alapelvét, ha a választó szavazatáról, illetve a szavazólapról felvételt készít. A szavazás titkossága nem csak a választói akarat biztonságos érvényesülését, hanem az egész szavazás jogállami, demokratikus módon történő megvalósulását is biztosítani hivatott, így jelentősége túlmutat az egyes választók magatartásán. Természetesen a szavazás titkossága nem keletkeztet titoktartási kötelezettséget a választók oldalán, de a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye alapján a szavazópolgár nem élhet vissza azzal a körülménnyel, hogy a szavazás titkossága az együttműködése nélkül csak részben valósulhat meg.

Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu

A fotózással kapcsolatban érdemes kiemelni a Kúria 2016-os végzést is a szavazólap lefényképezése és közzététele tárgyában. A Kúria végzésében kiemelte: a szavazólap egyértelműen arra szolgál, hogy a szavazásra feltett kérdésben a választópolgár véleményt nyilvánítson, ezzel ellentétes felhasználása a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik. A Kúria szerint tehát ellentétes a szavazólap céljával az, ha arról a véleménynyilvánítást követően készített fényképfelvételt applikációra feltöltik és azzal közzéteszik. A rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközőnek a Kúria így azt a magatartást tartotta, ami a szavazólap lefényképezésére és az erre a célra létrehozott applikáción keresztül történő közzétételére hívta fel a választópolgárokat.

Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu

Az újságírók a választás napján a szavazás megkezdésétől (6:00 óra) a munka befejezéséig (beleértve a szavazatszámlálást is) a szavazóhelyiségben előzetes engedély nélkül jelen lehetnek és végezhetik munkájukat. A szavazatszámláló bizottság munkáját azonban nem zavarhatják, a szavazás titkosságát nem sérthetik meg, a névjegyzékbe nem tekinthetnek be, arról fényképet, filmfelvételt nem készíthetnek. A szavazatszámláló bizottság csak a szavazók számáról adhat felvilágosítást. A szavazóhelyiségben a sajtó nem készíthet riportot a választópolgárokkal. Továbbá a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül, közterületen választási kampánytevékenység nem folytatható.

A sajtó képviselőjének (a 17/2013. (VII. 17.) KIM rendelet 20/B §. alapján) be kell mutatnia a szavazatszámláló bizottság elnöke számára a következő azonosító dokumentumokat: személyazonosításra alkalmas igazolvány (személyi igazolvány, útlevél vagy vezetői engedély) és a médiatartalom-szolgáltató által a részére kiállított meghatalmazás vagy újságírói szakmai szervezet által kiállított sajtóigazolvány.

A külképviseleten a külképviseleti választási iroda a helyi körülményekre tekintettel más okiratot is elfogadhat.”

Nektek volt már ezzel kapcsolatos problémátok?

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!