Fotó feldolgozási irányelvek

Fotó feldolgozási irányelvek
Részletekért katt a képre!
Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu

A kép illusztráció
Fotó és szerkesztés: Völgyi Attila

Örök vita, hogy mit szabad művelni egy digitális fotóval és milyen retusálás nem megengedett. Magam is több forrást átkutattam ennek részletei után. Azt hiszem, most megtaláltam a legrészletesebb leírást.

Minden lap, és különösen a lapok tömegét kiszolgáló ügynökségek rendelkeznek valamilyen irányelvvel a fotók feldolgozására vonatkozóan. Ezek leírása kisebb-nagyobb mértékben eltér, de lényegük és szellemiségük nagyjából megegyezik.

A NatGeo nem kér az effekt szűrőkből
Részletekért katt a képre!

National Geographic által közzétett iránnyelvekről is írtam már korábban. A nemzeti hírügynökség fotórovatának vezetője, Virágvölgyi István kérdésemre így foglalta össze: “Az MTI-nek van egy Szerkesztőségi kézikönyve és annak van a Fotószerkesztőségre vonatkozó melléklete is, de ezt belső használatra tartjuk fent. Mindazonáltal a képek módosításánál mi is a közkeletű ökölszabályt követjük, ami a kép értelmét módosító beleavatkozásokat tiltja mind a fotóriporterek, mind pedig a szerkesztők számára.”

Így fogalmaz az AP hírügynökség szabályzata “Az AP fotóknak mindig az igazságot kell elmondaniuk. Soha nem változtatjuk meg, és nem manipuláljuk digitálisan egy kép tartalmát.

Egy kép tartalmát sosem szabad megváltoztatni sem PhotoShop, sem más módszer használatával. Egyetlen képelemet sem szabad a képhez hozzáadni, abból elvenni. Az arcokat, vagy egyéb ismertetőjeleket sosem szabad PhotoShopban vagy egyéb módon elfedni. Az egyetlen elfogadott retusálás az érzékelőre rakódott kosz, valamint a szkennelt negatív vagy papír nyomat karcainak eltávolítása. 

Kisebb korrekciók a PhotoShoppal elfogadahtók. Ezek közé tartozik a kép vágása, bebukott és beégett részek korrigálása, a fekete-fehérre konvertálás, és a normál tónus- és színkorrekciók, amik a kép megfelelő reprodukálásához szükségesek (ezek analóg megfelelői azoknak a bebukás és beégés korrekcióknak, amiket a képek kidolgozása során az analóg fotólaborokban is alkalmaztunk), és amelyek a fotó eredeti jellegét biztosítják. A kép denzitásának, kontrasztjának, színtelítettségének, szaturációjának módosítása nem elfogadható, ha jelentősen megváltoztatja az eredeti képet. Nem szabad a hátteret digitálisan elhomályosítani, beégéssel, vagy aggresszív tónus módosítással eltűntetni. A vörösszem eltávolítása sem megenegedett. 

Ha egy alkalmazottnak kérdései vannak az alkalmazható módszereket illetően, vagy az AP által fotó feldolgozással kapcsolatban támasztott követelményekkel, korlátozásokkal kapcsolatban, akkor a kép elküldése előtt lépjen kapcsolatba a vezető szerkesztővel. Azokban az esetekben, ha olyan képeket teszünk közzé, amiket a képet kiadó forrás módosított – például a fotóalanyok arcát kitakarták – a képaláírásnak ezt pontosan jeleznie kell. Az ilyen képek kiadását egy vezető szerkesztőnek kell jóváhagynia.

Az itt leírtak kivételével nem rendezünk meg jeleneteket, nem pózoltatunk fotóalanyokat, és nem játszunk újra eseményeket. Amennyiben video felvétel, portréfotzás, vagy stúdió körülmények között fotózunk valakit, mindig gondoskodni kell, hogy a képaláírás ne vezesse félre az olvasót, és ne hihesse, hogy a képen látható esemény spontán történt a hírgyűjtés során. A portré, divat és illusztráció fotók készítése során minden beavatkozást ismertetnie kell a képaláírásnak, és a különleges utasításokat közlő mezőnek, hogy ne lehessen manipulációnak tekinteni.”

Readers Comments (5)

  1. Hát ez nagyon vicces! Ennek az irányvonalnak az SF zsűrije totál az ellenkezőjét vallja évről-évre, ami persze nem gáz, csak akkor vegyék ki a pályázati kiírásból a képmódosításokra vonatkozó szabályokat. Az idén, beküldök majd néhány olyan képet, amit sza*#á utómunkáztam, ha átjut az előzsűrizésen, akkor… Na majd meglátjuk…

    • A Sajtófotó Pályzat kiírásában is ezzel az irányelvvel egybevágó kitételek szerepelnek: “A korrekció a teljes képre vonatkozó kis mértékű digitális módosításokból állhat, úgy mint: szinte (levels), graációs görbék (curves), színegyensúly (color balance), színezet/telítettség (hue/saturation) és fényerő/kontraszt (brightness/contrast), valamint az eredeti kép készítése közben keletkezett technikai hibák eltávolítása: karc, vegyszerfolt, a fényérzékelőre tapadt por. A kép egyes részeinek, illetve részleteinek módosítása nem megengedett!”

  2. Aha, értem, de a kérdésem a következő: A gyakorlatban miért nem alkalmazzák ezeket az irányelveket?
    Ja, és mit jelent a kis mérték? 0,1-30%-ig?
    Ismerek pld. olyan SF díjnyertes képet, aminek a gerincét a nik software b&w plugin adta.
    Komolyan mondom Attila, én olyan felvételeket küldök majd… És figyeld meg, biztos lesz olyan, amelyik simán átmegy majd a rostán. Akármibe lefogadom.

  3. Egyetértek, hogy elég pongyolán fogalmazták meg a kiírást. Azzal is egyetértek, hogy nem minden esetben tartják magukat hozzá, sajnos.

    Egyébként a fekete-fehérre konvertálás ugyebár engedélyezett. Hogy a plugin mit milyen mértékben módosít még, az persze egy külön kérdés.

  4. -Sajtófot.
    Ne fáradj Zoltán, másoknak már sikerült az experiment -bár valószínűleg ők komolyan gondolták.
    Egy szélsőséges példa, amit először kicsiben zsírkréta rajznak néztem:
    http://www.fotoklikk.hu/kozvetites/kep?nid=47183
    (emlékeim szerint még több fordulót is megélt, de lehet ciki volt és valamivel a zsűrizés után visszarakták)

    -Elvarázslás
    Sok praktizáló magyar (és külföldi) fotóriporterre nem is annyira ez jellemző, inkább egész egyszerűen levignettálják a zavaró részeket. Ennek + a lokális kontraszt fokozásának (ál HDR) lesz az eredménye, hogy a kép fele részlet nélküli bebukás & kiégés lesz -vagyis pont annak az ellentéte, amit ezen módosító eszközök ízléses használata hivatott orvosolni.

Comments are closed.