Röviden nagy változás nincs, csak kis mértékben érinti a fotósokat. A fotók szabályozása java részt változatlan. A jogvédelem nem erősödött, kis mértékben talán inkább gyengült. A képtolvajok leggyakoribb mentségei alaptalanok maradnak és a fotósok nevét is kötelező kiírni ugyanúgy, mint eddig is.

Nem teljesen új, de megújult
2021. június 1-jével életbe lépett szerzői jogi reform, a Magyar Közlöny 2021/81. számában megjelent 2021. évi XXXVII. törvénnyel valójában csak módosítja az 1999. évi LXXVI. számú szerzői jogi törvényt. Az EU által már évekkel ezelőtt elfogadott és mostanra kötelező jogharmonizációt megkívánt CDSM és SatCab2.0 irányelveket ültették át a magyar törvénybe jogharmonizáció során, de mint a Copy21 blog is írja, “több olyan módosítást átvezet, amely a hazai gyakorlati tapasztalatokon alapul”.

A frissített törvény teljes szövege elérhető a Nemzeti Jogszabálytárban, akárcsak a hozzá fűzött jópár oldalas indoklás is. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szerint Jobban védi a felhasználók érdekeit az új szerzői jogi törvény. Mint közleményükben fogalmaznak, “Az 1999-es szerzői jogi törvényt közös munkával a mai, digitális korhoz igazította az Igazságügyi Minisztérium és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.” A módosítást úgy összegzik, hogy “Az online platformok működését szigorúbban szabályozza, a felhasználóikat pedig jobban védi […]több ponton is megkönnyíti a tartalmakhoz való hozzáférést és azok felhasználását, miközben meg is erősíti a szerzők és jogosultak helyzetét ebben a környezetben.”

Magyarországon is lehet végre paródia
A magyar szerzői jogi törvény egyik súlyos hiányossága volt, amin fontos perek is elbuktak, vagy el sem indultak, hogy a szabad felhaszsnálás kivétele alatt eddig nem szerepelt a paródia. Nem csoda, hogy ez a módosítás kapcsán talán legtöbbet emlegetett változás. Mostantól ugyanis nem fognak automatikusan elbukni minden pert, akik egy szerzői jog védett alkotást parodizálva fogalmazzák meg saját üzenetüket, mint történt az nemrég a HVG egyik címlapjával is.

A módosított törvény új bekezdése úgy fogalmaz:
“a mű felidézése, valamint humor vagy gúny kifejezése útján, karikatúra, paródia vagy stílusutánzat (pastiche) céljából
bárki felhasználhatja.” Ehhez ráadásul már forrásmegjelölés sem feltétlenül szükséges, ami ugye a neten terjedő mémek esetébben amúgy sem volt általában(?) szokás – sőt sok esetben számonkérhető sem. A törvény lényegében csak szentesíti az eddig is létező állapotot, ha már megoldást találni nem képesek rá. A személyiségi jogok és néhány egyéb korláta azért továbbra is lehet majd a paródiának (ezekről bővebben a Merosus cikke értekezik), de lényegesen nagyobb szabadságot élvezhetnek a jövőben, akik más művét újragondolnák. Talán több plakátleragasztásra sem lesz szükség emiatt a jövőben.
Ennek előnyeit viszont a kiadók, grafikusok, humoristák és közösségi oldalak üzemeltetői fogják inkább élvezni, mint a fotósok. A képek átdolgozóinak szabadsága egyúttal azt is jelenti, hogy az eredeti forrás művek alkotóinak csökken a beleszólása saját műveik védelmébe és felhasználásuk engedélyezésébe – illetve hogy azok anyagi hasznát ők élvezhessék.

Ami jó volt, most még jobb lett?
A hivatal képviselője egy rádió beszélgetésben úgy fogalmazott, hogy a könyvkiadók esetében már rendezett volt a szerzői jogok kezelése, az online felültek esetében viszont sok minden megoldásra szorult.

Ehhez képest én azt látom, hogy az amerikai szerzői jogi szabályozás (és bírósági ítélkezési gyakorlat) miatt az online szerzői jogsértések sok esetben sokkal egyszerűbben megoldhatók voltak eddig is Magyarországon, mint a könyv- és lapkiadók engedély nélküli visszaélései és a gyakran igen pofátlan mentegetőzései is a fotósok panaszaira.

A szerzői jogi reform viszont egyáltalán nem látom, hogy milyen megoldást kínál ezekre ez esetekre. A Facebook és más közösségi oldalak is folyamatosan dolgoznak a minél hatékonyabb jog menedzselési rendszerek kifejlesztésén és az amerikai törvényekkel összhangban már régóta rendszeresített megoldást kínálnak a szerzői jogokat sértő tartalmak eltávolítására. Mivel sokan kérdezitek tőlem, régóta adós is vagyok egy erről szóló írással.

Sajnos félő, hogy a magyar szerzői jogi reform továbbra sem fogja majd elérni, hogy legalább a kormány kiírja a saját fényképeinek készítőit (ami számukra és mindenki más számára is változatlanul kötelező marad), ahogyan az eddigieknél hatékonyabb lehetőségeket sem igazán kínál az engedély nélküli fotó felhasználások elleni fellépésre. Pedig ahogyan a leginkább elrettentő szerzői jogi kártérítésekről ismert Amerikában próbálkoznak is ezzel, úgy nálunk is bővel volna mit javítani a peres eljárások felgyorsításán, a kis értékű követelések jogi folyamatainak leegyszerűsítésén (amit a sajtóperek és személyiségi jogok esetében Magyarországon is megtettek, de a szerzői jogsértések esetén már nem volt erre jogalkotói akarat).

Ugyanígy hasznos lehetne a közös jogkezelés újragondolása és modernizálása is ne a mit sem sejtő alkotóknak kelljen kilépniük a sokak által nem is ismert közös jogkezelési rendszerből, ami sokunk számára hátrányosabb, mint előnyös. Vagy hogy legalább a jogosultak felkutatása hatékonyabban működjön a múlt évszázadi módszereknél. De a jelek szerint ez a része már nem olyan fontos a szerzői jog modernizálásának. Az előadóművészek, filmes és televíziós szerzők petíciója is azt mutatja, hogy a reformnak nem sikerült minden igényt hiánytalanul kiszolgálnia.

A tévedés lehetőségét azért fenntartom magamnak! Talán csak én nem láttam meg a szerzői jogi reformban a fotósok helyzetét javítani próbáló szándékot. Jelezzétek, ha nektek sikerült!

Ti mit gondoltok a szerzői jogi törvény módosításáról? Írjátok meg kommentben a blog Facebook oldalán!

Ajánlott cikkek a szerzői jogi törvény módosításáról:

• 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról – Nemzeti Jogszabálytár
• 2021. évi szerzői jogi reform indoklás – Nemzeti Jogszabálytár
• Hatályba lépett a szerzői jogról szóló törvény módosítása – Copy21 blog
• Fontos szerzőjogi szabályok változnak – Merosus
• Jelentős változások előtt a szerzői jogi törvény – Millásreggeli

Kiegészítés: Maximálisan egyetértek a szerzői jogi reform törvényt jegyző Varga Judit igazságügyi miniszter legutóbbi Facebook posztjának első mondatával: “Ha valamihez nem kötelező csatlakozni, akkor ne legyen kötelező csatlakozni!” Ő az Európai Ügyészségről írja ezt, én a Hungart közös jogkezelő szervezertről, ami belépés nélkül minden fotós képei felett rendelkezhet, amíg ki nem léptek belőle…

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!