A magyar bíróság nem értékeli a humort

A pert vesztett HVG címlap

Mivel a magyar szerzői jogi törvényben nem szerepel a szabad felhasználás kivételeinek felsorolásában a paródia, így a bíróságon sem lehet ezzel érvelni. Így veszített pert   karikatúrájával a HVG Superman – és nem a strómanok ellen.
Bár a címlapból adódik az olcsó poén, a pert mégsem a strómanok indították. (Akikről egyébként már bíróság is kimondta, hogy lehet őket strómannak nevezni.)  Ők legfeljebb hasukat fogva nevetnek az ítélet miatt – talán sokkal inkább, mint magán a címlapon.
A szerzőjogi pert most a DC Comics, a Superman képregények jogtulajdonosa kezdedményezte. Amerikában nagyon erős a karakter védelem, ami a magyar jogban sem ismerertlen. Jogászaik pedig olyan helyzetekben is védelmezik szuperhőseiket, amikor ők nem tudják megvédeni magukat – vagy talán amikor nem is kéne?

Mint a Copy21 szerzőjogi blog is beszámolt róla érdekes és fontos szerzrőjogi ítélet született. A HVG címlapján megjelent Superman paródia azért vérzett el a bíróságon, mert  a magyar szerzői jogi törvény szabad felhasználás kitétele nem tartalmazza a felsorolásban a paródiát.

Vagyis nem lehet csak úgy engedély nélkül paródiát készíteni mások szerzőjogi alkotásaiból. Míg a nemzetközi szerzői jogban a paródia kivételnek számít az engedély szükségessége alól, addig Magyarországon ezt kihagyták a szerzői jogi törvényből. Aki parodiát készít jogvédett alkotásról, annak ugyanúgy szüksége van az eredeti szerző engedélyére, mintha nem is létezne a paródia szabad felhasználási kivétele – merthogy a Magyarországon nem is létezik ilyen.

Leragasztott fotó a plakátkiállításon
Részletekért katt a képre!
Fotó: Arc Óirásplakát Kiállítás

Mi a szabad felhasználás?
A szabad felhasználás (1999. évi LXXVI. törvény IV. fejezet) az a kivétel a szerzőjogi törvényben, amikor az általános irányelvvel ellentétben mégsem kell a jogtulajdonos engedélye egy mű felhasználásához. A nemzetközi szerzői jog általában ide sorolja a kritika, sajtó tudósítás, oktatás és tudományos kutatás területei mellett a paródiát is, mint a véleménynyilvánítás  kiemelt jelentőségű alkotmányos szabadságjogának egyik fontos megnyilvánulását.
Hogy mekkora mozgásteret enged a szabad felhasználás az eredeti művet alkotó rovására, az jobbára már egyedi elbírálás kérdése és nagy mértékben változó lehet esetenként. A szabad felhasználás törvényben is kihangsúlyozott irányelve, hogy a szükséges minimális és a felhasználási mód által indokolt mértékű legyen a felhasználás.

A paródiáról egy másik esetben a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleménye:
(kiemelés a határozatból)

A paródia a szellemi vita közismert eszköze, szabadsága a véleményszabadság alkotmányos védelmének sajátos, a szerzői jog által elismert belső korlátja. A szerzői jogban a paródia olyan sajátos szabad átdolgozás, amelynek egyik sajátossága, hogy a parodizált mű nem halványulhat el teljesen, sőt, szükséges ismérv, hogy arra rá ismerhessen az, aki a parodizált művet egyébként ismeri (objektív ismérv).

A paródia eltávolító sajátossága az, hogy a parodizált művel vitába száll, azzal ellentétes nézetet tükröz. A paródia azzal távolodik el a parodizált műtől, hogy a saját alkotó tevékenység révén önállóságra tesz szert. Ez az a belső távolságtartás, amely a vitatásból, az ellentétes megközelítésből és a paródia önállóságából együtt fakad. Ha ez az ismérv, tehát a parodizáló mű észlelhető önállósága hiányzik, akkor kevés önmagában a parodizált művel való szembenállás.

Mások fotóit árulja komoly pénzekért
Részletekért katt a képre!
Fotó: Gargosian Gallery

Korábban írtam a blogonn olyan amerikai esetről, ahol még a teljes joggal pofátlan másolásnak tekinthető helyzetben is megítélte a bíróság a szabad felhasználást – meg hogy ilyen per győzelmek után már nem is merték perelni a más szerzők alkotásaival rendszeresen trollkodó művészt.
Magyarországon viszont úgy fest, hogy a paródia teljesen kívül esik a szabad felhasználás esetköréből, ami komoly aggályokat vet fel.

Magyar koronavírus járvány graffiti
Fotó: Keresztes Nikolett

A mostani ügy fontos tanulsága az is, hogy a magyar bíróság most azt is kimondta, nem csak Superman neve és az eredeti szerzői által megrajzolt változatai élveznek jogvédelmet. Maga a karakter és annak minden hasonló feldolgozása, jellemvonásai is jogvédelem alatt állnak. Beleértve azt a gesztust is, hogy az inget széthúzva kivillan a logója – amelyik logó önmagában is a karakterhez kötődik és így szintén jogvédett.