Az EU eltörölte a videók hossz korlátozását

a fényképezőgép gyártókra még lehet, hogy várni kell vele

Magyar verzió

Fotó: it’s just Jordan

Az EU szabályozás megváltoztatta az előírást, ami (minimum részben) felelős volt a fényképezőgépek videó felvételének hossz korlátozásáért. Az adminisztratív akadályok elhárultak, most már csak a gyártókon múlik, hogy korlátozzák-e a videók hosszát, vagy sem.

Ezer éves történet, amivel legalább ilyen régen akartam is foglalkozni a blogon, csak eddig háttérbe szorult. Nemrég egy olvasóm, Zsolt felvetette, én meg utánajártam a részleteknek és mivel most minden eddiginél aktuálisabbá vált, végre meg is írtam.
Szóval az EU korlátozás már megszűnt, már csak az a kérdés, hogy a fényképezőgépgyártók mikor kezdik el kihasználni ezt a lehetőséget. Illetve, hogy ha ők megteszik, akkor vajon csak az újabb kamerák kapják meg a kolrátlan videófelvétel képességét, vagy akár firmware frissítés formájában a korábbi gépeik képességeit is feltunningoják majd.

Lassan már történelem
A történet régebbi része, hogy eddig az EU szabályozása magasabb vám tarifát rendelt a kamkorderekhez, mint a videokamerákhoz és a fényképezőgépekhez. Minimum részben erre vezethető vissza, hogy a fényképezőgép gyártók jobbára mind korlátozták (jobbára 30 percben) a digitális fényképezőgépek videofelvételének hosszát.

Szabályozás változás 2019. július 1-től
Az Európai Unio magyarországi képviseletének segítségével sikerült utánajárnom a részleteknek.
Mint kiderült, 2019. július 1-től módosultak a vámtarifák a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) égisze alatt létrejött „Information Technology Agreement” (ITA) nyomán. Ennek a nemzetközi megállapodásnak az a célja, hogy egy több éves folyamat során nullára csökkenjenek az információtechnológiai termékekre vonatkozó vámok. Ennek keretében minden év július elsején történik meg a soron következő lépés.

  • A 8525 80 30 vámtarifaszámú legfeljebb 30 perces videofelvételek rögzítésére alkalmas „digitális fényképezőgépek” július 1-je előtt és után is vámmentesek voltak és maradtak.
  • A 8525 80 91 vámtarifaszámú „videokamera-felvevők” vámtarifája 2,5%-ról 1,6%-ra csökkent július 1-jével.
  • A 8525 80 99 szerinti „kamkorderek” esetében július 1-jével nullára csökkent a korábbi 3,5 %-os vámtarifa.

Nem csak jogi korlátozás van
Azért az álnaiv felvetés, hogy visszamenőleg eltöröljék a korlátozást egy firmware frissítéssel. Részben azért, mert az újabb gépeket is el kell adni, ami egyre nehezebben megy a fényképezőgép gyártóknak, mivel a mobil telefonok továbbra is hódítják el a fényképezőgépek feflhasználóit. Egyik gyártó sem engedheti meg magának, hogy túl nagyot fejlesszen a gépein egy ingyenes frissítéssel, mert azzal a következő gép eladhatóságát rontanák. Üzletileg jobban megéri nekik, hogy csak egy következő modell megjelenésekor, újításként adják el ezt a lehetőséget, mintsem hogy ingyen hozzánk vágják.
Persze műszaki korlátai is vannak a korlátlan felvételnek. A videók nagy adatmennyisége alaposan megterheli a legtöbb gép elektronikáját – 4K videók esetében különösen. A képet rögzítő érzékelő, a processzor, a belső puffer memóriák, a kártya írása, minden alkatrész csúcsra járatva megy, ami hőt termel. Minél nagyobb az adatmennyiség, annál több hőt termel. Gyakran az egész gép felmelegszik huzamosabb videó felvétel közben. Sok gép akár túl is melegszik és letilt. Vagy a kártya írási sebessége miatt állítja le a videót. Sőt akár a gyorsabb kártya aljzaton spóroló fényképezőgép gyártók is lábonlőhetik a korlátlanságot. Már csak azért sincs sok esély rá, hogy egy firmware frissítéssel eltöröljék a korlátokat, mert komoly műszaki fejlesztéseket is igényel, hogy a gép képes legyen valamivel tovább videót rögzíteni.

Minden esetre a jogi akadály elhárult, kíváncsian várom, miket hoz majd magával.

Mitől függ a kategória besorolása?
Jöjjön erről a hivatalos EU vámszabályozási nomenklatúra deffiníciója:

  • 8525 80 30  Digitális fényképezőgép
    Az ezen alszám alá tartozó összes digitális fényképezőgép alkalmas állókép rögzítésére – vagy a belső tárolóeszközére, vagy pedig cserélhető adathordozóra. Az ezen alszám alá tartozó fényképezőgépek legtöbbjének kialakítása a hagyományos fényképezőgépekét követi.Azokat a digitális fényképezőgépeket, amelyek csak állóképet tudnak rögzíteni, továbbra is ez alá az alszám alá kell besorolni.
    Az ezen alszám alá tartozó fényképezőgépek folyamatos videofelvételek rögzítésére alkalmas videókészítési lehetőséggel is rendelkezhetnek.
    Ha azonban az ilyen típusú készülékek – a maximális tárolókapacitás kihasználásával – megszakítás nélkül legalább 30 percen át, másodpercenként 23 darab (vagy annál több) 800 x 600 pixel (vagy annál nagyobb) felbontású képkockából álló videofelvételek rögzítésére alkalmasak (függetlenül attól, hogy a felvett képek rögzítése elkülönített, egyenként 30 percnél rövidebb időtartamú fájlokban történik-e), akkor minden esetben a 85258091 vagy a 85258099 alszám alá kell besorolni.
    Ha a fenti kritériumok közül egy vagy több nem teljesül, a készüléket a XVI. áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 3. pontjának alkalmazásával kell besorolni (lásd még: a Bizottság 458/2014/EU végrehajtási rendeletét).
    A 8525 80 91 és a 8525 80 99 alszám alá tartozó videokamera-felvevőkkel ellentétben számos digitális fényképezőgép (videokamera üzemmódban használva) nem ajánlja fel a ráközelítési funkció használatát videofelvétel rögzítése közben. Tárolókapacitástól függetlenül egyes fényképezőgépek egy bizonyos idő elteltével automatikusan leállítják a mozgókép felvételét.

  • 8525 80 91 és 8525 80 99 Videokamera-felvevők
    Az ezen alszámok alá tartozó összes videokamera-felvevő alkalmas folyamatos videofelvételek rögzítésére – vagy a belső tárolóeszközére, vagy pedig cserélhető adathordozóra.
    Az ezen alszámok alá tartozó digitális videokamera-felvevők kialakítása általában eltér a 8525 80 30 alszám alá tartozó digitális fényképezőgépekétől. Gyakran összecsukható keresővel rendelkeznek, és számos esetben távirányító is tartozik hozzájuk. A videokamera-felvevők legtöbbje a videofelvétel készítése közben használható ráközelítési funkcióval rendelkezik. Az a tény azonban, hogy a beépített – például sportszemüvegekbe épített – videokamerák nem rendelkeznek optikai ráközelítési funkcióval, nem gátolja az ilyen termékek 8525 80 91 és 8525 80 99 alszám alá történő besorolását (lásd: a C-178/14. sz., Vario Tek ügyben hozott ítéletet [ECLI:EU:C:2015:152, 17–29. pont]).
    Azokat a videokamera-felvevőket, amelyek csak videofelvételek rögzítésére alkalmasak, minden esetben ezen alszámok alá kell sorolni.
    Azokat a készülékeket, amelyek videofelvételek és állóképek rögzítésére egyaránt alkalmasak, a 8525 80 30 alszámhoz tartozó magyarázatra való hivatkozással kell besorolni.
    Ezen alszámok alá tartoznak a videofelvétel és állókép készítésére és rögzítésére szolgáló olyan távirányítású készülékek, amelyeket kifejezetten úgy alakítottak ki, hogy – speciális csatlakozóelemek segítségével – például többrotoros helikopterekkel (ún. drónokkal) együtt lehessen használni őket. Ezeket a készülékeket a környezetről készült videofelvételek és légi állóképek készítésére használják, és azok lehetővé teszik a felhasználó számára a drón repülésének vizuális vezérlését. Az ilyen készülékeket a videofelvétel hosszától függetlenül mindig ezen alszámok alá kell besorolni, mert a videofelvétel készítése a fő művelet (célművelet). Lásd a 8525 80/3 számú HR Áruosztályozási Véleményt is.

  • 8525 80 11 – 8525 80 99 Televíziós kamerák (felvevők), digitális fényképezőgépek és videokamera–felvevők
    Lásd a 8525 vtsz-hoz tartozó HR Magyarázat (B) részét.
    Nem tartozik ezen alszámok alá a gyengénlátók számára készült elektronikus olvasóberendezés (lásd a 85437090 alszámhoz tartozó magyarázatot).

Oszd meg az ismerőseiddel és iratkozz fel a blog hírlevelére! Ne maradj le az újdonságokról!

Címkék