Az írás és a címválasztás sem áprilisi tréfa (arról már jobbára leszoktam). Vannak dolgok, amikkel nem viccelek, bár tény, hogy kicsit becsapós a cím, mégis igaz minden, amit írok. Benne van a címben az is, hogy én magam is elég sokat törtem a fejem, hogy mi értelme folytatni a blogolást. De ez a bejegyzés most mégsem első sorban erről szól, hanem másokról, akik hosszabb-rövidebb, sikeres és értékes blogolás után egy nap mégis felhagytak az alkotással.
Jó ideje követem a blogvilág alakulását. Persze biztos vannak mások, akik nálam jobban szemmel tartják más blogok életét, sőt olyan is, akinek nálam nagyobb a rálátása a helyzetre. Mindenesetre nálam is szoktak érdeklődni, hogy mi történt egyik-másik fotós oldallal, miért nem frissül. Némelyikről írtam már külön is, de gondoltam, készítek egy összeállítást azokról, amik már megszűntek, vagy ha nem is hagytak fel teljesen a blogolással, publikálási formájuk megváltozott annyira, hogy erre a listára kívánkozzanak.
Utálom, ha egy blog megszűnik
Maga a friss tartalmak hiánya is elég ok, hogy sajnáljam, ha egy aktív szerző felhagy az írással. Amit ennél is nagyobb hibának, sőt egyenesen a közönség elleni véteknek tartok, hogy a blog törlésével az addig összegyűlt fontos tartalmak is eltűnnek a webről. Hiábavalóvá, értelmetlenné válnak vele a rá mutató linkek és az az udvariasság, amit (remélhetőleg minél többen) elkövetünk, hogy a kulturált idézés szabályai szerint hivatkozunk az írásra, nem pedig kompletten lemásolva közöljük azt – pedig ezzel a tartalom tovább élését is segíthetnénk, miután egy ilyen oldal megszűnik, csak hát nem lenne tisztességes az alkotóval és szerzői jogaival szemben.
Értem a motivációkat
Én magam is sokat morfondíroztam rajta, hogy mi értelme a blogolásnak? Minek annyi időt és energiát beleölni valamibe, amivel anyagi haszon egyáltalán nincs, ha erkölcsi hasznom van is, az se biztos, hogy megéri. Az pedig végképp nem biztos, hogy képes ez a vélt vagy valós erkölcsi haszon ellensúlyozni a rengeteg vitát, kritikát és egyáltalán nem ritka motiváció vesztést, ami sok minden más dolog rovására megy. Arról nem is beszélve, hogy a bejegyzések megírásába és különösen az előkészítésükhöz szükséges kutatásokba, forrásgyűjtésekbe ölt rengeteg munkaóra mennyi minden mástól veszi el az időt, ami egy nap jól jöhetne más területen. A fejlődési folyamat egyébként a blogolásnál is hasonló, mint ami a fotózásról és bármilyen más kedvtelésről elmondható. Elég jól összefoglalja a profi fotóssá válásról szóló korábbi infografika.
Jakab Andor törölte a blogját
Nem fotós blog volt, de mégis fontos megemlíteni. Talán legutóbb a Cink.hu számolt be róla, hogy Jakab Andor törölte a korábban blog.hu-n üzemelő, rendkívül népszerű blogját. Azt a blogot, ahol megjelent a magyar blogoszféra történelmének legnépszerűbb (létezik ilyen felmérés?) írása Tőlem ezért nem kapsz munkát címmel. Olyan jól sikerült megragadnia a magyar üzleti élet egyik legsúlyosabb gondját, hogy több blog és hírportál is átvette, linkelte és emlegette. Egy darabig a Facebookon folytatta a vélemények publikálását, de már ez az oldala is leállt.
Jakab Andor, vagyis and:or azt nyilatkozta a Cinknek, hogy ezentúl többet szeretne olvasni, mint írni. Valahogy így van ezzel szinte minden blogger, aki egy nap rájön, hogy nincs értelme annak, mint csinál és csak múló szeszély volt az egész.
Leállt az Objektivek.com
Már lassan két éve lesz, hogy az objektivek.com befejezte működését. Nincs róla bejelentés, nincs könnyes búcsú, egyszerűen csak nincs új tartalom az oldalon. A régi írások még elérhetők, de évek múltával az a kérdés is felvetődhet a kiábrándult bloggazdában, hogy minek tovább őrizni egy napról-napra elavuló archívumot, minek tovább viselni a domain, szerver, stb. költségeit.
A szerkesztő a lap Facebook oldalán folytatja tevékenységét, amit egy ideje az olalába is beágyazott. Máshol megjelent cikkekből, képekből, videókból szemezget, de saját tartalmat már nem állít elő.
Mikor megkérdeztem, ő is azt kezdte sorolni, mennyi minden hasznos dolgot tud csinálni a oldal szerkesztése helyett a felszabadult időben – bár így is rendkívül elfoglalt. Említést tesz arról is, hogy hirdetőket, szponzorokat és társszerkesztőket is nagyon nehezen talált. Bevételei nem voltak az oldalnak, az ingyen munkát mindenki megunta egy idő után, aki esetleg vállalta, hogy beszáll mellé húzni az igát. Mint mondja, sokan inkább külön utakon jártak, hogy a saját oldal és annak sikerét építsék az összefogás helyett, de mint errorka írja, ma már ő is tudja, hogy ez részéről is naivitás volt és ma már sokkal nyugodtabb az élete.
Megszűnt a Spottr
Az óév végére elnéptelenedett a Spottr weboldala, pár napja pedig le is került a webről. Most épp elérhető, így talán az eltűnés csak átmeneti volt.
Az alkotók összefogására épülő szerkesztő gárdát is megkérdeztem, hogy mi történt. Ők már hónapokkal ezelőtt megerősítették, hogy leállt az oldal. Ugyan bejelentés nem történt, kommentálni sem nagyon akarták a dolgot, de már mindenki életében más dolgok váltak fontosabbá. Próbálták fél gőzzel csinálni, de az sem igazán ment, így végül feladták. Másnak átadni nem akarták a közösen kialakított brandet, így inkább magára marad. A korábbi stáb szétszéledt és már mindenki a maga útját járja. A korábbi hasznos és érdekes anyagok viszont talán mégsem válnak a digitális enyészet áldozatává, ami még nagyobb kár lenne mindenkinek, mint a közösség felbomlása.
Kiss Ákos átköltözött a Faceookra
A többiekkel ellentétben Kiss Ákos bejelentette, hogy a blogja már nem frissül tovább. Helyette a lényegében megszűnt blog Facebook oldalán folytatja a közösségi életet olvasóival, főleg személyes gondolatokat és néha fotós híreket is megosztva és megvitatva.
Bő fél évvel a bejegyzés megjelenése után Ákos elindította újabb blogját, ahol eddig videó posztokat közölt különböző témákról. Jelenleg még elég kevés poszt van az új blogon, így még nem tudni, hogy mi is lesz majd belőle – meglátjuk. Egy idő után ez a blogja is megszűnt és 2018. május óta egyáltalán nem frissül a Facebook oldala sem.
Leállt a FotoTipp is
Többszöri nekifutásra most már elég régen a FotoTipp oldalt üzemeltető Sefi is bejelentette, hogy nem folytatja a blogolást. A főleg hobbi fotósoknak hasznos dolgokat felvonultató oldal többször is nekifutott, hogy újraszervezze működését. A tartós tevékenység finanszírozására azonban nem sikerült módot találnia és a tartalom szolgáltatást sem sikerült igazán megosztaniuk, így az alapító Sefire hárult a munka oroszlán része. Az alkotó azt én végleg elveszítette motivációját és az oldal leállt. Szerencsére ma még a hasznos írások továbbra is elérhetők – de nem tudni, hogy meddig. A búcsúzó írásban egy év szerepel, az már jó ideje lejárt, így ki tudja meddig marad még elérhető a tartalom. A szerző ugyanebben az írásban meghirdette, hogy a domain, a keretrendszer, a dizájn és a tartalom jelentős része is eladó, ha valaki más tovább vinné, amit ő elkezdett. Mivel erről semmi visszajelzés nincsen, aligha tévedés feltételezni, hogy nem volt jelentkező, akinek megérte volna fizetni bármelyikért, így azt mindannyian bármikor elveszíthetjük.
Újra leállt az InPhoto Blog
Az InPhoto Blog szerzője, RC törölte is egyszer hirtelen felindulásból a blogját, de aztán szerencsére meggondolta magát és előbb csak az archívumot állította vissza, majd hamvaiból feltámadva egy időre visszatért és újra írt is. Nemrég azonban egy újabb hirtelen felindulástól vezérelve ismét leállt a blog. A kedveszegett blogger ezúttal nem törölt mindent, csak az oldal jobb oldali menüjét gyalulta le (és nemrég az első üres poszttal tréfálja meg a látogatókat, hogy görgetniük kelljen a főoldalon), a fejlécet pedig lecserélte. Így legalább a korábbi írásait meghagyva az utókornak – persze csak amíg a blog.hu (vagy a bloggazda újra) úgy nem dönt, hogy törli az inaktív blogot.
2014. októberében újra elkezdte folytatni a blogot, de ki tudja, hogy meddig tart megújult lekesedése – nem igérem, hogy mindig frissíteni fogom itt az írásban, ha újabb változás áll be a blogja életében, már így is nehéz követni, hogy mikor működik, mikor nem.
Motivációiról – vagy inkább azok elvesztésének okairól – a bloggazda, Romanee Conti tíz pontba szedett listával válaszolt, hogy miért nem érdemes blogot írni. Bár szempontjait sok kommentelő vitatja a bejegyzés alatt, érvei kisebb-nagyobb eltérésekkel minden megszűnő blog szerzőjénél megjelennek a megszűnés okai között. Így akár tanmesének is tekinthetnénk intelmeit, mégsem okulnak belőle a bloggerek, míg a saját bőrükön nem érzik mindezt.
Leállt A világ leghíresebb fotói is
A Facebookon indult A világ leghíresebb fotói oldal célja az volt, hogy a fotótörténet jeles képeit és azok történetét megismertesse a Facebook közönségével. Üzemeltetője korábban tekintélyes követő tábort verbuvált a megosztott képek köré, ám a motiváció, mint annyi más esetben, idővel nála is elfogyott. 2013 közepe tájt felhagyott az oldal frissítésével.
Mint elárulta, amíg működött az oldal, addig voltak pozitív visszajelzések, sok volt a lájk és a megosztás is. Ahhoz viszont kevés volt, hogy megérje további energiát fordítani rá. A komoly méretű közönség és sok lelkes olvasó ellenére alig érdeklődött rajtam kívül bárki, miután az oldal frissítése megszűnt. Az eddig felhalmozott tartalom nem tűnik el és az oldal gazdája reméli, hogy idővel sikerülni fog újraéleszteni a projektet, ha lesznek rá erőforrásai. Mióta ezt közzétettem, újra elkezdett képeket (és történeteket) posztolni, szóval talán mégsincs vége az oldalnak.
Hernádi Levente alkotna, csak nem ér rá
A képszekesztő/fotós, Hernádi Levente már szinte követhetetlenül sok blog- és mikroblog szolgáltatónál is működtet(ett) párhuzamosan különféle fotós blogokat. Egyikben saját hétköznapjait dokumentálta, másikban szakmaibb dolgokkal foglalkozott, harmadikban egyéb gondolatait osztotta meg, időnként pedig egyik blogszolgáltatótól a másikhoz költöztette ezeket.
Mióta a HVG képszerkesztői székéből átült egy nagyon hasonló, talán kicsit jobb kilátású székbe az Index szerkesztőségében, azóta még kevesebb ideje van ilyesmikre. Mint elmondta, még mindig szeretne blogolni, szívesen is csinálná és ötletekkel is tele van. Időről-időre fellelkesül, belevág, de aztán mindig azzal szembesül, hogy a munka mellett alig jut ideje a blogjaira. Mivel párjával épp gyermeket várnak, ez a helyzet aligha fog rövid távon javulni. Szerencsére néha azért a munka során is sikerül előásnia egy-két olyan dolgot, amiből remek írások születnek, amiket hol a saját blogján jelentet meg, hol sikerül az Index tartalmai közé is bealkudni a szerkesztőkkel.
Vége a fotóblog szolgáltatásnak is
Kifejezetten fotóblogok egy csokorba gyűjtésére jött létre ingyenes magán kezdeményezésként, a WordPress motort használó fotosblogja.hu oldal. Komoly kis közösség alakult ki körülötte, szép számmal használtak a fotósok, hogy képeiket egymásnak és másoknak is megmutassák, aztán a források hiánya miatt egy nap megszűnt ez a szolgáltatás is. A feltöltött képeket visszakapták a szerzőik, így szabadon új helyre költöztethette, aki akarta, de az ezekre az oldalakra mutató hivatkozások itt is mind érvénytelenné és feleslegessé váltak. Aki pedig már a megszűnés előtt felhagyott az aktív tartalomgyarapítással, az nem biztos, hogy fordított rá időt, energiát, hogy korábbi anyagait egy új helyre feltöltse, hogy az máshol tovább élhessen. Ma már nyomát is nehéz találni az oldalnak, azt is csak remélhetem, hogy a domainre jól emlékszem, mikor emléket próbálok állítani neki.
Véget ért a FotóSarok blog is
Kilenc évi kitartó munka után 2020. december 29-én jelentette be a szerző Korecz Márk a FotóSarok blogon, hogy a blognak vége. A blog búcsú bejegyzésében első sorban személyes és szakmai életútjáról, az érdeklődése és lelkesedése terén végbement változásokról ír. Anyagi és üzleti okok csak említés szintjén jelennek meg. A blog bezárásának indokaként még csak nem is utalnak rá, de szinte kizárt, hogy a fotós társadalom egészét sújtó koronavírus válság és a cég átalakulási folyamatai ne játszottak volna szerepet a döntés meghozatalában. A FotóSarok blog megszűnéséről én is megemlékeztem egy külön írásban a blogon.
Nos, valahogy így múlik el egy (csomó) blog dicsősége…
Ha a bejegyzést végigolvasva sem lenne világos, hogy most megszűnik-e a blogom, vagy sem, akkor olvasd el az erről szóló külön bejegyzést, amit az erről szóló kérdésekre válaszul írtam!
Kiegészítés: Évekkel ennek a bejegyzésnek a megjelenése után írtam egy kis áttekintést a blogom tizedik majd tizenkettedik évfordulója alkalmából. Érdemes lehet ezt is elolvasni.