Az Index Szarvas nevű könnyedebb karikatúra rovata viccet űz belőle, hogy az elnök aláírta a Paks2-ről szóló egyezményt. Ilyen a képzelt hírfotó műfaja, de fontos kérdés, hogy az ilyen képmódosítás milyen hatásokat ér el – és hogy mi a szerzőjogi hátterük.

Hamis kép a sajtóban
A Szarvas által közölt kép nyilvánvalóan nem eredeti, egyértelmű, hogy beleavatkoztak, bár a forrásmegjelölés hiánya ezt még csak részben sem jelzi. Valaki úgy kommentálta a közösségi médiában, hogy “Ha a háborús tudósító nem rajzolhat extra füstöt a robbanás mellé, akkor a politikai újságíró sem csinálhat ilyet.” Ebben bizony igaza is van a kommentelőnek, hiszen itt nem csak egy tetszetős északi naplementéről van szó.

Karikatúra fotókkal
Nem ritka viszont, hogy a lapok karikatúrákat közölnek és szatirikus képeket nem csak grafittal vagy ecsettel lehet rajzolni, hanem PhotoShoppal is. Egyre gyakrabban nyúlnak ilyen eszközhöz sok lapnál.
A HVG népszerű, karikaturisztikus címlapjai jobbára rajznak/festménynek készülnek, de nem a Szarvas és a Hírcsárda volt az első a sajtótörténelemben, aki képek egymásra szerkesztésével fejezte ki mondanivalóját. A közösségi médiában különösen népszerűek az ilyen megoldások, amik ha kellően népszerűvé válnak, akkor mémként bejárhatják a netet – ahonnan idővel a sajtó is fel szokta őket kapni.

Kérdés, hogy a Szarvas mennyire számít az Index saját kiadványának? Mennyiben kell ugyanaz alá az elbírálás alá esnie a rajta megjelenő tartalomnak, mint a lap többi oldalán megjelenőknek? Méginkább, hogy amikor az Index fejléce alatt jelenik meg, akkor vajon az olvasóban mennyire tudatosul, hogy most épp az Index hírcsárdásított kiadását olvassa, és nem magát az Indexet. Mennyire egyértelmű az olvasó számára, hogy ez egy mesterséges képi humor és nem egy valós kép?
Súlyosbítja az olvasó tájékoztatlanságát, mikor egyes politikai blogok még a Szarvas/Index oldalt sem jelölik meg forrásként és a vízjelet is levágják a képről, nehogy kiderüljön, hol találták.

A történet jogi oldala
Szerzőjogilag egyértelmű, hogy az eredeti kép készítőjét (az aláíró Áder János kép esetében Beliczay László és az Orbán-Putyin találkozó esetében vélhetően Koszticsák Szilárd) fel kellett volna tüntetni.
Felvetődik viszont az a kérdés is, hogy a kép(ek) átszerkesztésére volt-e joga a lapnak. Ugyanis más képének módosításához ugyanúgy  a jogtulajdonosok engedélye kell, mint a kép egyszerű közléséhez. A legtöbb esetben ugyanis a kép módosítása egy külön tényező a közlés jogától és például az MTI fotók felhasználási szerződése kifejezetten kimondja, hogy:

“a fényképfelvétel(ek) és a kísérő szöveg(ek) mondanivalóját, tartalmát – szereplőit – sem retusálással, sem vágással, sem számítógépes beavatkozással (pl. összemásolással) sem más módon nem változtatja meg, valamint a közlés során kiemelt figyelmet fordít a személyhez fűződő jogok betartására.”

A legfontosabb kérdés viszont az, hogy vajon egy ilyen kép poén tartalma, vagy komoly kifejező képessége ér-e annyit, mint amennyivel tovább rombolja a sajtó hitelességét és a képek megbízhatóságának általános megítélését. Az egy dolog, hogy vannak, akik tudnak akár ilyen képeket is helyén kezelni, de vajon minden választópolgár így van vele? És vajon ezek az emberek minden más helyzetben is tudják majd helyén kezelni a képeket, vagy olyankor is PhotoShopot kiáltanak, mikor valódi leleplező képek jelennek meg ugyanennek a lapnak a fejléce alatt?

Te mit gondolsz a Szarvas retusált képéről?

Kiegészítés: Szarvas képét nem sokkal a publikálás után egy Putyin (vélt vagy valós) képhamisíásairól elmélkedő külföldi blogger is felfedezte. Erről az Index is megemlékezett, azóta a kommentelők próbálják neki elmagyarázni, hogy ez csak egy karikatúra.

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!