Fotózás közben viszonylag gyakran előfordul, hogy egy rendőr felszólít egy fotóst, hogy törölje a képeit. Miután ez már sokadjára került szóba szakmai körökben, úgy éreztem, ideje utánajárni a törvényes háttérnek és hogy mit tehet a fotós az adott helyzetben.
Az ország EU tagságát támogató tüntetés feloszlatása során a tudósítókat sem kímélték a rohamrendőrök. A Reuters beszámolója szerint saját operatőrük is megsérült, vérző fejű fotóriporterük, Gleb Garanich pedig a hírügynökség videófelvételén is feltűnik.
Videóra akarta venni az ellene folyó rendőri intézkedést egy amerikai férfi. A járőr tiltására nem hagyta abba, így földre teperték és letartóztatták. Az indoklás, hogy a telefon fegyver lehet.
A görög gazdaság összeomlása miatti zavargásokon rendőrök és tüntetők kereszttüzében dolgoznak a fotósok. Nem csak a gazdasági helyzet sújtja őket, hanem saját honfitársaik támadásai is.
Komoly szakmai tiltakozás, néhány tüntetés és egyéb jogi lépés után úgy fest, hogy Angliában már legalább a rendőrök tisztában vannak vele, hogy közterületen márpedig szabad fotózni.
Múlt héten eltemették a francia fotóriportert, Lucas Melbrouk Dolegát, akit egy tunéziai tüntetésen ért súlyos sérülés, melyekbe később belehalt.
A rendőrség elismerte, hogy emberük akadályozta a fotóst munkájának végzésében, és hogy jogtalanul bántalmazták. Hivatalos bocsánatkérést fogalmaztak meg, és közel tíz millió forint kártérítést fizet a rendőrség.
“Bizonyítottság hiányában” első fokon ártatlannak találta a Fővárosi Katonai Bíróság B. Elek rendőr zászlóst – számol be róla a mai Magyar Nemzet – akiről fotók készültek 2006. júniusában, amint tonfával támad Éberling Andrásra, a Magyar Nemzet fotóriporterére.
Egyre hangosabb táborba verődnek a “Fotósok nem terroristák” szlogen alatt egységbe tömörülők. Az őket érő negatív diszkrimináció ellen tüntetnek, mert a fotózás állampolgári jog és nem terror cselekmény, amit tiltani kellene.