Június 5-én a környezetvédelmi világnap alkalmából filmvetítést rendeznek a Millenárison. A fenntarthatóság és környezetvédelem köré szervezett rendezvényen öko kiállítás és számos más program mellett levetítésre kerül Luc Besson és Yann-Arthus Betrand: Home című filmje.
Sikeresen megérkeztem Magyarországra, és még a csomagjaimat is sikerült összeszednem. Távozáskor sem sikerült jobban megkedvelnem Manchester repterét, mint korábban az érkezéskor. Ezúttal nem a fotózásba kötöttek bele, hanem a csomagom méretébe, úgyhogy kénytelen voltam az eredeti szándékaimmal ellentétben feladni a holmim kézi poggyásznak szánt részét is.
Újra úton vagyok, időzónákon (na jó csak egyen) keresztül, hogy közel két hét távollét után ismét visszatérjek Budapestre.
Nem vagyok egy faölelgető típus, de ha már használni nem tudok a környezetnek, legalább próbálok nem nagyon ártani. Szerencsére egyre gyakrabban látom ezt a két sort mindenféle hivatalos levelek végén, ami őszinte örömmel tölt el. Részben azért, mert nem szeretem azt a “szemét” kupacot ami az asztalomon szokott felhalmozódni időről-időre mindenféle nyomtatványokból, sajtfecnikből, és sajtóanyagokból. Részben pedig azért, mert tényleg jónak tartom ezt a “zöld gondolatot”, hogy ne nyomtassunk ki mindent okkal-ok nélkül. Ráadásul szerintem manapság egyszerűbb is a legtöbb dolgot elektronikusan intézni.
Azt hiszem, hogy a memóriakártyák kapcsán már említettem, hogy nincs olyan, hogy elegendő tárkapacitás. A technológiák fejlődnek, a kártyák és merevlemezek kapacitása folyamatosan nő, az áruk folyamatosan csökken – illetve nem változik jelentősen, csak mindig nagyobb kapacitás kapható ugyanazért az összegért. …és mégis egyre kevésbé férünk bele a rendelkezésre álló keretbe.
Az angol szállodák egyetlen legnagyobb előnye, hogy szemben a legtöbb más szállodával jobbára nincsen minibár, ami fogyasztásra sarkallja a gyanútlan ott lakót, és meglepetésszerűen növelje a költségeket.
Van ellenben egy (minden jóval) felszerelt kis teakonyha minden szobában, lehetővé téve az önkiszolgáló tea készítést – nem feltétlen csak délután öt órakor.
Ahhoz képest, hogy az alábbi – egyébként roppant ötletes és szórakoztató – reklám szerint csak egy Visa kártyára van szüksége az embernek, Angliában már nem egy helyen sikerült belefutnom abba a problémába, hogy a Visa kártyámat nem minden bank automata fogadja el. Ráadásul különösebb magyarázatot sem fűz hozzá az ATM. Egyszerűen van amelyik ad ki pénzt vele, és van amelyik meg nem. Szlovákiától Litvániáig megfordultam már néhány országban, de eddig sehol máshol nem volt gondom a Visa kártyával csak és kizárólag a brit szigeteken. Mindig mondom, hogy az egy külön világ…
Ma valaki bekopogtatott a szobámba, és én reflexből kiszóltam neki, hogy jöjjön be. Majd rájöttem, hogy ez nem fog menni, így elhúztam az ajtóból a bőröndömet. Dupla ágyas szobát kaptam, ami elvben azt jelenti, hogy két főre szánták akik építették. De nem tudom, hogy ezt hogy tudja BÁRKI kivitelezni Angliában. Én egyedül is alig férek el a szobában, és folyamatosan tologatni kell a bőröndömet, annak függvényében, hogy a szoba bejárati ajtaját szeretném kinyitni, vagy a mosdó ajtaját. Olyan hely mértanilag nem létezik a szobában, ahol a bőröndök elférnének úgy, hogy mindkét ajtó használható legyen.
Újabb megérzés, hogy pont akkor jutott eszembe emlegetni ezt a filmet, mikor épp adják a tévében. Úgyhogy kis film ajánlóval nyitom a hetet. Sajnos én épp úton leszek Angliába, ezért kénytelen leszek megvenni DVD-n, ha látni akarom, de ezt a három ezer forintot igazán megéri.
Bizony, nem feltörték, hanem születésnapot ünnepelnek május 17-én. Roppant stílusosan a tíz évvel ezelőtti designba visszaöltöztetve az oldalt. Hát igen, immár tíz éves az Index.hu, a magyar Internetes sajtó úttörőjének számító Internetto utódja, és annak későbbi felvásárlója.