Egyik kedvenc szavam járása, hogy “a XXI. században talán nem így kéne”. Talán mert scifi filmeken nőttem fel, talán mert elég sokat foglalkozom informatikai vívmányokkal, de szeretek legalább többé-kevésbé haladni a korral. Egyre kevésbé látom például értelmét a CD/DVD használatnak.

Minek a telepítőlemez?
Pár napja szükségem volt a Macem telepítő lemezére, így előástam a dobozból. Tudtam, hogy az új MacBook Airhez már pendrive-on adják az OSX telepítőt, de eddig sosem volt rá szükségem, így ki sem bontottam. Eddig… (azóta meg nem találom).

“Tudtam én, csak nem sejtettem.” – Sylvester Stallone, Oscar

Annak ellenére, hogy tudtam mire számíthatok, mégis meglepett a “telepítő lemez” új megjelenése. És tényleg nincs már semmi értelme CD és DVD lemezekkel szórakozni. Mágnes lemezes meghajtót meg talán már nem is árulnak sehol. Na nem mintha nagy kár lenne értük, ahogy a mágnes lemezes fényképezőgépekért sem.

Postai küldemény fotópályázatra?
Pár nappal ez után az élmény után belefutottam egy fotópályázat kiírásába, és épp azon lepődtem meg, hogy a pályamunkákat még CD-re írva, postai úton kérik. Ha negatívokról, vagy diáról, netán kasírozott printekről volna szó, meg is érteném. De kedvenc szavam járásával élve a XXI. század elején már kezd valahogy értelmetlenné válni, hogy postán küldözgessünk műanyag lemezeket, rajtuk néhány megabájtos fájlokkal, amik e-mailben gyorsabban átküldhetők, mint amennyi idő megírni és felcímezni a korongot. Már csak azért is, mert aztán ezekről a korongokról valakinek legalább ennyi munkával le kell tölteni a képeket, hogy feldolgozza.

Azt már csak halkan említem meg (mert valahol reklám), hogy a Fotoklikk által korábban a Sajtófotó Pályázat és más pályázatok zsűrizéséhez is használt, vagy ahhoz hasonló rendszerekkel az egész pályázat adminisztráció, feldolgzoás, zsűrizés, publikálás lényegesen egyszerűbb, mint bajlódni a korongokkal, postázással, és az élő munkaerő alkalmazásával. Én legalábbis azt vallom, hogy amit nem szükséges emberi erővel végezni, azt csinálják csak a gépek helyettünk.

Anyagleadás CD/DVD lemezen?
Ismerek fotósokat, akik rögtön a helyszínen (fizetés után) kiírják CD/DVD lemezre a képeket, és ezzel a munka elvégezve, lezárva. Én jobban szeretem a képeket leválogatva, feldolgozott, megszerkesztett állapotban átadni, a szükséges korrekciók elvégzése után. De még ha a helyszínen le is kell adnom az anyagot, akkor is praktikusabb e-mailben, vagy inkább egy saját FTP tárhelyre, vagy egyéb (akár ingyenes) óriásfájl küldő megoldással továbbítani, ahonnan a megrendelő kényelmesen és egyszerűen le tudja tölteni a képeket.
Vannak megrendelők, akik nincsenek ehhez hozzászokva, és elsőre furcsálják, de azért mindenki elég hamar megbarátkozik a megoldással, és többnyire inkább szeretni szokták, mint ellenezni.

Minek az optikai meghajtó?
Ha már épp témába vág, megemlékezek arról is, hogy az optikai (CD/DVD) meghajtók is kezedenek eltűnni. Az egyre népszerűbb MacBook Air egyéb ultrabook és a netbookok kezdik ráébreszteni az embereket, hogy feleslegesen hurcoljuk a laptopba épített meghajtót, a gyártók sorra hagyják el.

Geeklány pedig épp most tette közzé legújabb felfedezését, hogy az Apple által árult külső DVD író/olvasó nem működik más géppel, csak amihez gyártják, a MacBook Airrel, és a MacMini szerverrel.

Abban osztom a véleményét, hogy ez hülye, kellemetlen lépés az Apple részéről, de mint blogján ő közzétette, legalább van rá trükkös megoldás. Viszont ahogy ezt szóvá teszi, azt kicsit az Anti-Apple divat hullám velejárójának tartom, hiszen akár arról is írhatna, hogy a Dell még csak nem is szabvány USB csatlakozót szerel a külső DVD meghajtóira, hanem egy speciális saját változatot, ami egyetlen más gépen sem található meg. Ezen persze nem háborodnak fel annyian, mint az Apple kirekesztő lépésén, mert nem olyan trendi dolog, pedig legalább annyira az egy márkához kötésről szól és még nem hivatalos megoldás sincs rá.

Archiválás lemezekre?
Szerintem már az is idejét múlt, hogy a hosszú távra archiválni kívánt anyagokat CD/DVD lemezekre mentsük. Hajlamosak hamar elhalni, kicsi a kapacitásuk, időigényes a megírásuk és a kezelésük is, ráadásul sokkal olcsóbban és kényelmesebben lehet mindezt az adatot más hordozókon tárolni. Persze ez részben hitvita is, de az archiválásról majd külön írok valamikor.

Környezetszennyezés
Talán nem utolsó szempont, bár a végére hagytam, hogy a sok egyszer használatos CD/DVD lemezzel mennyi felesleges hulladékot termelünk. Ráadásul kétlem, hogy a lemezek újrahasznosíthatók lennének – hacsak nem fülbevalót, netán csillár díszt csinálunk belőle. De ahhoz meg túl sokat pocsékolunk belőlük.
Szerencsére a legtöbb helyen már kezdenek a sajtóanyagok CD-n való átadásáról is leszokni. Vagy elküldik e-mailben, vagy Interneten elérhetővé teszik, vagy elgánsabb megoldásként egy logózott pendrive-on adják oda, amit az ember később is tud használni, akár más dolgok tárolására is. Ezáltal még reklámhordozónak is praktikus. Én például az összes pendrájvom így kaptam, és mindegyikre emlékszem, hogy mikor és milyen alkalomból.

Kiegészítés: Úgy másfél évvel ez után a bejegyzés után futottam még egy gondolati kört a téma körül, mikor az Apple egységesen elvetette az optikai meghajtót

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!