Hogyan fotózz, ha egyszer űrhajós leszel…

Jeff Williams mesél a NASA által az űrben használt fényképezőgépekről
Forrás: NASA

Jeff Williams mesél a NASA által az űrben használt fényképezőgépekről
Forrás: NASA

Az űrutazás sokunk számára elérhetetlen álom csupán, de néhány űrhajós, akik eljutottak oda elmesélik, mivel és hogyan fényképezik a földet az űrből.

HasselbladNASA-photo-handbook

NASA fotó kézikönyvért katt a képkre!

Mint a PetaPixel megírta, a Hasselblad összeállított egy fotós kézikönyvet az űrrepülőgépek utazó személyzetének, hogy hogyan is kell használni egy középformátumú fényképezőgépet. Az űrkutatás történetének legtöbb ikonikus fotója – köztük a holdraszállás – is Hasselblad gépekkel, és talán ennek a kézikönyvnek az útmutatásai szerint készültek.

Astronaut-Nikon

Nikon az űrben
Forrás: Nikon reklám

A Wikipédia szerint az Apollo 11, és minden azt követő holdra szálló űrhajó vitt magával egy Hasselbladot, és tizenkét ilyen fényképezőgép a mai napig a Holdon hever. A Wikipédia szerint később az űrsiklók is rendre fel voltak szerelve Hasselblad gépekkel, bár ma már kevésbé van erről információ. A NASA úgy fest átállt a Nikon gépekre. Ahogy azt a Spottr is megírta, az első Nikont 1971-ben az Apollo 15 vitte magával, és azóta Nikon gépekkel dolgoznak az űrben, természetesen ma már digitálisokkal.

Aki kíváncsi a teljes Nikon űrhajós fotó kínálatra, az a Nikon reklámfilmjéből (sajnos azóta már törölték) megismerheti, az alábbi videóban pedig Jeff Williams mutatja meg, hogyan lebegnek a nagy Nikon objektívek az űrben a súlytalanság állapotában. Idő közben pedig az is kiderült, hogy mi lesz a gépek sorsa, ha már nem használják őket tovább.

A videóért köszönet a készítőknek, és az azóta már megszűnt magyar fotós oldal, a Spottr szerzőjének, Bikerocknak.

Kiegészítés: Később több videó is megjelent az űrben fotózásról.

2013-ban Don Pettit beszélt az űrben fotózásról:

2016-ban újabb videdó jelent meg, amiben Jeff Williams mesél az űrállomáson használt fényképezőgépekről

Akit pedig az űrutazásból nem csak a fotózás érdekel, annak az alábbi videó tartogat egy átfogóbb bemutatót a Nemzetközi Űrállomásról:

Readers Comments (8)

  1. Én most láttam egy eredeti holdfényképezős Hassit a stockholmi NASA kiállításon. Különleges érzés.

  2. Pedig a Hasselblad sokkal jobb. 😛

  3. Mormogi Papa 2011.03.24. @ 11:51

    “…természetesen ma már digitálisokkal…”

    Én valahogy ott maradtam el, hogy még karórából is csak mechanikusokat vihettek magukkal az űrhajósok, mert a műszerek minden külső elektromos kütyüre rosszul reagáltak.
    Mára ennyivel megbízhatóbb lett az űrtechnika? Vagy ennyire nem fontos, hogy a negatívok száz év múlva is használhatók legyenek?

    • Mormogi Papa: HA egyáltalán szempont, hogy a negatívok 100 év múlva is használhatók legyenek, akkor majd levilágítják negatívra a képeket a Földön. Viszont az analóg technikával szemben a digitális géphez nem kell egy teherautónyi negatívot is fellőni, ráadásul akár azonnal küldhetik is rádión a képeket, míg a negatívot nem látnád, míg visszaérnek, vagy vihetnének fel plussz teherként előhíváshoz és scanneléshez szükséges berendezéseket. (Nem beszélve arról, hogy ha egy baleset miatt fent fényt kap a film, vagy akár az egész űrhajó megsemmisül, akkor oda a negatív is, míg így legalább a munkájuk eredménye megmaradhat.)
      Egyébként az ő berendezéseik is fejlődhettek, és a digitális is, de könnyen lehet, hogy csak meggyőződtek róla, hogy szó sincs olyan zavarási és meghibásodási problémákról, amiktől korábban – akár alaptalanul – tartottak.

  4. Számítógépeket is használnak, ami szerintem kényesebb mint egy fényképező. A karóra meg talán azért nem jó, mert eleve nem úgy tervezik, és sokkal érzékenyebb rá.

    Mai színes negatívok meg kitartanak száz évig?

  5. Egy jó minőségű színes diafilm előhívva kb. 100-150 évig megőrzi a részletgazdagságát. Az ezüstalapú fekete-fehér filmek szintén (vagy még inkább) rendkívül tartósak. Az I. világháborús mikrofilmek máig olvashatók. Egy DVD pár éves élettartamával összehasonlítva ég és föld.

    Persze a költsége is iszonyatos. Egyetlen középformátumú fotó anyag-, és munkaköltséggel együtt minimum 300 forintban van, és kb 2-300 megapixeles felbontást képes tárolni. Ha ezt összehasonlítjuk a mágneses adattárolók áraival…

  6. Ok, de te most összehasonlítottad az almát a körtével. Vegyük a sima C41-es negatívokat, azok nem lesznek tartósak száz évig. A jó helyen tárolt 20-30 évesek vesztik el magukról már az információt.

    Ennyi erővel fotózzunk dagerrotípiára, mert az 300 évig jó.

  7. Mellesleg, honnét tudja bárki is, hogy egy film el fog állni 150 évet, mikor a legrégebbi fotógráfia is csak 184 éves?

Comments are closed.