Fotó történelem – floppy lemezes fényképezőgép

Egyre több helyen hallani a hírt, hogy a Sony jövőre fejezi be a floppy lemezek gyártását. És nem az a meglepő benne, hogy befejezik, hanem hogy még gyártják, és milyen sokat eladnak belőle még mindig. De kinek jut ilyenkor eszébe, hogy valaha ezekre a lemezekre fényképeztek is a digitális fényképezőgépek?

Sony-Mavica-floppy-camera

Sony Mavica Floppy

A Sony annyi minden más mellett, a 3,5″-os mágneslemezeket is kipróbálta digitális fényképezőgép adathordozójaként. A Mavica termékcsalád több modellje is az 1,44 MB kapacitású lemezeken tárolta fényképeit, és a maga idejében ez egy fejlett technikának számított. Persze a nem a Sony volt az egyetlen gyártó, aki próbálkozott a floppyra fotózással. Egyéb kompakt digitális adathordozót nem nagyon ismerve, más gyártók is alkalmazták ezt a megoldást. Ma már csak mosolygunk ezeken az ormótlan, esetlegn fényképezőgépeken, és ma már elavultnak számító adathordozóikon. Különösen akkor, ha valahonnan sikerül előkotorni a műszaki paramétereket, és kiderül, hogy némelyikük felbontása alig volt több 0,3 megapixelnél.

Sony-Mavica-floppy-camera1

Sony Mavica Floppy

A számítástechnikában sokan a mai napig osztják Bill Gates ’70-es években elhangzott híres tézisét, hogy senkinek nem lesz szüksége 637 kb memóriánál többre. És bizonyos programozási helyzetekben ez még ma is igaz lehet. Sőt a programozók jobbára ma is törekednek a minél kisebb hely és memória foglalásra. De ha valahol ez az elmélet megbukik, akkor az pont a fotók világa. Itt minél több képi információt sikerül digitálisan tárolni, annál jobb minőségű, részletgazdagabb a kép. Ma már 1,44 MB-on nemhogy több fotó, de egy se fér el a legtöbb fényképezőgéppel.

Sony-Mavica-floppy-camera2

Sony Mavica Floppy

Ehhez úgy érzem, nincs nagyon mit hozzáfűzni. A Sony közleményét már szinte mindenhol lehozták. Ki rövidebben (Index, Origo, Stop.hu), ki bővebben (HWSW.hu) és alaposabban körüljárva a témát, illetve van aki érzelmesebben közelít hozzá (Geeklány).
Ma már nem csak egy körömnyi memóriakártyához, vagy egy pendrive-hoz képest nevetségesek ezek a méretek és kapacitások, de lassan egy közönséges árcédula is több adathordozóval rendelkezik. A floppyk pedig már legfeljebb dekorációs célokra és kézműves alapanyagnak jók. Lehet, hogy azt a 12 millió darabot is olyanoknak adták el, akik hamutartót, fülbevalót és egyéb jópofa használati tárgyakat csináltak belőle?

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!