Az ingyenes ajánlat mindig veszteség valakinek – főleg, ha nincs bombabiztos üzleti tervetek

Fotó: Karsten Winegeart/Unsplash

Jóval azelőtt kezdtem el írni ezt, hogy a koronavírus járványnak sikerült sok más területtel együtt a fotózást is hazavágnia első, aztán most karácsonyra második körben is. Akkor épp egy gazdasági konferencián voltam, ahol fotózás közben elgondolkodtam néhány felvetődött érdekes gondolaton. Egy rakás pénzügyi szakértő tanácskozott egymással. Az előadók közt volt pár igazi nemzetközi nagyágyú is. Az előadásokat hallgatva pedig egyre többször éreztem analógiát a fotós világ működésével és annak hibáival, amiről fontos írnom.

Karácsonyi COVID válság
Részletekért katt a képre!
Fotó: Völgyi Attila / blog.volgyiattila.hu

Nem tudom, titeket mennyire érdekelnek a gazdasági kérdések. Még azt sem mindig tudom eldönteni, hogy engem mennyire érdekelnek. Viszont megúszni nehéz, ha vállalkozása van az embernek. Mivel több ponton is kötődik a téma a fotózáshoz és mivel a fotósok is végeznek gazdasági tevékenységet és hoznak üzleti döntéseket (olykor jobbakat, olykor meg rosszabbakat), ezért úgy döntöttem, megosztom veletek a hallottakat és ami ezekről eszembe jutott.
A fotós tanulság az utolsó bekezdésekben van. Ha nem olvasnátok végig az egész írást, lapozzatok oda – bár szerintem sok fontos gondolatról lemardtok a levezetés nélkül…

Mik azok a FinTech cégek?
Mivel a gazdasági szakembereknek is elmondták, hogy mi is ez, talán nekem sem árt leírnom. Az olyan technológiai megoldások, szolgáltatások gyűjtő neve (amikel általában egy app formájában szoktunk találkozni, de nyilván minden app mögött sokkal összetettebb rendszerek futnak a háttérben). Ezek különféle gazdasági, pénzügyi problémákra, helyzetekre kínálnak megoldást. Ilyenek a mindenféle online és alternatív fizetési, átutalási és egyéb megoldások (PayPal, TransferWise, stb) a klasszikus bankoktól függetlenül működő bankkártya szolgáltatók (Revolut, Curve, TransferWise, stb) és hasonlók. Lényegében a legtöbb dolog, ami a pénzügyek és technológia találkozásáról szól manapság.

FinTech és a bankok
Az egyik kerekasztal beszélgetés résztvevői a napjainkban rendkívül népszerű FinTech cégekről beszéltek. (Hogy mik ezek, azt lásd az erről szóló keretes írásban.) A területen eltérő oldalakról érintett szakemberek többek közt arról beszélgettek, hogy addig tök jó, hogy a sok feltörekvő startup FinTech cég mindenféle kedvezményekkel, vagy akár teljesen ingyenes szolgáltatásokkal próbál meg ügyfeleket felhajtani. Sok esetben nincsenek bannkártya, tranzakciós és egyéb dijaik, ha vannak is alacsonyabb díjakkal működnek a hagyományos bankoknál. Ezzel az üzletpolitikával könnyen tudnak terjeszkedni a piacon, gyorsan tudnak sok új ügyfelet szerezni a kicsi és dinamikusan fejlődő cégeknél lényegesen lomhább és rugalmatlanabb bankokkal szemben.

James Nachtwey: Az üzletnek menni kell
Részletekért katt a képre!
Fotó: Oriol Taridas

Viszont ha ezek a kis cégek szinte semmiért nem számítanak fel díjakat, amiért igen, azért is csak nyomott tarifákkal, akkor miből tudják fenntartani a működésüket? Vajon miből és mennyire tudnak majd hosszú távon fennmaradni és növekedni? Mi adja nekik azt a stabilitást és megbízhatóságot, amit a bankoknak általában a sok évtizedes, vagy akár évszázados stabil gazdasági működésük? Igen, a bankok mindenen keresni akarnak, de ezt hívják üzletnek. Ahhoz, hogy egy szolgáltatás, egy üzlet működhessen, valakinek fizetnie kell a működési költségeket. Ehhez pedig valami olyan tevékenységre van szükség, ami bevételt is termel. (Mint azt már többször emlegettem a blogon a háborúfotós James Nachtwey is megmondta, hogy a sajtó is üzlet, aminek működnie kell hozzá, hogy képes legyen a fotósokat is eltartani.) Amelyik vállalkozás nem képes a saját működési költségeit kitermelni, az csődbe fog menni és megszűnik. Ha pedig egy olyan szolgáltatás megy csődbe, amire a pénzed bíztad, akkor a szolgáltatásaikkal együtt akár a pénzednek is búcsút inthetsz.
Ha meg a korábban a terjeszkedési periódusban ingyenes szolgáltatás fizetőssé válik és az addig ingyenes szolgáltatásokért pénzt kérnek, akkor könnyen elpártolhatnak tőle az emberek. Emlékszünk még a Facebook fizetőssé tételéről szóló hoaxokra, meg hogy az Internetes újságok és a Microsoft is az ingyenes netezés végét vizionálták és mimdenki felháborodott miatta? Mi az, hogy fizetni kelljen az ingyenes dolgokért? Akik egy szolgáltatást az ingyenesség, vagy akár csak az alacsonyabb ár miatt választották más szolgáltatások helyett, azok jó eséllyel egy későbbi áremelésnél el fognak pártolni tőle. Főleg akkor, ha a későbbi áremélskor is lesznek más hasonlóan ingyenes szolgáltatásokkal betörni próbáló szereplők a piacon. Mindeközben ott van például a palackozott víz üzleti modell, ami remekül bizonyítja, hogy akár mindenki számára ingyen is hozzáférhető dolgokat is el lehet adni akár nagyon drágán is a megfelelő helyen, módon és csomagolásban.

A Google-nél sincs ingyen ebéd – véget vetnek a fotók ingyenes tárolásának és a reklám mentes videóknak is
Részletekért katt a képre!

Az is felvetődött, hogy ezeknek a startup cégeknek az indulás/felfutás periódusában azt kell bizonyítaniuk a befektetőknek, hogy képesek rövid idő alatt sok ügyfelet szerezni. Viszont akik a sikereik miatt befektetnek a cégekbe, azok nem csak önteni akarják majd a pénzt bele, hanem megtérülést várnak tőlük. Vagyis a kezdeti ingyenesség nem lesz tartható. És a reklámok sem mindenre jelentenek megoldást – főleg olyan alkalmazásoknál nem, ahol elve a pénzünkkel bánnak, nem csak cicás képeket nézegetnek az emberek. Pont ugyanígy kezde el visszaszorítnai a Google Photos is a fotó tárhely ingyenességét a közelmúltban.

Dorbézolás után jön a fejfájás is
Ide kapcsolódik a konferencia egy másik előadójának remek hasonlatta a hitelezés és a befektetői tőkebevonás intézményére. Mint mondja, ezek olyan megoldások, mint az energiaitalok, alkohol, vagy a drog. Nincs olyan varázsszer, ami a semmiből energiát ad nekünk, ahogyan pénzt sem adnak csak úgy a hitelintézetek és a befektetők sem. A tudatmódosító szerek is csak hitelbe pörgetik fel pillanatnyilag az embert. Később visszaveszi a szervezetünk azt az energiát, amit most hirtelen plusszban kaptunk és csúnya másnapossággal, fejfájással és egyéb tünetekkel fizetjük meg az árát a túlhajszoltságnak.

Ezért nem adnak ingyen képet a fotósok
Részletekért katt a képre!

Miért érdekes mindez fotósként?
Sok fotós próbál ingyen munkával, baráti szívességekkel, alacsony árakkal betörni a piacra. Én is sokat foglalkoztam már a blogon az ingyen fotózás problémájával, illetve szélesebb körben az ingyen jelenséggel is. Röviden el szoktuk ítélni az ingyen munkát.
Különösen a banki szolgáltatások kapcsán hozzá kell tenni, hogy van, akinek akár sikert is hozhat az ingyenesség. De hogy ez így lehessen, ahhoz nem elég csak annyit tenni, hogy most ingyen/olcsón dolgozol. Azt is ki kell már ezzel együtt találnod, hogyan fogod elérni, hogy ez az ingyenesség rövid, közép, vagy legalább hosszú távon meg tudjon térülni. Különösen azt, hogyan tudod az akciós modelled bevétel termelésbe fordítani anélkül, hogy elpártoljanak az ügyfeleid, akiket az árakcióval magadhoz édesgettél. Nem elég hozzá ötletelni, hanem kő kemény üzleti tervet, nagyon konkrét stratégiát kell alkotni és méginkább mérni, folyamatosan ellenőrizni, hogyan is működik a terved.

Chirs Anderson: Ingyen! A radikális árképzés jövője
Részletekért katt a képre!

Első lépésként érdemes lehet például elolvasni Chris Anderson: Ingyen – A radikális árképzés jövője című könyvét, amiről már jó pár éve írtam a blogon (és annak ingyenes elérhetőségéről is). Ez a könyv nagyon alaposan végigveszi a különféle iparágak nagy ingyenességi modeleit. A már megvalósult ingyenes netes szolgáltatások működését továbbgondolva egészen az ingyenesség felé tartó repülőjegy árakat továbbgondolva az ingyenes áramszolgáltatás lehetőségéig is elmerészkedik egy gondolatkísérletben. Mindenkinek csak ajánlani tudom!
Én többször is elolvastam, de az ingyen fotózás működőképességére csak nagyon korlátozottan találtam benne ötleteket. Azon az alaptételen ugyanis a szerző sem tud túllépni, hogy valakinek minden szolgáltatást működtetni, a költségeit pedig fedezni kell. Ehhez pedig valahogyan meg is kell térülnie.

Mondjátok el véleményeteket a blog Facebook oldalán!