A Google-nél sincs ingyen ebéd – véget vetnek a fotók ingyenes tárolásának és a reklám mentes videóknak is

A Google egyre több szolgáltatáson szigorít. Pénzt fognak kérni a vég nélkül szaporodó fotóink tárolásáért és a YouTube reklámokat is kiterjesztik még több csatornára.
A két intézkedés más-más közönséget érint, de mindkettőn sokan felháborodtak, pedig a lépéseik teljesen érthető, sőt várható is volt.

Nincs ingyen ebéd
Sokféle módon sokszor foglalkoztam már a blogon az ingyenesség témakörével. Azt a közgazdasági alapelvet is emlegettem már jópárszor, hogy nincs ingyen ebéd.
Valakinek mindenképpen meg kell fizetnie végül az ingyen adott dolgokkal járó költségeket. Legyen szó a sajtóról, vagy bármilyen más szolgáltatásról, az üzletnek mennie kell, hogy tovább tudjon működni. Erre emlékeztetnék most is mindenkit a Google Fotók üzleti modell változása és a YouTube reklámmentesség további visszaszorulása kapcsán is.

Használd a felhőt, érdemes!
Részletekért katt a képre!

A Google újabb szolgáltatása ingyenességét szünteti meg. Még több formában próbál bevételt termelni az eddig ingyenes dolgokból. Ez pedig jó alkalom, hogy megemlékezzünk a 2016-ban megszűnt Copy-ról. Ugyanis a Google pont ugyanazt a sorsot próbálja elkerülni. A Copy is megpróbált az ingyenes tárhelyből pénzt csinálni. Több tárhelyet adtak ingyen mindenki másnál, hogy minél több felhasználót szerezzenek. Csak arra nem sikerült megoldást találniuk, hogy ezekből az ingyen tárhelyre gyülekező felhasználókból fizető ügyfél váljon, akik eltartják és fenntarthatóvá is teszik a cég tevékenységét.

A Google árazása

Fizetőssé válik a Google Fotók használata
Mint arról az elmúlt hetekben sokan hírt adtak (24.hu, PetaPixel, DPreview, stb), 2021. június elsejétől nem csak a Google Fotók, de a Google Drive szabályzata is megváltozik. A határidő után jó minőségben feltöltött fotókat és videókat is bele fogják számolni az ingyenes 15GB tárterületbe és törölni fogják a két évnél régebben nem használt fiókokat. Választhatunk gyengébb minőségű tárolást, vagy törölhetünk, amikhez a cég biztosítani fog új eszközöket is, de mindenképp áldozatokkal jár. Választhatunk, hogy a minőséget áldozzuk fel, a képek mennyiségén spórolunk, vagy anyagi áldozatot hozunk inkább, hogy másmilyet ne kelljen.

Reklám kerülhet bármelyik videó mellé
A közelmúltban bejelentett másik nagy változás a Google üzletpolitikájában, hogy a YouTube új felhasználói szabályzata kiterjeszti a reklám megjelenítés jogát azokra a csatornákra is, amelyeknél nincs bekapcsolva a monetizálási lehetőség. Régóta jelenít meg a YouTube reklámokat a partner csatornák videói előtt, amelyek bevételén osztoznak a videó feltöltőjével, komoly üzleti lehetőségeket teremtve ezzel a platform nagyon sok résztvevőjének. Egy ideje minimális küszöböt szabtak a tartalom gyártóknak. Legalább 1000 feliratkozóval és egy éven belül 4000 óra megtekintéssel kell rendelkezniük a tartalomgyártóknak ahhoz, hogy részesülhessenek a reklámbevételből.
Ezen kívül a szerzői jogok egyszerűbb kezelésére is használják a reklámokat, mert sok esetben a videó mellett megjelenő reklámok bevételével ellensúlyozható a videóban felhasznált tartalmak jogdíja, így a videókat nem tiltja le a rendszer, a bevétel pedig a jogtulajdonoshoz vándorol – még olyan csatornák esetében is, amik egyébként nem jogosultak maguknak bevételt termelni a reklámokból. (Üröm az örömben, hogy az ilyen jogkezelési beállítások ellenőrzési lehetőségét már jó ideje megszűntette a YouTube. Ez azt jelenti, hogy már csak azután derül ki, hogy tiltják-e a videónkat és büntetés jár érte, vagy engedélyezik, amikor már késő volna ezen változtatni.)

Csakhogy az eddigi rendszert megváltoztatja a cég és az új szabályozás életbelépése után egyáltalán nem lesz rá mód, hogy teljesen reklám mentes maradjon egy csatorna. Ha a YouTube úgy ítéli meg (a videók megfelenek a hirdető barát tartalmakkal szemben támasztott követelményeknek és kellően nagy a nézettségük), akkor lesznek reklámok, akár akarja a csatorna tulajdonosa, akár nem. Részesedni viszont akkor sem fog belőle a készítő, ha bekapcsolják a videóin a reklámokat, mert a bevételszerzési feltételeknek továbbra is meg kell majd felelni.
Akik amúgy is bevétel szerzésre törekednek a csatornájukkal, azokat nem sokban befolyásolja majd az új szabályozás, hiszen mindenképp sietni fognak minél hamarabb megfelelni és csatlakozni a partner programhoz és utána jogosultak lesznek a bevételre. Az ő esetükben csak addig tesz szert viszonzatlanul haszonra a YouTube, amíg sikerül a csatornának megfelelni a jogosultsági köszöb elvárásoknak.

Komoly hátrányt jelenthet viszont azoknak a lelkes és népszerűbb tartalmakat gyártóknak (például macskás videók), akik nem a bevétel miatt készítenek videókat, ezért nem is kapcsolják be a bevétel szerzést (talán nem is tudnak róla, hogy lehetne ilyet), viszont ezentúl az ő tartalmaik mellett is ugyanúgy meg fognak jelenni a reklámok. Nem is feltétlenül anyagi természetű az igazán komoly kára, hanem a tartalomgyártó megítélésében jelentkezik majd. Hiszen a nézők eddigi megszokásaik alapján joggal feltételezhetik, hogy a megjelenő reklámok bevételéből részesül a készítő, miközben ez nem minden esetben lesz így. Márpedig sokaknál alapvetően meghatározza a viszonyulást, hogy ingyenes, vagy bevételt jelentő tartalmat néznek. (Hogy ez mennyire jogos, vagy sem, az egy másik írásra tartozik inkább.)

Legnagyobb hátrányát valószínűleg különösen a közérdekű és társadalmi szervezetek láthatják majd a változásnak. Ők ugyanis általában nem kapcsolják be a reklámokat, hogy más üzenetek ne vonzzák el a figyelmet az általuk megosztani kívánt témákról. Ezentúl viszont minden környezetszennyezéssel, emberi jogokkal és más fontos témával foglalkozó videó előtt/alatt ugyanúgy megjelenhetnek majd a YouTube által beleerőszakolt reklámok.

Szintén kellemetlenséget fog majd okozni a változás azoknak a céges YouTube csatornáknak, amiket azért hoztak létre a különféle üzleti vállalkozások, hogy saját termékeiket és szolgáltatásaikat reklámozzák, vagy azokkal kapcsolatos nem közvetlen, de mégis csak brand marketing értékű oktató, vagy szórakoztató tartalmakat osszanak meg másokkal. Hiszen ha ők sem akadályozhatják majd meg, hogy reklámok jelenjenek meg a saját csatornájukra feltöltött reklámjaik előtt, akkor könnyen  előfordulhat (sőt akár hirdetési üzleti modellt is teremthet), hogy a konkurensek kimondottan az ő videóik előtt akarjanak majd megjelenni.
Persze azon sem fogok nagyon meglepődni, ha a Google előbb-utóbb erre is kitalál majd valamilyen üzleti modellt, hogy a YouTube azért is díjat számítson fel a tartalom előállítóknak, ha nem akarják, hogy reklámok jelenjenek meg a videóik előtt.

A nézők oldaláról kevésbé kérdéses az újítás, hiszen aki nem akar reklámokat látni, azok számára eddig is elérhető volt a YouTube Premium (korábban Amerikában YouTube Red) előfizetés, amivel többé nem jelennek meg reklámok.

Fapados repülőn pláne nincs ingyen ebéd
Részletekért katt a képre!
Fotó: Sára László/Index

A Google sem ad örökké ingyen semmit
A Google eddig teljesen ingyen kínált korlátlan fotó tárolási lehetőséget. Ez pedig felhasználót vonzott a szolgáltatáshoz, hiszen az ingyen tárolt korlátlan fotó verhetetlen ajánlat. Ugyanezt a módszert alkalmazza a Google (és persze nagyon sok más cég is) a többi szolgáltatásának népszerűsítésére, elterjesztésére is. Az ilyen ajánlatokról azonban egy pár dolgot mindenkinek fontos tudnia.

Az ingyenes szolgáltatásokkal is rengeteg költsége van a szolgáltatónak. Minél többen és minél több mindenre használják, annál több a költség vele. Ha csak kiadások vannak valamivel, akkor a cég egy idő után csődbe megy. Ezért aztán az ingyenességet általában csak a beetetési szakaszban használják a webes szolgáltatók épp úgy, mint az iskolák körül ólálkodó drogdílerek. Addig és annyit kapunk ingyen, hogy rászokjunk és már ne tudjunk/akarjunk élni nélküle, de utána már fizetnünk kell érte.
Mielőtt még az egész céget csődbe vinnék a veszteséges szolgáltatások, általában megpróbálnak belőlük valahogyan komolyabb bevételt termelni.
A bevétel termelésnek két fő iránya van a netes szolgáltatások esetén. Vagy ingyenes a felhasználónak, de cserébe egyre több és sok esetben zavaróbb reklámokat kell elviselni, vagy a másik lehetőség, hogy fizet érte a felhasználó, hogy ne jelenjenek meg reklámok és zavartalanul tovább használhassa.
Az adatgyűjtést szándékosan nem említem meg harmadik bevételi lehetőségként, mert a felhasználók számára ma már egyre kevésbé kiváltója ez a reklám fogyasztási, vagy fizetési kötelezettségnek. Az adatainkat akkor is át kell adnunk, ha mellette még fizetünk is a szolgáltatásokért és egyre ritkább, hogy bármilyen fizetős szolgáltatás esetén akár csak opcionálisan korlátozhassuk a begyűjtött adataink körét.

Ha már népszerűvé tenni sem sikerül egy szolgáltatást, akkor bezárják, mint talán legutóbbiként a Google+al is történt, de ott volt a Google Wave és még nagyon sok másik hasonló kezdeményezés, amikre már nem is emlékszünk. Azokra a szolgáltatásokra is ugyanez a sors vár, amik népszerűek ugyan, de bevételt termelniük nem sikerül. Sok esetben már a fejlesztési fázisban elvéreznek az ilyen ötletek azon, hogy már eleve látszik rajtuk, hogy nem nagyon lesz belőlük bevételi lehetőség. Más esetekben csak hosszas küzdelmek után derül ki, hogy hiába remélték, a felhasználók mégsem fizetnek érte. A Google méretű cégeknél kevésbé jellemző, de a kisebb startupoknál az sem ritka, hogy az ingyenességgel nagyon népszerűre felfuttatnak egy céget, aztán viszont már nem is érdekli a fejlesztőket, hogy lehet-e hosszú távon gazdaságosan működtetni, mert ha találnak elég befektetőt, akkor gyorsan kiszállnak belőle és aztán lesz vele, ami lesz. Aligha nem így járt például Magyarországon a korábban érdekes szórakoztató tartalmai miatt népszerűvé vált juj.hu is. Egy idő után gazdát cserélve megszűnt önálló tartalmakat szolgáltatni, egyszerű videó megosztó felületté vált (és a sikerét megalapozó régi tartalmak csak egy regi.juj.hu aloldalon voltak már fent – azoknak is csak egy része). Mára pedig már teljesen eltűnt és csak az oda mutató linkekre kapott hibaüzenet mutatja, hogy valaha létezett egyáltalán.

Kilátások
Most úgy tűnik, hogy a Google Photos fennmaradását garantálni fogja az új, fizetős üzleti modell. Különösen a kezdeti ingyenes tárhely tekintélyes mérete és a rászokás egyszerűsége, meg a Google rendszer elterjedtsége miatt. De hogy tényleg sikerül-e ezzel kifizetődővé tenni, azt majd 10-20 év múlva ítélhetjük meg jobban.

A Google szerint ezután is is kedvezőbb áron kínálnak tárhelyet minden más konkurensüknél. Becslésük szerint a felhasználók 80%-a nem érte el az ingyenes 15GB-os határt. Néhány cikkben még képet is mellékelnek róla, hogy a Google Photos app megbecsüli az addigi fotózási szokások és tárhely foglalás alapján, mikorra fogja elérni a felhasználó az ingyenes keret túllépését.

Én ilyen képet, ha akarnék sem tudnék mellékelni, mert a Google Photos alkalmazást éppúgy nem használtam soha, mint ahogy az Apple iPhoto szolgáltatását is nagy ívben kerülöm. Én inkább a Dropboxot használom. Igaz már jó ideje nem ingyen használom azt sem, hanem előfizettem a korlátlan tárhely szolgáltatásukra. Mivel a sok merevlemezen szerteszétheverő régebbi anyagaim feltöltése csak igen lassan és körülményesen megy, ezért eddig még “csak” 27 TB anyagom tárolom náluk, ami mindössze kisebb része a teljes archívumomnak.

Kiegészítés: Miközben képeket kerestem az íráshoz beléptem a Google Fotókba és kiderült, hogy valamikor már én is használtam. Olyannyira, hogy 91%-os a telítettsége. Csak azt nem tudom, hogy került oda ennyi minden. Totál nem emlékszem rá, hogy valaha is használtam. Talán valamelyik Androidos telefonnal folytatott kísérletezésem során sikerült beüzemelnem. Minden esetre annyi igaz az itt leírtakból, hogy tudatosan és rendszeresen nem használtam soha a Google Fotókat – most pedig próbálhatom kibogozni, hogy vajon kellhet-e azokból a képekből bármi, vagy meg vannak egyéb helyeken az archívumomban.