Egyik nap elhagytam a telefonom egy villamoson, de a becsületes megtaláló visszaadta. Még a megtalálói jutalomra sem tartott igényt, csak annyit kért, hogy én is adjam vissza a tulajdonosnak, ha találok valamit. Általában is így szoktam tenni, sőt itt a blogon is volt már példa közös sikerünkre ilyen téren. Most újra  erre kérlek titeket is, hogy tejresszem az igét, mert ezzel sok embernek szerezhetünk örömet és egy idő után ez a kedvesség remélhetőleg körbeér, mindannyiunk életét jobbá téve!

Nem mai már a történetem. Jó régen és többször is meg akartam már írni, de mindig közbejött valami. Most végre akadt egy kis időm rá, hát megosztom veletek, remélem, titeket is inspirál és cselekvésre is késztet!

Vandorboy írta a közelmúltban a Facebookon, hogy Dohában elhagyta a fényképezőgépét egy taxiban és már le is mondott róla, de az utastársaira rátukmálta a megtaláló taxis a számát, így visszakerülhetett hozzá a készülék. Az utazó azzal zárja megosztását, hogy “Mo-on meg sem próbáltam volna. Nektek voltak ilyen történeteitek?” és már ott is nagy sikernek örvendett a kommet a saját budapesti kalandomról, ideje hát a saját blogomon is megosztanom, főleg mert szeritnem mindenki számára fontos üzenete van.

Egy rövidebb külföldi utazás után hazaérve történt velem, hogy elveszett a mobilom. Egyik villamosról a másikra átszállva akartam volna valamit felírni a telefonon. Ekkor tűnt fel, hogy nyoma sincs a készüléknek. Végignéztem az összes lehetőséget, ahol lehet, de sehol sem volt a mobil. Kénytelen voltam konstatálni, hogy eltűnt. Nem tudtam, hogy ellopták-e, ami sajnos megtörtént már velem Barcelonában és Budapesten is. Vagy csak én kevertem el valahogy a sok holmival bíbelődve (többek közt ezért sem szeretek leülni tömegközlekedés közben, mert ha leteszek valamit, azt nem biztos, hogy eszembe jut leszálláskor magammal is vinni).

Mekkora veszteség?
Mivel a készülék biztosítva volt, meg különben is csak egy csinos eszköz, nem a vágyaim tárgya, magát a telefont annyira nem éreztem veszteségnek. Annyira az adataim többségét sem, hiszen a legtöbb dologról van biztonsági mentésem is és a különféle felhő szolgáltatásokkal is rendszeresen szinkronizálok. Szóval igazán komoly veszteség nem ért volna.

Egyedül a máshova még le nem mentett képek izgattak volna. Azok, amiket az utazás alatt készítettem és még nem volt időm lementeni. Ezek persze nem voltak igazán fontos, értékes, leadásra váró munkához kapcsolódó képek. Szóval végülis igazán komoly veszteség nem ért volna velük. De azért személyes jelentőségük lett volna.

Legnagyobb veszteséget mégis a fennakadás, ügyintézés, időkiesés okozta volna. Rendőrségre menni, feljelentést tenni, aztán a biztosítónál folytatni, adminisztrálni, telefont és SIM kártyát letiltani, újat igényelni, közben alternatív kommunikációs módokat használni, mert ugye a saját számomon senki nem ér el, aztán az új telefonra visszatenni minden adatot, mindent beállítani. Nem leküzdhetetlen akadály egyik sem, de sokkal jobb, ha nem ilyenekkel kell tölteni az időt.

Hamar meglett a telefon
Alig, hogy elkezdtem végiggondolni, mit is érdemes tenni, ha eltűnik a telefonom: keresni egy telefont, amiről fel tudom hívni, hátha felveszi akinél van, üzenetet küldeni rá az erre kitalált alkalmazásokkal, megnézni, hogy merre található, majd ha ezek nem járnak sikerrel, jelezni a szolgátatónak, rendőrségen, biztosítónál, lecserélni minden jelszót, amelyik szolgáltatásoknál lehetséges külön letiltani az elveszett ezközt, illetve lecserélni minden jelszót az online rendszereknél, amikhez a telefon képes lehet hozzáférni, stb.
Még a gondolatsor elején jártam, amikor üzenet jött egy kedves barátomtól. Egy telefonszámot küldött, hogy hívjam fel, mert a vonal túlsó végén van a telefonom. Felhívtam és azonnal meg is beszéltünk egy találkozót, így elrohantam átvenni.

Az igazi meglepetés
Elég meglepő, ha valaki csak úgy vissza akar adni egy telefont. Igyekezni akartam hát meghálálni neki. Ő viszont azt mondta: “Csak annyit kérek, hogy te is add vissza a tulajdonosnak, ha találsz valamit!”

Természetesen egyébként is így szoktam tenni. Itt a blogon is voltak már hasonló próbálkozások (és sikerek is). Úgy érzem viszont nem árt a dolgot nyomatékosítani. Az ilyen történetektől mindjárt jobban érezzük magunkat, jobb helynek érezzük, ahol vagyunk és ha épp lehetőségünk van, miért ne próbálnánk meg segíteni egymásnak?

A tanulság
Jó hinni és bízni az emberek segítőkészségében és bár sokan szkeptikusak ebben a kérdésben, Magyarországon is vannak segítőkész, kedves emberek, akik visszaadják, ha találnak valamit.

Előzzétek meg a bajt!
Nem árt azért bizonyos előkészületeket megtenni a várható károk enyhítésére.

1. 

   Fotósok is lopnak egymástól
   Részletekért katt a képre!

   Figyeljetek oda a dolgaitokra!
   Ne tegyétek le idegen helyen a dolgaitokat! Ha már letettétek, akkor vegyétek is magatokhoz távozás előtt! Mindig nézzétek meg, hogy mindenetek megvan-e! Inkább forduljatok vissza kétszer, hogy alaposan körülnézzetek, minthogy később bánkódni kelljen, hogy elveszett.
   Persze arra is figyeljetek oda, hogy idő közben más se vegye magához, mert sajnos még a fotósok közt is előfordulnak szarkák. Ahogy persze tévedések és figyelmetlenségek is. Nem biztos, hogy valaki lopni akar, ha elteszi más dolgait. De azért jobb erre eleve lehetőséget sem adni inkább. Különösen akkor, ha sokan vannak körülötted.

2. Adjatok meg vészhelyzeti kontaktokat!
   Korábban leszóltam már a blogon az ICE vészíhvószám körleveleket. Továbbra is tartom az erről írtakat, de kicsit más formában alkalmazva nagyon fontos dolognak tartom, amit mindenkinek érdemes alkalmaznia.
   Ma már van a mobilokban gyári megoldás a vészhelyzeti kapcsolatokra, így nem kell a telefonkönyvbe ICE néven számot elmenteni (sosem volt érdemes). Viszont a menüben ma érdemes is beállítani, hogy kit hívjanak, ha baj van a telefon tulajdonosával. Az így beállított személyeket a lezárt telefonról is fel lehet hívni. Lehet ez közvetlen hozzátartozó, közeli jóbarát, kolléga, ismerős. Mindenképp érdemes olyat keresni, akiről tudjátok, hogy kellően közeli és aktív a kapcsolatotok, hogy el tudjon titeket érni, illetve maga is legyen lehetőleg minél többet és könnyeben elérhető.
3. 

   Nevet, elérhetőséget mindenre!
   Részletekért katt a képre!

   Mindenen legyen név és elérhetőség!
   Arról is írtam már, hogy minden holmitokra írjátok rá a neveteket és itt is azt tanácsolom, hogy ha még nem tettétek meg, ne halogassátok. Most azonnal írjátok rá minden fontosabb holmira a neveteket! Ha soha nem lesz rá szükség, akkor sem zavaró. Ha netán elhagytok valamit, akkor viszont sokkal könnyebb visszajuttatni hozzátok, ha rajta van a nevetek és az elérhetőségeteks.
   A telefonra persze soha ne azt a telefonszámot írjátok rá, ami azon a készüléken csörög, mert úgy sosem fognak elérni titeket, ha megtalálja valaki. A telefonra mindig valaki másnak a telefonszámát érdemes ráírni, akit akkor érdemes hívni, hogyha megtalálják a telefonodat. Praktikusan ugyanazon számok valamelyikét, amiket az előző pontnak megfelelően beállítjátok vészhelyzeti kapcsolatként is. Lehet ez közvetlen hozzátartozó, közeli jóbarát, kolléga, ismerős. Mindenképp érdemes olyat keresni, akiről tudjátok, hogy kellően közeli és aktív a kapcsolatotok, hogy el tudjon titeket érni, illetve maga is legyen lehetőleg minél többet és könnyeben elérhető.

4. Használjatok biztonsági szoftvereket!
   Használjatok biztonsági szoftvereket, hogy az eltűnt, ellopott telefonok, tabletek, laptopok megtalálása könnyebb legyen. Érdemes ezeknek még a baj bekövetkezte előtt utánanézni és beüzemelni őket, hogy ne bánkódjatok utólag. Vannak olyan programok, amik képesek lehetnek az eszköz helyzetét lekérdezni, vannak, amikkel távolról is letiltható, zárolható az eszközt és olyanok is akadnak, amikkel például lefotózhatjátok a gépet épp használó személyrt, vagy üzenetet is küldhettek neki. Az Apple rendszerekben gyárilag megtalálható Find my iPhone csak egy a megannyi féle ilyen megoldás közül, akár többet is használhatsz együtt ezek közül a nagyobb biztonság érdekében.
5. 

   Jelszavaink és azok biztonsága
   Részletekért katt a képre!

   Védjétek jelszóval a telefont!
   Kétélű fegyver lehet a jelszavas védelem, mert a lezárt a telefonról felhívni is nehezebben tudnak bárkit, de a 2. pontban erre már kínálnak megoldást a telefon gyártók. Én már sok évvel korábban is kaptam úgy vissza elhagyott telefonomat, hogy felhívták az első telefonszámot a telefonkönyvből, a kollégám, akit hívtak pedig közvetített. Akkor még nem használtam jelszavas védelmet, bár azon a telefonon még nem is volt annyi adatom (pedig az a legelső okos telefonok egyike volt, csak akkor még nem okos telefonnak hívták, hanem kommunikátornak).
   Ma viszont már egy csomó féle adatot tartunk a telefonunkon, ráadásul nem csak saját magunkról, hanem másokról is. Ezek biztonsága miatt nagyon fontos a jelszavas védelem is, hogy idegenek ne férjenek hozzá a telefonkönyvhöz, képekhez, levelekhez, üzenetekhez és ne tudjanak visszaélni a telefonon tárolt adatokkal.
   A jelszavak biztonságáról is írtam már korábban, érdemes az ott írtakat figyelembe véve minél biztonságosabb jelszavakat használni és lehetőleg több eltérő jelszóval is védeni a dolgokat. Például használjatok olyan levelező programot, jegyzet kezelő és egyéb programokat, amik mind külön-külön is jelszóval védhetők, így ha valaki a telefon általános jelszavát meg is fejti, a leveleitekhez és más fontos adataitokhoz újabb külön-külön jelszavak megfejtése után férhet csak hozzá.

6. 

   Biztonsági mentést mindenről!
   Részletekért katt a képre!

   Legyen mindenről biztonsági mentés!
   Készítsetek rendszeresen biztonsági mentést a telefonról, tabletről, memóriakártyákról, laptopról és asztali számítógépről is. Sőt a biztonsági mentésekről is legyen biztonsági mentés, mert egy biztonsági mentés nem biztonsági mentés. Mindent adatot legalább két, de inkább három vagy mégtöbb helyen őrizzetek, ha igazán fontos, hogy ne essen semmi baja!

7. Legyen listátok a gyári számokról!
   Arról is írtam már, hogy vezessetek listát a gyári számokról. Ha eddig még nem tettétek meg, akkor most azonnal írjátok fel minden komolyabb értékű műszaki cikketek gyári számait, hogy meglegyen a lista, amikor esetleg szükség lesz rá később. Egy ilyen lista ráadásul leltárnál, hírdetéseknél és még egy sor más esetben is jól jöhet, nem csak akkor, ha elhagyjátok, vagy ellopnak valamit – akkor viszont már nem olyan könnyű pótolni, ha most nem csináljátok meg.
8. 

   Legyen gyáriszám listátok!
   Részletekért katt a képre!

   Legyen biztosításotok!
   Nem minden értékes eszközre könnyű biztosítást kötni, adatokra pedig kifejezetten nehéz, vagy inkább lehetelten. Azért nem árt legalább megpróbálni egy olyan biztosítást találni, ami segít a veszteség pótlásának költségeit enyhíteni.
   Aki úgy érzi, hogy a biztosítási díjat félretéve könnyebben vesz új eszközt, mint abból, amit a biztosító fizet kártérítésként, az akár spórolhat is a biztosításon és fordíthatja megtakarításra, amit a biztosítónak adna. A lényeg, hogy számoljatok ezzel is és gondoskodjatok, hogy ne érjenek kellemetlen megleeptések!

Ha találtok valamit, adjátok vissza a tulajnak!
Főleg az értékes dolgokat, de még az apró eszközök hiánya is komoly fejfájást tud okozni. Ha aláltok valamit, adjátok vissza a tulajdonsonak! Főleg, ha még a neve és elérhetősége is rajta van. Mint arról már írtam a talált személyi igazolványokkal kapcsolatban, a talált dolgokat a rendőrségen, vagy a területi jegyzőnél kell leadni. Aki 8 napon túl is magánál tartja a talált dolgokat, az lopást követ el. Persze, ha szívesen megtartanád, akkor jelezheted, hogy igényt tartasz rá, ha a hatóságoknak sem sikerül megtalálni a tulajdonost.

Ha már emlegettem a körleveleket, meg azt, hogy mások mit gondolnak arról, hogy visszakaphatunk-e elhagyott értékes dolgokat, jöjjön a megosztás: Osszátok meg, hogy minél többen értesüljenek róla, hogy van ilyen és, hogy mit érdemes tenni érte, hogy minél többen megtapasztalhassák, hogy visszajuthat hozzájuk, amit elhagytak!

Kiegészítés: Bő egy évvel ez után a bejegyzésem után egy kedves barátom is elhagyta valalhol a telefonját és jó darabig nem került elő, aztán fél év elteltével jelentkezett a becsületes megtaláló, hogy visszaadja. Erről írtam külön bejegyzést is.

Sőt azóta már azt a sztorit is megírtam, amikor minderre a pápai testőrség, a svájci gárda hívta fel a figyelmemet. Azóta rendszeresen alkalmazom és több alkalommal segített nem csak nekem, hanem másoknak is.

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!