A Getty Images képügynökség és az Magyar Távirati Iroda után a Reuters hírügynökség is csatlakozik azokhoz a kép/hírügynökségekhez, akik ingyen hozzáférhetővé teszik a tartalmaikat. A 160 éves múltú hírügynökség nem csak fotóit, hanem videóit és híreit is ingyen hozzáférhetővé teszi a webes kiadványok számára.

Ingyen Reuterst a webre
A Reuters kedden közleményben jelentette be, hogy ezentúl a webes kiadványokhoz és blogokhoz ingyen és bérmentve hozzáférhetővé teszik saját sajtófotó, videó és hír tartalmaikat is. Az ingyen használható anyagokhoz az előfizetők által is használt Reuters Media Express felület egy ingyenessé tett változatán keresztül lehet hozzáférni. Ez az oldal az anyagok megnézéséhez nem igényel bejelentkezést, viszont ugyanúgy lehet keresni és típus, vagy egyéb szempontok szerint szűrni, mint az előfizetői oldalon. Regisztráció és bejelentkezés csak a letöltéshez szükséges.
Az új szolgáltatással korlátozott mennyiségű, publikálásra kész anyagot látnak csak az ingyenes felhasználók, amit a Reuters (komoly leépítések után is) több, mint 2500 munkatársa állít elő világszerte. Valójában az ügynökség teljes hír kínálatából kiválogatnak valamennyit, amit ingyen is lehet ezentúl használni. Mint kiderült (lásd kiegészítés a bejegyzés végén), ez a kínálat mindössze havi tíz kép a Reuters kínálatából, de bármennyi lehet az ügynökség másoktól átvett anyagaiból.

Mi értelme ennek?
A Reuters közleménye a cég innováció és az újító kihívások iránti elkötelezettségével indokolja a döntést. Mint fogalmaznak, a média ipar és a hír fogyasztás sosem látott mértékben eltolódott a digitális felületek irányába, ezért segíteni próbálják, hogy több olvasó találkozhasson a Reuters díjnyertes hír anyagaival. “Az iparág átalakulása közepette a Reuters hajlandó szakítani a hagyományos megközelítéssel” – szól a marketing szöveg, de a valós motivációra nem derül fény a közleményből.

Mi az üzleti modellük?
Magyarországon sokan rossz szemmel nézik az üzleti szemléletet, de egy cég, így a sajtó működtetéséhez is elengedhetetlen kitalálni, hogy miből is fog megtérülni az, amit a dolgozók csinálnak. Éppen ezért a kép- és hírügynökségek ilyen döntései mögött is szükségkszerűen kell lennie valamilyen stratégiának, ami miatt mindez megtérülhet, mert különben nem csak felesleges lépés, hanem a cég működését és az alkalmazottak megélhetését veszélyeztetheti minden lépés.

A Reuters mostani döntése talán pont a rivális Getty Images nagyjából egy évvel ezelőtti bejelentésére adott válaszként született. Bár az ő megközelítésük csak annyiban hasonlít, hogy a Getty és a Reuters is csak tartalmai egy általuk kiválasztott részét teszi ingyen felhasználhatóvá. Ugyanakkor a Getty Images kezdetek óta beágyazási technológiával operál és azt tervezi, hogy a képek mellett hirdetéseket jelenítenek meg. Így próbálnak az ingyen fotókból bevételt teremteni, amellett persze, hogy az ingyenes kínálatban nem szereplő és nyomtatott kiadványokhoz továbbra is pénzért adják a fotókat.
A Reuters bejelentéséből viszont nem igazán látszik, hogy ez hogyan fog megtérülni a hírügynökségnek. Közleményükben hangsúlyozzák, hogy így több olvasóhoz juthatnak el, de ebből még nem lesz bevétel. Az pedig nem tűnik túl valószínűnek, hogy akik kevésnek találják az ingyen képeket, azok majd előfizetnek, hogy még több képhez jussanak – főleg, ha az ingyenes felületen csak az ingyenes képek látszanak, így nem is kerül eléjük, amihez már nem férnek hozzá, így nincs is ösztönző erő az előfieztésre. Megoldásuk valamelyes jobban hasonlít a MTI tartalmainak ingyenessé tételéhez, viszont itt egy állami hírügynökségről van szó, így egyáltalán nem az ügynökség üzleti szempontjai diktálták az ingyenességet.
A közlemény azért ad némi támpontot, hogy mégis merre próbálhatnak bevételt keresni. Azt írják, hogy a jövőben szélesíteni fogják a kínálatukat az online média igényeinek kiszolgálására és a top márkák natív hirdetési igényeihez szükséges tartalmak terén. Kérdés, hogy ez mit jelent a hírek és reklámok különválasztása szempontjából. Újságokban és a pr/marketing ügynökségek próbálkozásaiban egyre gyakoribb, hogy a hírek és a reklámok közt elmosódnak a határok. Vajon a hírügynökségek szintjén is eljön az idő, hogy a hírügynökség a hírérték helyett a hír alanyának fizetőképessége alapján közöl majd anyagokat?

Te mit gondolsz a Reuters részleges ingyenessé tételéről?

A Reuters képeire II. Erzsébet királynő is kíváncsi volt:

 

Kiegészítés: Az írás készültekor még nem szerepelt a Reuters oldalán, hogy pontosan mennyi képet tesznek elérhetővé. Azóta kiderült, hogy a Reuters saját anyagaiból mindössze havi 10 darabot lehet használni. Ez legfeljebb a kíváncsiság felkeltésére alkalmas, hírszolgáltatást nem lehet rá alapozni. Ugyanakkor a “beküldött” anyagokból korlátlanul használhat bárki. Emiatt az írás többi felvetését ugyanúgy fontosnak és aktuálisnak tartom, sőt így méghangsúlyosabbnak érzem annak veszélyét, hogy a különféle cégek és szervezetek által kiadott marketing anyagok kerülhetnek túlsúlyba az ingyenes kiadásban, hiszen elsősorban nekik éri meg bárki által hozzáférhető és szabadon felhasználható képeket közzétenni.

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!