Ötletek, amiket érdemes terjeszteni
Sir Ken Robinson érdekes és talán kissé formabontó gondolatai az iskola és kreativitás kapcsolatáról.
“Aki tudja, az csinálja.
Aki nem tudja, az tanítja.
Aki tanítani se tudja, az pontozza.” – Jánosi László, táncos, tréner, pontozó
Nem vagyok az iskolák és az oktatási rendszer nagy híve, de mégis csak jobban hangzik ha mélyreható és éles kritikát egy nemzetközileg elismert szakember gyakorol, mintha csak egy egyszerű fotóriporter kritizál másokat.
A népszerű TED beszédek között tűnt fel egy oktatási témájú, melyet egy kedves barátom nekiállt lefordítani, és feliratozni, hogy ne csak az angolul tudók élvezhessék a bölcs eszmefuttatást. (Később a barátom fordítását lecseréltem az eredeti videóra, mivel a dotSUB segítségével eredendően lehetővé teszik a TED beszédek lefordítását és több nyelvű elérhetőségét.)
Igen elgondolkodtató dolgok hangzanak el benne, érdemes megnézni, és ahogy a TED szlogenje tartja: gondolatok, amiket érdemes megosztani másokkal…
Sir Ken Robinson beszédének lényege, hogy az iskolai képzés negatívan hat a kreativitásra. Alapvetően az angolszász oktatási rendszert veszi górcső alá, de ez egyáltalán nem jelenti azt hogy a porosz út kevésbé káros a kreativitásra. Főleg mivel sok helyen még a puskázáshoz sem kell nagy kreativitás, így még ez sem hat ösztönzőleg a diákokra.
Szerencsére szaktudást (és kreativitást) igénylő területeken a kapcsolati tőke mellett (jobb esetben) a hozzáértést is elvárják és nem csak az iskolai papírokat nézik. A diplomás munkanélküliség növelése érdekében mindenki igyekszik minél több papírt begyűjteni. Sőt egyre többen gondolják úgy, hogy a képzési minőségi romlása mellett még a szakmai orientáció (ti: pályaválasztás) is teljesen elrugaszkodott attól, hogy milyen szakmákra van tényleges szükség. Míg vannak hiányszakmák, amikben alig akadnak szakemberek, addig a sikerszakmákban alig lehet elhelyezkedni. És a megszerzett papírok mögött sincs mindig valós, komoly szaktudás. De egyre több helyen kérdeznek bele, és egyre kevesebb helyen kíváncsiak rá, hogy van-e nyelvvizsga vagy diploma. Használni kell a tudást, és sok helyen inkább ezt tesztelik az állásinterjún a papírok bekérése helyett. Fotósoknál meg csak a kép számít….csak egyre kevesebb helyen van állásinterjú (ahogy fotóriporteri állás is)…
