Copyright, szerzői jog, illegális felhasználások, képlopás és ezekkel kapcsolatos perekkel és bírósági ítéletekkel foglalkozó írások.
Ismét a beágyazás engedélyhez kötése és a szerver teszt elvetése mellett döntött egy amerikai bíró. A haldokló jegesmedve videójának beágyazásához is engedély kellett volna a felvétel készítőjétől. Mivel engedély nélkül ágyazták be a videót, megsértették a fotós szerzői jogait.
Szokatlan érvelés került elő egy portugál szerzőjogi perben. Ha sikerül érvényt szerezni neki a per során, az elképesztő hatással lehet. A sajtó egésze és akár minden más fotós munkája és megélhetése is veszélybe kerülhet.
Röviden nagy változás nincs, csak kis mértékben érinti a fotósokat. A fotók szabályozása java részt változatlan. A jogvédelem nem erősödött, kis mértékben talán inkább gyengült.
Egyre több szerződésben és pályázati kiírásban is találkozom azzal a teljesen téves megfogalmazással, hogy “a fotós lemond szerzői jogáról”, vagy “átruházza szerzői jogait”. Amikor szóvá teszem, hogy ez jogi nonszensz, akkor pedig értetlenül néznek, mint Ábel, hogy “de miért”? A fotós törvényben rögzített jogait nem csorbíthatja szerződés és nem írhatja felül a jogszabályokat.
Sok más szerzői jogi téma mellett a fotóról másolt festményekről is írtam már a blogon (tulajdonképpen többször is). Most egy újabb csavarral kerüt elő a kérdés: vajon, ha nem festő másolja vászonra a képet, hanem egy tetováló művész varrja emberi bőrbe, akkor vajon létrejön-e olyan új műalkotás, ami miatt nem kellene az eredei kép készítőjének engedélye?
Idén is a szokásos Facebook rémhírrel indult az év. Még mindig nem igaz, hogy a Facebook visszaélhet minden tartalmunkkal, de sajnos még mindig nagyon sokan elhiszik és megosztják újra meg újra. Ezt terjesszétek inkább!
Elérkezett egy nehéz év vége, sok csapás érte idén a fotósokat is. Most minden apró segítség jól jöhet és a szerzői jogi rendszerben van néhány intézmény, amik segíthetnek es kis pénzhez jutni. Éljetek velük, ha már ott vannak.
Nemrég írtam a blogon arról, hogy a fotós nevét mindig ki kell írni – akkor is, ha valaki fizet a képek használatáért. Fontos kiegészítés ehhez, hogy nem elég csak kiírni a fotós nevét, mindig szükség van a fotós engedélyére is a publikáláshoz.
A magyar szerzői jog egyik fontos tényezője a közös jogkezelés, ennek részeként minden Magyarországon vásárolt adathodozó után jogdíjat kell fizetnünk. Viszont aki csak saját alkotásainak tárolására használja őket, az vissza is igényelheti a kötelezően befizetett jogdíjat. Erre minél hamarabb sort kell keríteni, mert a visszatérítés hamar elévülhet! Sok féle kritériumnak kell megfelelnie az igénylőnek, de akár komoly összeget is vissza lehet igényelni.
Sokszor foglalkoztam már a forrásmegjelöléssel a blogon. Több helyen is szerepel a képtolvajok alaptalan kifolgásairól készített listámban. Mégis gyakran vetődik fel kérdésként, hogy ki kell-e írni a fotós nevét? A válasz rövid: igen! Mindig ki kell írni a fotós nevét.