Fotózás közben viszonylag gyakran előfordul, hogy egy rendőr felszólít egy fotóst, hogy törölje a képeit. Miután ez már sokadjára került szóba szakmai körökben, úgy éreztem, ideje utánajárni a törvényes háttérnek és hogy mit tehet a fotós az adott helyzetben.
Korábban sok féle hisztériakeltő cikk megjelent a sajtóban. Ezek jobbára fotózási tilalommal riogatnak és sajnos az utóbbi időben újra divatba jöttek. Az RTL Klub műsora viszont nemrég elég alaposan körüljárta a témát, hogy tiszta vizet öntsenek a pohárba.
Írtam már korábban is az új PTK-ról és a fotózásra vonatkozó jogszabályokról, a rendőrök fotózásáról külön is. Mikor megszületett az Alkotmánybíróság legfrissebb határozata, rögtön elkezdtem írni az újabb gondolataimat, de egyéb teendőim miatt az írás és a 13 oldalas határozat átolvasássa is jócskán elhúzódott. Már majdnem kész lettem ezzel az írással, mire újabb fejlemények jöttek, úgyhogy frissíthettem azokkal is.
Az új PTK megszavazása óta egyre több magyar sajtó orgánum tiltakozik a maga módján az ellen, hogy a rendőröket továbbra is felismerhetetlenné kell tenni a képeken. A kezdetben fekete csíkkal, életlenítéssel vagy mozaik torzításal indult maszkolás mára igazi népművészeti mozgalommá vált. Jöjjön erről egy kis összefoglaló.
Érdekes jogi konzultációt tartottak ma a Mai Manó Házban a Polgári Törvénykönyv jövő évben életbelépő változásairól, középpontban, hogy ezek hogyan érintik az idegenek fotózásának szabályait és különösen a rendőrök fotózását.
Videóra akarta venni az ellene folyó rendőri intézkedést egy amerikai férfi. A járőr tiltására nem hagyta abba, így földre teperték és letartóztatták. Az indoklás, hogy a telefon fegyver lehet.
Sokat emlegetett téma, hogy Magyarországon a rendőrök arcát felismerhetetlenné kell tenni. A különleges hóhelyzetben azonban fény derült arra is, hogy kire nem vonatkozik ez a szabály.
Felhívás a rendőri intézkedések képmásai miatt intézkedésbe vont magánszemélyeknek, újságíróknak és fotóriportereknek. Közelmúltban érintettek közreműködését keresik egy alkotmányossági felülvizsgálat előkészítéséhez, hogy rend legyen a rendőr képmások szabályozása terén.
Más országban nincs ilyen tiltás, de a szolgálatot teljesítő magyar rendőr arca nem jelenhet meg felismerhetően a sajtóban. Ha mégis, akkor jönnek a személyiségi jogi perek, amit a magyar bíróságokon rendre meg is nyernek a rendőrök. Pedig szakmai érv lenne ellene, a törvényből sem következik, hogy feltétlenül így kell lennie – és a világon sehol máshol nincs ilyen.
“Bizonyítottság hiányában” első fokon ártatlannak találta a Fővárosi Katonai Bíróság B. Elek rendőr zászlóst – számol be róla a mai Magyar Nemzet – akiről fotók készültek 2006. júniusában, amint tonfával támad Éberling Andrásra, a Magyar Nemzet fotóriporterére.