Így befolyásolja majd az új PTK a fotósokat

Fotó: Darányi Zsolt/Fotoklikk
PTK-foszerkesztokForuma-videoFotoKlikkHu

Fotó: Darányi Zsolt/FotoKlikk

Érdekes jogi konzultációt tartottak ma a Mai Manó Házban a Polgári Törvénykönyv jövő évben életbelépő változásairól, középpontban, hogy ezek hogyan érintik az idegenek fotózásának szabályait és különösen a rendőrök fotózását.

A Magyar Fotográfia házában tartott kerekasztal bezsélgetést Virágvölgyi István, az MTI fotórovatának vezetője moderálta, beszélgető partnerei közt ült Bánkuti András is, a MÚOSZ Fotóriporter Szakosztályának elnöke és Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fórumának elnöke.
A jogi szakértők Dr. Székely László, az új polgári törvénykönyv megalkotásáért felelős miniszteri biztos, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa, Dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke és Dr. Pataki Árpád, a Kúria Polgári Kollégiumának bírája voltak.

A közönségben több magyar napilap és hírportál fotóriporterei és képszerkesztői is jelen voltak, ami jelentős részben meghatározta a beszélgetés irányát. Főleg a rendőrök fotózhatósága játszotta a főszerepet, mivel ez csak Magyarországon szokás, ami többek közt a külföldi fotósok magyarországi munkáját is rendszeresen megnehezíti, és már magyar fotósoknak is volt belőle kellemetlensége.

A beszélgetés lényegét talán úgy lehet összefoglalni, hogy az új PTK a korábbi törvény gyakorlati értelmezéseit és az azok nyomán kialakult bírói gyakorlatot iktatták törvénybe. Lényegében nem változnak a fotózást befolyásoló szabályok. Eddig is szükség volt a fotó elkészítéséhez és a fotó közléséhez is engedélyre – a rendőröktől is, és ez nem is fog változni. A közelmúltban született Kúria jogegységi határozat továbbra is érvényben marad, annak felülbírálatára egyelőre nem lesz szükség.

A szakértők lényegében egyetértettek benne, hogy amennyiben ez a jogalkotói akarat, akkor a rendőrök fotózhatóságáról vagy a PTK, vagy a rendőrségi törvény kiegészítésével kellene gondoskodni.
A beszélgetés talán legizgalmasabb része az volt, mikor az új PTK kidolgozásában résztvevő Dr. Székely László elmondta, hogy szerinte a rendőröknek fotózhatónak kellene lennie, hiszen közhatalmat gyakorolnak. Volt is egy olyan változata a törvénytervezetnek, amiben volt egy ilyen passzus, de később ez a rész a végleges változatból kimaradt. A nagy kérdés megválaszolatlan maradt, hogy mi lesz ezzel a kérdéssel. Annyit tanácsoltak, hogy talán érdemes lehet lobbizni érte a parlamenti képviselőknél/frakcióknál, hogy ez tételesen belekerüljön a törvénybe, mert addig a bíróságoknak nem lesz módja máshogyan megítélni a rendőrökről megjelenő képeket. Többek közt ez a célja az Eötvös Károly Intézet kezdeményezésének is.

Ha úgy érzed, hogy nincs szükség ilyen szigorú szabályozásra, akkor támogasd az aláírásoddal a megváltoztatását! De azért olvasd el alább a törvényt és azt is, hogyan lehet együttélni a törvénnyel, mert amíg nem változik, kénytelen leszel betartani – ahogy eddig is.

A beszélgetés további részleteit nem fejtegetem inkább, a FotoKlikk és a Ustream felvételén megnézheted:

Kiegészítés: Az eddigi PTK nem tartalmazta leírva, hogy a fotó elkészítéséhez is kell külön engedély a fotóalanytól, de a bírói gyakorlatban az adatvédelmi törvényből (lásd alább) levezetve eddig is alkalmazták ezt az elvet.

A 2014. március 15 előtt hatályos 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről:

5. § (1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést.
(2)9 Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne.
(3) Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a fél jognyilatkozatát ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. A jognyilatkozat pótlására különösen akkor kerülhet sor, ha a jognyilatkozat megtételét illetéktelen előny juttatásától tették függővé.

80. § (1) A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés.
(2) Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához – a nyilvános közszereplés kivételével – az érintett személy hozzájárulása szükséges.
(3) Az eltűnt, valamint a súlyos bűncselekmény miatt büntető eljárás alatt álló személyről készült képmást (hangfelvételt) nyomós közérdekből vagy méltánylást érdemlő magánérdekből a hatóság engedélyével szabad felhasználni.

1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról:

2. § E törvény alkalmazása során
1. személyes adat: a meghatározott természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható;
4. adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatok felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása (ideértve a továbbítást és a nyilvánosságra hozatalt), adatkezelésnek számít az adatok megváltoztatása és további felhasználásuk megakadályozása is;

3. § (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha
a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy
b) azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete elrendeli.

A 2014. március 15-től hatályos új PTK 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Magyar Közlöny):

1:5. § [A joggal való visszaélés tilalma]
(1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést.
(2) Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a nyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.

1:6. § [Bírói út]
Az e törvényben biztosított jogok érvényesítése – ha törvény eltérően nem rendelkezik – bírói útra tartozik.

2:43. § [Nevesített személyiségi jogok]
A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen…
g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.

2:48. § [A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog]
(1) Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.
(2) Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.

Kiegészítés: 2014. szeptember 24-én az Alkotmánybíróság úgy határozott, hogy az intézkedő rendőr arca megjelenhet a hírekben, mert a közvélemény tájékoztatását fontosabbnak ítélték a rendőrök személyiségi jogainál, de a jogi helyzet továbbra sem egyértelmű. Érdemes elolvasni erről szóló külön írásomat.

Readers Comments (32)

  1. Azt hiszem, ez a kép sokat elmond a jelenlegi helyzetről. Mindenesetre én röhögtem 😀

    http://kep.index.hu/1/0/437/4376/43764/4376498_336f2841539270fccab57a5b047823fa_wm.jpg

  2. Én azt mondanám, hogy megbaszták a(z utcai)fotósokat. De lehet durvábban is, ha úgy véled, hogy túl finomkodóan fogalmaztam a probléma súlyosságához képest.

    • Amúgy röhej, hogy Románia még mindig egyre több szempontból kezd élhetőbb hellyé válni, mint Magyarország. Pedig nálunk is keményen dolgoznak a fiúk azon, hogy ne így legyen…

    • Na igen. Kezdő, reménybeli utcai fotósként meglehetősen lelomboz a tudat, hogy minden útbaeső modellt le kell majd szólítanom (ha tudom egyáltalán!) kattintás után, ha nem akarom kockáztatni, hogy majd megkeresnek ők, ha meglátják magukat Flickr-n…

      • nem csak ezután kell, hanem eddig is kellett volna…

        • Németh Péter 2013.06.13. @ 02:57

          ha nem akartad publikálni, nem kellett…a régi törvény csak a felhasználást szabályozta, magát a fénykép elkészítését nem…ákarhányszor elolvasom, én így értelmezem
          Azért ez elég nagy különbség szerintem

          • Az adatvédelmi törvény eddig is engedélyhez kötötte a fotö elkészítését, annyi változott, hogy most a PTK-ba is beleírták egyértelműen.

          • Németh Péter 2013.06.13. @ 17:20

            az adatkezelési törvényben csak az adatkezelés definíciójában lévő hosszadalmas felsorolásban említik meg a fénykép készítését…
            amúgy meg….
            “Nem kell alkalmazni e törvény rendelkezéseit a természetes személynek a kizárólag saját személyes céljait szolgáló adatkezeléseire.”

          • “csak az adatkezelés definíciójában lévő hosszadalmas felsorolásban említik meg a fénykép készítését”

            tehát benne van, hogy fotót sem lehet engedély nélkül készíteni. mindegy, hogy hol említik, vagy milyen terjedelemben, attól még érvényes, amit leírtak. az új PTK-ba meg azért emelték át, hogy közvetlenül a képmáshoz fűződő személyiségi jog címszó alatt szerepeljen, ha a bíróság úgyis figyelme beveszi az adatvédelmi törvényben szereplő szempontot is, így egyértelmű legyen azok számára is, akik most meglepődnek rajta, hogy jé, eddig is volt ilyen…

            a személyes célú felhasználás már egy izgalmasabb kérdés, ezt van értelme fejtegetni, meg kell nézni, hogy az új PTK-ban ezt érinti-e bármi (ha lesz rá időm, megteszem majd)

            de ha személyes céllal készítesz fotót, vagyis nem hozod nyilvánosságra, akkor maga a jogsértés, amit ezzel elkövettél, sem bizonyítható. pont olyan, mint egy otthon elszívott füves cigi.

            tudom, hogy ez elnagyolt válasz, a részletesebbnek majd utána nézek, ha időm engedi

        • Bár már régi a téma, de… Szerintem nincs igazad. Eddig egy háttal
          álló, csak a közvetlen ismerősei által felismerhető mellékalaktól nem
          kellett engedélyt kérnem, hogy lefényképezzem, amennyiben nem ő volt a
          téma, csak véletlenül rákerült a képre. Ha jól értem az új törvényt,
          mostantól ha csak a cipője belelóg a képbe, amiről felismeri magát az
          illető, akkor máris töröltetheti, meg eljárást indíthat ellenem a
          személyiségi jogai megsértése miatt. Félreértek valamit?

          • Igen, félreérted. Ezután is pont ugyanarra kell engedélyt kérned, mint amire eddig is kellett volna.

            Senki nem töröltethet semmit. Megkérhet, hogy töröld, te pedig eldöntheted, hogy méltányolod a kérését, vagy sem.
            Ha nem teszel eleget neki, akkor vagy gondoskodsz róla, hogy meg se jelenjen, vagy legalábbis ő (és más) ne legyen rajta felismerhető, vagy megsérted a jogait.
            Pert bárki indíthat bármiért, de azt bizonyítania is kell, hogy ő látható a képen és hogy ezzel sérültek a jogai. Ha pedig mellékalak, aki véletlenül került a képre, akkor a kép jó eséllyel tömegkép, amihez a törvény szerint nem kell engedély.
            Ha a kép nem sérti a jogait, akkor meg hiába indít pert ellened.

  3. Graf Almassy 2013.06.12. @ 14:53

    Ránézni azért még szabad idegen emberekre? Vagy csak az tilos, hogy megjegyezzem az arcukat?

    Amúgy tényleg, egy etikai kérdés: Mi a különbség az emlékeimben megőrzött arckép és egy saját célra, nem a publikumnak, ámbár engedély nélkül készített fotó között?

    • Ez az egész törvénytervezet pszichiátriai kérdés, nem etikai.

      • 1. nem tervezet, hanem elfogadott törvény
        2. mindenki túlreagálja azt a részét, ami EDDIG IS ÍGY VOLT
        3. ami tényleg gond vele, azzal meg nem foglalkozik senki

        • Mondjuk, én a román törvénykezés idevágó részét ismerem, ott közterületen szabad fotózni mindent és mindenkit, ami nincs expliciten megtiltva, viszont az alanynak joga van UTÓLAG megakadályozni „bármi eszközzel” egy olyan kép publikálását, amin rajta van, indoklás nélkül, pusztán a személyiségi jogaira hivatkozva (pl. leszedetheti a facebookról, bezúzathatja az újságot stb.).
          A magyar szabályozás ezek szerint kevésbé liberális. De nálatok mondjuk a liberalizmus alapból szitkoszó, úgyhogy no comment.

          • Én viszonylag liberális vagyok, de szerintem a magyar megoldás jobb. Ha már megjelent a kép, akkor azt nem lehet meg nem történtté tenni, ha előzetes engedélyt írnak elő (amit persze kérhetsz a kép elkészítése után is, csak legyen meg rögtön a hozzájárulás), akkor rögtön tudod, hogy mehet vagy nem mehet, és ha nem engedik, rögtön kiderült, nem kell x idő múlva ugyanezen a problémán rágódnod.
            Igen, a sajtónak macerás bebiztosítania magát, hogy ha igent mondanak, később nem tagadják le, stb. De a román megoldással ugyanannyi gond lenne utólag, mint így.

          • És azt tényleg komolyan gondolod, hogy utcai fotózáskor a kattintás ELŐTT odaballagok az alanyhoz és az orra alá nyomom a papírt és a tollat, hogy írja alá? Mert az új törvényben – ahogy értem – már a fotó elkészítésének az aktusához is beleegyezés kell.

            Komolyan nem értem, na. Ha egyszer KÖZTERÜLETEN vagy, akkor vállalod, hogy megláthatnak ÉS/VAGY lefényképezhetnek. Ha a feleségedet csalod épp, nehogy már én legyek a hibás, hogy KÖZTERÜLETEN mutatkozol a szeretőddel és lefotózhattalak, amikor az alsó és a feső pletykás szomszédod is pont úgy megláthat és szét tudja kürtölni a sztorit a lakónegyedben. Ez egyszerűen aberráció.

            A román törvény paragrafusa szép kompromisszum és simán vállalható. Ha felteszek egy utcai fotót a facebookomra és az alany megkér, hogy szedjem le, amúgy is gond nélkül és azonnal leszedem. De mondjuk úgy, hogy gyakoribb az eset, amikor beteszi profilképnek. 😀

          • Nem gondolom, hogy előtte kéne engedélyt kérni. A törvény szövegében az áll, hogy a kép elkészítéséhez engedéllyel kell rendelkezned, azt nem írja, hogy ezt az engedélyt csak előzetesen szerezheted be. Elkészíted a képet és odamész megkérdezni, hogy utólag engedi-e a kép elkészítését. Ha közli, hogy nem akar szerepelni sehol, akkor törlöd. Vagy nem törlöd, de tudod, hogy az a kép nem enegdélyezett. Nem olyan ördöngősség ez. Ha pedig biztosra akarsz menni, akkor igen aláíratod a papírt.

            A közterület megközelítéssel egyetértek, de én például azzal is egyetértek, hogy aki celeb, az maga kereste a hírnevet, ami miatt futja neki drága autóra, így a paparazzi jelenség miatt se síránkozzon.
            Amerikában mindkettőt így gondolják. Közterületen lehet fényképezni és a celebeknek nem jut sok magánélet. Európában konzervatívabbak ennél. A mi törvényünk meg ilyen. Megérteni és alkalmazni tudok segíteni. A megváltoztatásához egy jópár mandátum kell, olyanra meg nem is vágyom.

            Ha gyakoribb, hogy profilképnek választják a fotód, mint hogy reklamáljanak, akkor mit veszítesz a fotózás utáni kérdéssel?

          • „Ha gyakoribb, hogy profilképnek választják a fotód, mint hogy reklamáljanak, akkor mit veszítesz a fotózás utáni kérdéssel?”
            Hát a hátam közepe kívánja azt a fílinget, hogy most az LCD-n mutogassam neki az utómunkázatlan, vágatlan képe(ke)t és konstruktív vitát folytassunk arról, hogy hogyan képzeli el a végleges változatot. Tapasztalatból beszélek.

          • tudom, ismerem az érzést. másrészt én is töröltetném a rólam készült képeket, ha azok nem tetszenek. szóval megértem a másik felet is, márpedig a fotósnak szüksége van a fotóalanyra is…

    • Pont a napokban láttam valakit a villamoson, aki nagy bőszen rajzolta a mellette ülőt. Engem ez legalább annyira idegesítene, mintha egy nagylátó objektívet tolnának az arcomba és én nem hagynám, ha valaki ezt csinálná.

      • Graf Almassy 2013.07.21. @ 23:09

        Tehát az zavar, hogy látod mit művel vagy az, hogy készül rólad egy kép?

        • általában a kép zavar. és vágókép se szeretek lenni a híradóban – persze én választottam ezt a pályát…
          ,-)))

  4. Bocs. nem emlékszem,de most az árvízvédelmi munkáknál a gátakon dolgozó rendőrök arca ki szokott-e lenni takarva? Vagy ilyenkor nem baj, ha nem. Én ilyenkor is kimaszatolnám de alaposan, már csak azért is.

    • Az én árvízvédelmi képeimen nincsenek rendőrök…
      ,-DDD

      Egyébként óvatosságból (és a törvény értelmében) nyilván ki vannak.

      Én hivatalos rendőrségi sajtótájékoztatókról se közölnék olyan képet, amin nincs kikockázva a rendőri vezetők arca, de a problémának csak egy részét képezik a rendőrök.

  5. Kíváncsi lennék azért ez mennyire érinti pl a bulifotósokat. sok discoba kint van hogy a belépéseddel feljogosítod a fotóst hogy fényképet készítsen rólad na most ez pl hogy fogható akkor meg? ja nem írta alá mikor bejött hogy elismeri vagy mi? :S

    • miért kéne megfogni? a házirendben benne van, hogy a belépéssel engedélyt adsz a fotózásra. a törvény azt mondja, hogy engedély kell hozzá, hogy lefényképezzenek. a házirend miatt tehát van engedélyed. ez így van a világon mindenhol, nem csak Magyarországon.

  6. Pitypang Tagóvoda 2014.03.18. @ 09:46

    Ez igazán nagyon érdekes téma ….
    Óvodapedagógusként dolgozom, mi minden év elejét azzal kezdünk, hogy a szülőkkel aláíratunk egy beleegyező nyilatkozatot, miszerint hozzájárulnak, hogy gyermekük fényképe felkerülhet a honlapunkra.(így a szülők minden képhez hozzájutnak, kedvükre válogathatnak, és nem kerül pénzükbe) Ebből nem is volt soha semmi probléma…de mi van akkor, ha az iskolások jönnek vendégszereplésre? Az ott készült képeket nincs jogom feltenni az oldalunkra?

    • A vendégszereplésnél (ha vannak) maguk a szülők és egyéb vendégek (sőt az ott dolgozó óvónők) is kérdésesek. Vagy velük külön nyilatkozatot kell aláíratni, hogy hozzájárulnak, hogy a képeken megjelenjenek és a képek publikálásra kerüljenek, vagy egy általános házirendet kell megfogalmazni és jól látható helyen elhelyezni, aminek értelmében ráutaló magatartással (az óvodába, vagy az adott eseményre történő belépéssel) adnak automatikusan engedélyt. Esetleg olyan kitételt el lehet benne helyezni, hogy akinek nem tetszik, az utólag kérheti a képe eltávolítását.
      Az is egy érdekes probléma (lehet), hogy az eddigi nyilatkozatban csak az óvoda honlapján történő megjelenéshez járultak hozzá a szülők? Ugyanis ebben az esetben a Facebook, vagy bármilyen más oldalon közléshez már nincs hozzájárulás és ha egy szülő lement egy képet és azt máshova is kiteszi, onnantól egy másik a képen szereplő gyerek szülője reklamálhat, hogy erre ő nem adott engedélyt.

      További probléma lehet, ha az óvodáról sajtó megjelenés készül akár helyi újságba, tévébe, akár máshova, hogy ahhoz is kell a szülők engedélye, így ilyen esetre is érdemes lehet az előzetes engedélyben (akár külön pontban) kitérni, hogy az óvodával kapcsolatos sajtómegjelenésekben a gyerek megjelenhet-e, vagy sem.

      Adott esetben akár teljesen szabaddá is teheti a fotózást és a fotók közlését egy házirend (mint arról a Sziget fesztivál esetében írtam), ha az áll benne, hogy a belépéssel (vagy a gyerek beíratásával) elfogadják a szülők, hogy a gyerekről képek készülhetnek, ami akár sajtó célra is megjelenhet. Persze egy óvoda esetében nem biztos, hogy ez szükséges, vagy hogy minden szülő egyetértene egy ilyen szabályozással. Ezt a vezetésnek kell mérlegelnie, akár a szülőket is megkérdezve róla.

      • Pitypang Tagóvoda 2014.03.18. @ 10:40

        Nagyon köszönöm az alapos választ! 🙂
        Jelen esetben az óvoda honlapja külön Facebook oldalon működik, tagként, kizárólag az adott évet óvodánkba járó gyerekek hozzátartozóival.
        Az év eleji aláírás is erre az oldalra irányul! (közösségi oldalon való megjelenítésre)
        Maga az ötlet, miszerint egy részben kitérünk a házirendben erre a problémára (illetve a probléma megelőzésére) nagyon tetszik, ezek szerint szükségszerű is!

        • Igen, ez egy nagyon helyes és előrelátó döntés volt – és mivel az új PTK messze nem tartalmaz annyi újdonságot, mint a sajtóban megjelent írások állítják, már a korábbi PTK mellett is szükséges volt – legalábbis egyszerűbb előre lerendezni, mint utólag vitatkozni egy problémásabb szülővel.

Comments are closed.