Sajtóval kapcsolatos anyagok
Változó világunkban csak annyi biztos, hogy zajlik az átalakulás. Állandó vita, hogy a fotózás és/vagy a sajtófotó, netán az egész sajtó haldoklik, már rég meghalt, vagy még megmenthető, netán nincs is vele semmi gond, csak ki kell forrnia magát az új világrendnek, vagy akárhogy is nevezzük ezt.
Allen Murabayashi nagyon markáns, de alaptalannak nem nevezhető véleményt fogalmaz meg az online hír és különösen fotó fogyasztás átalakulásáról.
A roppant fantáziadús Napi napi néven napi válogatás rovattal kiadvánnyal rukkolt elő az Index, hogy a nap legfontosabbnak ítélt híreit egy helyen meg lehessen találni.
A Napi hírcsokor minden nap az esti híradók idejében jelenik meg, hogy összefoglalja a nap eseményeit. A szerkesztőség azt igéri, hogy időnként kiemelnek majd nap képét is.
Orbán Viktor miniszterelnök ma ünnepli 50. születésnapját. Ennek alkalmából az Index egész címlapját az államférfinak szenteli, ezzel szokatlan komplex alkotássá változtatva az oldalt.
Ezúttal a Facebookon kering újra a Kevin Carterről szóló körlevél, aminek a nyomán mindenki csak ítélkezik anélkül, hogy ismerné a tényeket. Kedvenc mottóm, hogy ne csak megossz, hanem gondolkodj is, de az sem árt, ha utána néz az ember és nem egy hoax alapján ítélkezik valaki felett.
Újra egy híresség keveredett kis hazánkba, ami miatt mindenki paparazzová változott. Mindenki rárepült, hogy megörökítse a hírességet, vagy a róla készült képeket közölje. Már nem csak a hivatásos fotósok égnek paparazzi lázban, hanem az olvasóriporterek is. Én meg nem igazán tudom eldönteni, hogy sírjak vagy nevessek a jelenségen.
Én még csak átutazóban sem voltam eddig Cannes-ban, de mivel nemrég ért véget a híres filmfesztivál, gondoltam érdekes lehet egy kis beszámoló a fotósok munkájáról. Mivel ez is egy vörösszőnyeges, jobbára hírességeket felvonultató fesztivál, sok mindenben hasonlít az Oscar-díj átadójához, így sok minden igaz rá, ami arról korábban megjelent itt a blogon.
Nem szeretem a saját képeimet dicsérni, de időnként talán nem ártanak ilyen bejegyzések is a blogomra. Ma reggel az a meglepetés fogadott, hogy az én fotóm lett A nap képe. Bár a kontextushoz illően azt is mondhatnám, hogy Best in Show.
Túl azon, hogy ma már mindenki fotózik, az újságíróként nyilvántartott fotósok is rengetegen voltak tegnap a budapesti Kutya Világkiállítás záró napján. Már majdnem annyian fényképezték a díjnyertes kutyákat, mint az olimpián, vagy a Forma1-en szokás a sportolókat. Legutóbb a kajak-kenu világkupán például messze nem volt ennyi fotós.
Észak-Korea politikai propaganda gépezete már több alkalmommal produkált érdekesen retusált képeket, de most épp a déli szomszéd publikált furcsa jelenséget, amit nem is értek, hogyan gondoltak.
David Guttenfelder szerint az Észak-Koreában készülő képei segítenek megnyitni a világtól elzárkózott rezsim kaput ia világra és a világnak bemutatni a távoli, különleges országot.