Nehéz elképzelni, hogy a étkezési tésztából ilyen erős szerkezeteket lehet építeni. Ezt még a külföldi versenyzők se nagyon akarják elhinni, de a magyarok évről-évre megmutatják a világnak, hogy többet tudnak, mint mások. Hosszú órákat, de inkább napokat töltenek az építéssel, hogy aztán a versenyen ripityára törjék a munkájuk eredményét – néhányan nézni se bírják. Innen a verseny neve: reccs!
yakran felvetődő kérdés, hogy egy fotós profizmusa miben nyilvánul meg. Sok féle válasz létezik rá, én is írtam már egy pár féléről. Ez itt egy újabb lehetséges szempont rendszer.
Napok óta emlegetem a Kutya Világkiállítást, jöjjön most már egy válogatás az ott készült képeimből. A blogon már megjelenteket ezek közül kihagytam.
Nem szeretem a saját képeimet dicsérni, de időnként talán nem ártanak ilyen bejegyzések is a blogomra. Ma reggel az a meglepetés fogadott, hogy az én fotóm lett A nap képe. Bár a kontextushoz illően azt is mondhatnám, hogy Best in Show.
Túl azon, hogy ma már mindenki fotózik, az újságíróként nyilvántartott fotósok is rengetegen voltak tegnap a budapesti Kutya Világkiállítás záró napján. Már majdnem annyian fényképezték a díjnyertes kutyákat, mint az olimpián, vagy a Forma1-en szokás a sportolókat. Legutóbb a kajak-kenu világkupán például messze nem volt ennyi fotós.
Jó pár éve rendszeres látogatója vagyok a Maty-éri evezős pályának, és a kajak-kenu sportágat is többször fényképeztem már. Legutóbb az elmúlt hétvégén. Gondoltam, ha már napokig fényképeztem, akkor feltöltök róla néhány képet.
A hétvégére leköltöztem Szegedre a Kajak-kenu Világkupát fényképezni. Nagyon szép szállodát sikerült találnunk. Ennyire szép szállodában még sosem laktam eddigi munkaútjaim során, pedig “csak” négy csillagos, de mintha egy kastélyban laknék.
Ilyen, amikor a menyasszony fényképezi a Hősök terén, ahogy Vader sötét úr fojtogatja az esküvői fotóst….ilyen csak a Star Wars napon történhet.
Ma ünnepli születésnapját az úszóbajnok Hosszú Katinka, aki egy hete az ír bajnokságon döntötte meg a magyar bajnoki csúcsot.
A Stern Magazin múlt heti számában egy dupla oldalas képem jelent meg az utolsó Critical Massről. Nem nagy dolog, de azért jól esik – és jól is mutat!