Nehéz elképzelni, hogy a étkezési tésztából ilyen erős szerkezeteket lehet építeni. Ezt még a külföldi versenyzők se nagyon akarják elhinni, de a magyarok évről-évre megmutatják a világnak, hogy többet tudnak, mint mások. Hosszú órákat, de inkább napokat töltenek az építéssel, hogy aztán a versenyen ripityára törjék a munkájuk eredményét – néhányan nézni se bírják. Innen a verseny neve: reccs!

Régóta terveztem, hogy elmegyek egy tésztahíd építő versenyre, mert már sokat hallottam róla, de eddig valahogy kimaradt. Hogy pont a műfaj világbajnokságára sikerült elmennem, az inkább csak a véletlen műve, de cseppet sem bánom. Pláne, mivel még a világcsúcs is megdőlt.
Mondjuk a szervezés bizonyos részleteiről tanulmányt tudnék írni (lehet, hogy fogok is). Például nem volt kis feladat összevadászni a képek leadásához nélkülözhetetlen információkat, mert a rendezvény honlapján még a mai napig sincsenek fent az eredmények. De alapvetően azért pozitív élmény marad az esemény.

Voltak versenyzők, akik azt mondták, hogy 36 órát töltöttek a tésztahíd elkészítésével, de a hídjuk “csak” úgy 100 kiló körüli terhet bírt el. Ez is őrült soknak tűnik, de vannak, akik ennél akár három-négyszer több időt fordítottak a saját hídjukra. Az alaposságnak viszont meg van az eredménye is, a magyar versenyzők tésztahídjai akár három-négyszer nagyobb terhet is elbírnak, mint a külföldi versenyzőké.

Mint valaki mesélte, külföldi versenyeken nem is nagyon szeretik a magyar versenyzőket, mert másnak nincs esélyük ellenük. A titok pedig így elmondva elég egyszerűnek tűnik. Csak csinálja utánuk, aki tudja: gondosan átválogatják az alapanyagnak megvett tésztát, kirostálják a nem elég szabályos, vagy nem megfelelő teherbírású szemeket, méretre vágják, újra válogatják, hogy nem sérültek-e meg, aztán kezdik csak el az építkezést, szintén aprólékos műgonddal. A győztes hidat például nem érintette a verseny előtt emberi kéz. Vincze Miklós és Jaró Csaba gumikesztyűben állították fel hídjukat a mérő szerkezetre. Bár a műsorvezetőnek nem árulták el, hogy erre mi az okuk.
Tudták, hogy kell a fizikai és statikai ismereteken és az alapos tervezésen kívül az elővigyázatosság is. Egy korábbi házi versenyen sorra törtek a száraztésztából készült alkotások még a verseny előtt (mert akkor egyébként is pusztulnak). Valaki ugyanis gondatlanul rájuk nyitotta az ablakot. A páratartalom és hőmérséklet hirtelen változása pedig pusztítóbb volt, mint a verseny során használt feszítő szerkezet. Mint az Index videójában (lásd alább) mesélik, a nyertes duó egy korábbi hídja elvizesedett a verseny előtt, így kénytelenek voltak három nap alatt újat építeni. De már aligha bánják. A Hoverla 5 fantázianevű tésztahíd 570,3 kg alatt roppant csak össze. Ami igazán izgalmassá teszi ezt a versenyt, hogy nem csak öncélú szórakozás, hanem mérnöki pontosságot és ismereteket igényel, amiket a tanulmányok során és későbbi szakmájukban is jól használhatnak majd. Lényegében egyfajta tanulmányi versenyről van szó. Külön érdekesség, hogy a legtöbb híd készítője viszonylag nagy pontossággal (esetenként 10% eltéréssel) meg tudták mondani, hogy milyen terhet bír majd el a szerkezetük.

A hosszú bevezető után jöjjenek a dobogós eredmények, és a képek, végül az Index videója (többek közt azért nem a tv2 riportja, mert abban nincsenek olyan szép lassított jelenetek, meg náluk nem hangzik el a nyertesek neve sem, a feliratokat meg mindig kihagyják a webes videóikból).

Tésztahidak:

1. Hoverla 5 – 570,3 kg
   Vincze Miklós és Járó Csaba, Óbudai Egyetem (Magyarország)
2. Tappancs  3.1 – 482,0 kg
   Filip András, Óbudai Egyetem (Magyarország)
3. Rophaym – 355,7 kg
   Horváth Bence, Óbudai Egyetem (Magyarország)

Tartók:

1. Original – 543,6 kg
   Márkos Szilárd, Óbudai Egyetem (Magyarország)
2. Profi – 458,0 kg
   Szabó Zoltán és Barna Tamás, Óbudai Egyetem (Magyarország)
3. RAM – 447,2 kg
   Artūrs Vēvers, Māris Puriņš és Raivis Skrebs, Rigai Műszaki Egyetem (Lettország)

Kiegészítés: Mint a május 27-én megjelent ingyenes MTI hírében szerepel, “A május 24-i versenyen Bulgária, Lettország, Portugália, Románia, Szerbia, Németország és Magyarország iskoláinak diákjai vettek részt.”

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!