Mindig meglepő különlegesség egy viszonylag eldugott angliai kisvárosban magyar ételkülönlegességet találni, ahogy az eladót is meglepte, hogy magyarul köszöntem neki, de nem csak a Kalácsoda kft neve magyar hangzású Blackpoolban, az ott dolgozók is egytől egyig magyarok. Próbálják megédesíteni az angol hétköznapokat. Nincs könnyű dolguk, hiszen a hagyomány tisztelő angolok nem szívesen próbálkoznak új és ismeretlen dolgokkal.
Mikor legutóbb Prágában dolgoztam, az Amerikai Nagykövetség munkatársai leptek meg hasonlóan, mikor kiderült, hogy én magyar vagyok, ők pedig tudnak pár szót magyarul. A nagy hivatali munka hevében nekiálltak versengve bizonygatni magyar nyelvismeretüket, hogy melyikük ismer több magyar szót. Én meg ahogy az ilyenkor lenni szokott velem amagyarul (is) beszélő külföldi ismerőseimmel: fogalmam se volt, hogy milyen nyelven válaszoljak nekik, mennyit értenek vajon meg.
Amúgy egyre több Magyarországon élő – dolgozó külföldi lep meg vele, hogy milyen jól képesek elsajátítani ezt a cseppet sem egyszerű nyelvet, miközben sok magyar még egy viszonylag egyszerű idegen nyelvet se képes megtanulni, gyakran akkor sem, ha évekig tanítják nekik az iskolában…