Egy igazán különleges könyv a fotózás szakmai, elméleti és tartalmi hátteréről. Kiváló képeken mutatja be mindazt, amit a fotózásról tudni kell. Nagy alakú kivitelben tárja elénk nem csak az elméleti “tananyagot”, hanem a gyakorló fotós példa értékű képeit is, amik ráadásul egzotikus tájakon, csodaszép helyeken készültek, így a szakmai fejlődés mellett kikapcsol, szórakoztat, és utazásra, világjárásra inspirál.
Michael Freeman kedveli az egzotikus úticélokat. Főleg az építészeti alkotások és az ázsiai kultúra fotózására specializálódott, de útjai során életképeket, dokumentarista fotókat és tárgyfotókat is készít. A könyvben pedig örömmel oszt meg különleges hangulatú képeket, és velük kapcsolatos szakmai fogásokat. Központi témája a kompozíció, a képelemek viszonya, hatása a kifejezésmódra, és azok kölcsönhatásai egymással, és a kép befogadójával.
Freeman nem egyszerűen elemzi más fotósok képeit, hanem saját képeit használja példaként, bemutatva nem csak az utólagos képelemzéseket, hanem, hogy a készítés pillanatában miért úgy komponált, ahogyan, és mi alapján igyekezett képei mondandóját, kompozíciójában felépíteni. Freeman nem riad vissza a digitális technika alkalmazásától sem. Sőt a könyvben kifejezetten új, jövőbemutató eljárásként, alkotói eszközként tekint a szoftveres feldolgozásra. Sok esetben kitér rá, hogy már a fotó készítése során is számol, sőt kifejezetten tervez az utólagos módosítások, szerkesztések, mósosítások, montázsok lehetőségével.
Ebben a tekintetben Freeman könyve kevésbé ragaszkodik minden ízében a fotográfia hagyományos, szigorúbb, a sajtófotóban is alkalmazott értelmezéséhez, és helyenként inkább a grafikával, vagy akár festészettel rokon digitális alkotási irányzatot képvisel.
A Scolar Kiadó ezúttal is remek minőségű könyvet adott ki, aminek élvezhetőségét csak tovább fokozza a nagy alakú, fotóalbum szerű kivitel. Az is igazán szimpatikus gesztus a kiadó részéről, hogy a könyv első 15 oldalát fel is lapozhatjuk ízelítőként a honlapjukon, hogy megismerkedjünk hangulatával, stílusával.