A napokban nagy port kavartak a Szabad Európa Rádió cikkei a Magyar Távirati Iroda híreinek és fotóinak cenzúrázásáról, propaganda célokra törétnő használatáról. Ennek apropóján gondoltam érdemes megemlékezni a nemzeti hírügynökségről szóló törvényről is.

Többször emlegettem már a blogon az MTI-t, főleg az idén 140 éves intézmény történelméről szóló írásomban emlegettem a hírügynökségi törvényt. Pedig felhozhattam volna akkor is, amikor arról írtam, hogy ingyenessé vált az MTI anyagainak többsége, vagy ahogyan Orbán Viktor fotózásának körülményei miatt felmondott az MTI fotó szerkesztőségének vezetője, vagy amikor nem sokkal később kirúgták az MTI-től a történetben érintett, bár vétlen fotóst.

Tudom, nem mindenkinek hobbija törvényeket olvasgatni, de én hasznosnak és érdekesnek tartom és ahogy máskor, most is ajánlom mindenkinek.  Magával a törvénnyel eddig nem foglalkoztam, pedig igazán nagyon érdekes olvasmány és a média iránt érdeklődőknek érdemes legalább egyszer elolvasniuk – főleg, ha valaki az MTI-vel foglalkozik, mint most a hírek kapcsán.
Különösen érdekes a jogszöveg átolvasása után elővenni a Szabad Európa Rádió mostani cikkeit arról, hogyan szerveződik ma az MTI híreinek központi szerkesztése és a fotóik publikálásának engedélyezése és miről, hogyan és méginkább miről nem tudósít mostanában a nemzeti hírügynökség.

Jöjjön hát a nemzeti hírügynökségről szóló  törvény szövege!

1996. évi CXXVII. törvény a nemzeti hírügynökségről:

Az Országgyűlés a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága, a tájékoztatás függetlensége, kiegyensúlyozottsága és tárgyilagossága érdekében a következő törvényt alkotja:
Általános rendelkezések
1. § (1) A nemzeti hírügynökség – e törvény keretei között – önállóan határozza meg a hírügynökségi tevékenység tartalmát, és ezért felelősséggel tartozik.
(2) A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, gyorsnak, hitelesnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie.
(3) A nemzeti hírügynökség köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat.

Szabad Európa Rádió: Az MTI a fényképeken is erõsen szûri a valóságot
Részletekért katt a képre!

2. § (1) A nemzeti hírügynökség közszolgálati feladatai:
a) a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről híreket, tudósításokat, fényképeket, adathordozókat, háttéranyagokat, grafikákat, dokumentációs adatokat szolgáltat,
b) biztosítja a hozzáférhetőséget minden olyan hírhez és tudósításhoz, amelynek ismerete szükséges a nyilvánosság számára az egyéni és közösségi jogok és érdekek megfelelő érvényesítéséhez,
c) közreműködik az állami szervek, más szervezetek és természetes személyek közérdekű közleményeinek a nyomtatott és az elektronikus sajtóhoz történő továbbításában,
d) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt a Parlamentben képviselettel rendelkező pártok Országgyűléssel összefüggő tevékenységéről, és a Kormány tevékenységéről, az ezzel összefüggő hivatalos közleményeket nyilvánosságra hozza,
e) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt külföldre a legfontosabb magyarországi eseményekről és az ország életének főbb folyamatairól,
f) rendszeresen és tényszerűen tájékoztat a Magyar Köztársaság határain kívül élő magyarság életéről, illetve számára hírszolgáltatást nyújt,
g) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek életéről,
h) választási időszakban külön törvényben meghatározottak szerint gondoskodik a tájékoztatásról,
i) rendkívüli állapot, illetve szükségállapot idején külön törvényben meghatározott feladatokat végez,
j) a tevékenysége során birtokába került kulturális értékek és történelmi jelentőségű eredeti dokumentumok tartós megőrzéséről és védelméről archívumában gondoskodik, azokat szakszerűen összegyűjti, tárolja, gondozza, és az azokhoz való hozzáférhetőségét biztosítja,
k) részt vesz a nemzetközi hírügynökségi szervezetek munkájában.

Szabad Európa Rádió: így mûködik a cenzúra az MTI-nél
Részletekért katt a képre!

(2) Rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése, továbbá az ország területének a Magyar Honvédség légvédelmi és repülő készültségi erőivel való oltalmazása esetén az Országgyűlés, a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök és a Kormány, illetőleg az Alkotmány 19/D. és 19/E. §-án, valamint 35. §-ának (3) bekezdésén alapuló törvényben meghatározott személyek és szervek – a helyzetnek megfelelő szükséges mértékben – kötelezhetik a nemzeti hírügynökséget a fennálló állapottal, helyzettel kapcsolatos közérdekű közleményeknek az általuk meghatározott formában és időben történő ingyenes közzétételére, illetőleg közzétételt megtilthatnak. A közzétételkor a forrást egyértelműen meg kell nevezni.
(3) A nemzeti hírügynökséget a közszolgálati tevékenységért a 21. § (1) bekezdésének h) pontja alapján jóváhagyott díjszabás szerint megállapított díjazás vagy költségtérítés illeti meg. E törvény alapján a nemzeti hírügynökség – az (1) bekezdés h) és i) pontjában, valamint a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – ingyenes szolgáltatásra nem kötelezhető.
A Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság
3. § (1) A nemzeti hírügynökségi tevékenység ellátására az állam nevében az Országgyűlés egyszemélyes részvénytársaságként megalapítja a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaságot (a továbbiakban: részvénytársaság).
(2) A részvénytársaságra e törvényben foglalt eltérésekkel a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) szabályait kell alkalmazni.
(3) A részvénytársaságnak egy forgalomképtelen részvénye van.
(4) A részvénytársaság alapító okiratát az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmados szavazatával fogadja el. A részvénytársaság működésének és szervezetének e törvényben nem szabályozott kérdéseit az alapító okiratban kell meghatározni.
4. § A részvénytársaság vonatkozásában e törvény eltérő rendelkezése hiányában az Országgyűlés gyakorolja az alapítói, illetve részvényesi jogokat.
A részvénytársaság elnöke
5. § A részvénytársaság ügyvezetését az elnök látja el. A részvénytársaságnál igazgatóság nem működik, az elnök gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket a Gt. a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal.
6. § (1) A köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára kinevezi és felmenti a részvénytársaság elnökét.
(2) Az elnök megbízatása öt évre szól. Az elnök megbízatásának lejártát követően egy ízben ismételten pályázatot nyújthat be.
(3) A részvénytársaság elnökévé az a büntetlen előéletű, felsőfokú végzettségű magyar állampolgár nevezhető ki, aki legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik. Szakmai gyakorlatnak tekintendő a tájékoztatási, továbbá az ezzel összefüggő műszaki, jogi, igazgatási, gazdasági, kulturális, tudományos és közvélemény-kutatási tevékenység.
(4) Nem nevezhető ki a részvénytársaság elnökévé, aki a kinevezést megelőző két évben köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, politikai államtitkár, országgyűlési képviselő, főpolgármester, polgármester, politikai párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője volt.
(5) Az elnöki tisztséget pályázat útján kell betölteni.
(6) A részvénytársaság Tulajdonosi Tanácsadó Testülete (a továbbiakban: TTT) (17. §) köteles a pályázati hirdetményt legkésőbb az előző elnök megbízatási időtartamának leteltét megelőző százhuszadik napig közzétenni a Művelődési Közlönyben és egy országos napilapban.
(7) A TTT a pályázati határidő leteltétől számított harminc napon belül a pályázatokat elbírálja, és az elnöki tisztségre jelölt személy (személyek) pályázatát előterjeszti a miniszterelnökhöz. A miniszterelnök a jelöltre (több jelölt esetén a jelöltek közül) tesz kinevezési javaslatot a köztársasági elnök részére.
(8) A pályázati feltételeknek megfelelő pályázat hiányában a TTT a pályázatok elbírálását követően tizenöt napon belül ismételten pályázatot ír ki. Az új pályázat elbírálására a (2)-(4) és (6)-(7) bekezdések rendelkezései irányadóak.
7. § (1) Az elnök megbízatása megszűnik:
a) a megbízatási időtartam leteltével,
b) lemondással,
c) felmentéssel,
d) az összeférhetetlenség kimondásával,
e) az elnök halálával.
(2) A lemondást írásban kell közölni a köztársasági elnökkel és a miniszterelnökkel.
(3) Felmentéssel szüntethető meg a megbízatás, ha az elnök neki fel nem róható okból, több mint három hónapon át folyamatosan nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak.
(4) Felmentéssel szűnik meg a megbízatás,
a) ha az elnök neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, és így veszélyezteti az 1-2. §-ban foglalt követelmények megvalósítását,
b) ha az elnök bűnösségét – szabadságvesztés kiszabásával – jogerős ítélet állapította meg.
(5) A felmentésre a miniszterelnök a TTT kezdeményezése alapján tesz javaslatot.
(6) Ha az elnökkel szemben megbízatásának gyakorlása során összeférhetetlenségi ok merül fel, köteles azt megszüntetni. Az összeférhetetlenségi ok fennállását a TTT határozatával állapítja meg. Ha az összeférhetetlenséget megállapító határozat meghozatalától számított tíz napon belül az összeférhetetlenségi okot az elnök nem szünteti meg, a TTT kezdeményezésére a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök megállapítja, hogy az elnök megbízatása megszűnt. Az elnök az összeférhetetlenséget megállapító határozat meghozatalának időpontjától a tisztségéből eredő jogkört nem gyakorolhatja.
(7) Az elnökkel szemben indult büntetőeljárásról a nyomozó hatóság a TTT-t értesíti. A köztársasági elnök – a TTT kezdeményezése alapján – a miniszterelnök javaslatára az elnököt a tisztségéből eredő jogköre gyakorlása alól a bűncselekmény jogerős elbírálásáig felfüggesztheti.
8. § (1) Az elnök a megbízatási ideje alatt nem lehet:
a) országgyűlési képviselő,
b) párt tagja,
c) az Országos Rádió és Televízió Testületnek (a továbbiakban: Testület) tagja, elnöke, a Testület Panaszbizottságának tagja, a TTT tagja,
d) műsorszolgáltatással, illetőleg lapkiadással, lapterjesztéssel, hírügynökségi tevékenységgel, reklámtevékenységgel, közvéleménykutatással foglalkozó gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező tag,
e) gazdasági társaság vezető testületének, illetve felügyelő bizottságának tagja, továbbá olyan gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező tag, amely a részvénytársasággal üzleti kapcsolatban áll.
(2) Az elnök a megbízatás ideje alatt tudományos, oktató, irodalmi, művészeti és más szerzői jogvédelem alá eső tevékenység kivételével egyéb keresőfoglalkozást nem folytathat, a részvénytársaságtól e jogcímeken sem jogosult díjazásra.
(3) Az elnök pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, pártpolitikai nyilatkozatot nem tehet.
(4) Az elnök a kinevezésétől számított tíz napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, ennek megtörténtéig megbízatásából eredő jogkörét nem gyakorolhatja. Az elnök – a tevékenységének megkezdése előtt – írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.
9. § Az elnök évente írásban beszámol az Országgyűlésnek a részvénytársaság tevékenységéről, ennek keretében kerül sor a mérleg és eredménykimutatás jóváhagyására. Az elnök beszámolóját a részvénytársaság felügyelő bizottságának véleményével együtt kell az Országgyűlés elé terjeszteni. A beszámolóhoz mellékelni kell az Állami Számvevőszék elnökének jelentését a részvénytársaság tevékenységéről.
10. § Az elnök kinevezi az alelnököket és gyakorolja a részvénytársaság dolgozói tekintetében a munkáltatói jogokat.
11. § Az archiválás szabályait és feltételeit, a hasznosítás módját a közgyűjteménynek nem minősülő dokumentumok vonatkozásában az elnök a Testülettel egyetértésben külön szabályzatban állapítja meg.
A felügyelő bizottság
12. § (1) A részvénytársaság ügyvezetését öttagú felügyelő bizottság ellenőrzi. Jogában áll az elnöktől, a részvénytársaság dolgozóitól jelentést vagy felvilágosítást kérni, a részvénytársaság könyveit, bankszámláját, iratait és pénztárát bármikor megvizsgálni, vagy szakértővel a társaság költségére megvizsgáltatni.
(2) A részvénytársaság belső ellenőrzési szervezete a felügyelő bizottság irányítása alá tartozik.
13. § (1) A felügyelő bizottság tagjai:
a) az Országgyűlés által választott elnök és egy tag,
b) a TTT által választott tag,
c) a munkavállalók által választott két tag.
(2) A felügyelő bizottság elnökét az Országgyűlés ellenzéki, a másik tagot a kormánypárti képviselőcsoportjai jelölik.
(3) A felügyelő bizottság tagjára irányadóak – a 8. § (1) bekezdésének b) és e) pontja kivételével – a 8. § (1), (3) és (4) bekezdésének rendelkezései azzal, hogy a felügyelő bizottság tagja nem lehet politikai párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője, valamint nem állhat munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban a részvénytársasággal.
(4) A felügyelő bizottság tagjainak megbízatása négy évre szól. A felügyelő bizottság működése addig tart, amíg az új felügyelő bizottság az (1) bekezdésben foglaltak szerint megalakul.
(5) A felügyelő bizottsági tagot – a 7. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával – a választásra jogosult hívja, illetve hívhatja vissza. A felügyelő bizottsági tag a választásra jogosultnak, a felügyelő bizottság pedig az Országgyűlésnek tájékoztatási kötelezettséggel tartozik.
14. § A felügyelő bizottság maga állapítja meg működésének szabályait.
15. § A felügyelő bizottság szervezetére, működésére egyebekben az alapító okirat előírásai az irányadók.
16. § A felügyelő bizottság hatáskörébe tartozik:
a) egymilliárd forintnál vagy a tervezett éves forgalom tíz százalékánál magasabb értékű szerződésekhez előzetes tárgyalási felhatalmazás megadása,
b) hitelfelvétel, illetve háromszázmillió forintnál vagy a tervezett éves forgalom három százalékánál nagyobb értékű szerződések előzetes jóváhagyása,
c) ingatlanelidegenítés, illetve százmillió forint feletti vagyoni értékű jog elidegenítésének engedélyezése.
A részvénytársaság Tulajdonosi Tanácsadó Testülete
17. § (1) A TTT a részvénytársaság javaslattevő, véleményező, tanácsadó és e törvényben meghatározott esetben döntést hozó szerve.
(2) A TTT tagjait az Országgyűlés választja a képviselők több mint felének szavazatával, egyenként.
(3) A TTT tagjainak felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik úgy, hogy minden képviselőcsoport legalább egy jelöltjét meg kell választani.
(4) A jelöltekre vonatkozó javaslatot a választásra irányuló eljárás megkezdését követő nyolc napon belül kell megtenni. A választást a jelöltállítástól számított tizenöt napon belül meg kell tartani.
(5) Ha valamelyik képviselőcsoport a jelölésben nem vesz részt, az adott oldal másik (többi) képviselőcsoportja(i) jelölhetnek. A meg nem választott jelölt helyére új jelöltet kell állítani, és az új választást tizenöt napon belül meg kell tartani. Nem jelölhető újra az a személy, aki az előző választás során nem kapta meg az összes képviselő szavazatainak legalább tíz százalékát.
(6) Nem akadálya a TTT megalakulásának, ha a kormánypárti vagy az ellenzéki oldal valamelyike nem állít jelöltet.
(7) A TTT-t négyévi időtartamra választják. Ha a TTT megbízatásának ideje alatt a kormánypárti és az ellenzéki képviselőcsoportok tekintetében változás következik be, ez a TTT tagjainak megbízatását nem érinti, új jelölés alapján azonban új tagokat kell választani a TTT megbízatásának hátralévő idejére. Ha az adott oldal képviselőcsoportjai nem tudnak közös jelölt(ek) állításában megállapodni, a jelölést sorsolással kell eldönteni.
18. § A TTT tagjává az a büntetlen előéletű, felsőfokú végzettségű magyar állampolgár választható, aki legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik. Szakmai gyakorlatnak tekintendő a tájékoztatási, továbbá az ezzel összefüggő műszaki, jogi, igazgatási, gazdasági, kulturális, tudományos és közvélemény-kutatási tevékenység.
19. § (1) A TTT tagjára irányadóak – a 8. § (1) bekezdésének b) pontja kivételével – a 8. § (1), (3) és (4) bekezdésének rendelkezései azzal, hogy a TTT tagja nem lehet politikai párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője, valamint nem állhat munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban a részvénytársasággal.
(2) A TTT tag megbízatásának megszűnésére megfelelően irányadóak a 7. § rendelkezései azzal, hogy a lemondást az Országgyűlés elnökének kell bejelenteni, a megbízatás megszüntetését, ideértve az összeférhetetlenségi ok fennállásának megállapítását is, továbbá a TTT tagjának a tisztségéből eredő jogköre gyakorlása alól való felfüggesztését a TTT érintett tagját jelölő képviselőcsoport – ennek megszűnése esetén bármely képviselőcsoport – kezdeményezheti, az egyébként a TTT-t, illetve a köztársasági elnököt megillető döntési jogköröket pedig az Országgyűlés gyakorolja.
20. § (1) A TTT a feladatai ellátásához szükséges gyakorisággal, de legalább negyedévente ülésezik. A TTT ügyrendjét maga állapítja meg.
(2) A TTT elnökét a kormánypárti, elnökhelyettesét az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik.
(3) A TTT tagjainak szavazati joga egyenlő. Az ülés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. A határozat meghozatalához a jelenlévők többségének szavazata szükséges. A jelenlevők 2/3-ának szavazata szükséges a 21. § (1) bekezdés a)-f) pontjaiban foglaltakhoz.
(4) Ha a pályázatok elbírálására megállapított határidőt követő tizenöt napon belül a TTT nem tud javaslatot tenni a részvénytársaság elnöki tisztségére, és új pályázat kiírásáról sem tud dönteni, e határidő utolsó napján megbízatása megszűnik. Az Országgyűlés harminc napon belül új TTT-t választ. Ennek során az előző TTT tagja nem jelölhető.
(5) A TTT ügyintéző, ügykezelő és ügyviteli teendőit titkársága látja el, a titkárság szervezetére és működésére vonatkozó további szabályokat az alapító okirat állapítja meg.
21. § (1) A TTT feladat- és jogköre:
a) a részvénytársaság elnöki tisztségére a pályázati szempontok meghatározása és a nyilvános pályázati felhívás kiírása,
b) javaslat a miniszterelnök részére a részvénytársaság elnökének kinevezésére és felmentésére,
c) a részvénytársaság elnöke díjazásának megállapítása,
d) a felügyelő bizottság egyik tagjának megválasztása, a felügyelő bizottsági tagok díjazásának megállapítása,
e) a részvénytársaság könyvvizsgálójának megbízása, megbízásának felmondása, díjazásának megállapítása,
f) a részvénytársaság elnöke pályázatában foglalt célkitűzések megvalósításának folyamatos ellenőrzése és évenkénti értékelése,
g) az alapító okirat módosításának előkészítése,
h) a részvénytársaság díjszabásának jóváhagyása.
(2) A TTT nem jogosult a hírügynökségi tevékenység tartalmát meghatározni, és a részvénytársaság elnökének az általa gyakorolt munkáltatói jogkörökre nézve utasítást adni.
22. § A TTT tagjait az országgyűlési képviselők alapdíjának megfelelő összegű díjazás illeti meg.
A könyvvizsgáló
23. § (1) A könyvvizsgáló megbízatása négy évre szól. A könyvvizsgáló működése addig tart, amíg az új könyvvizsgálót a TTT nem bízza meg.
(2) A könyvvizsgáló feladatát, jog- és hatáskörét a Gt., illetve a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény keretei között az alapító okiratban kell meghatározni.
A részvénytársaság feladatai
24. § A részvénytársaság a közszolgálati feladatainak folyamatos és zavartalan ellátása érdekében
a) az ország minden megyéjére és a fővárosra kiterjedő belföldi tudósítói hálózatot tart fenn és működtet,
b) az ország nemzetközi kapcsolatrendszerének és érdekeinek megfelelő külföldi tudósítói hálózatot tart fenn és működtet,
c) gondoskodik műszaki eszközeinek üzemeltetéséről és fejlesztéséről.
Az Országos Rádió és Televízió Testület feladatai
25. § A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeinek megsértése miatti panaszokat a Testület Panaszbizottsága bírálja el. A nemzeti hírügynökséggel szemben emelt kifogás elbírálására a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 49-51. §-aiban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
26. § A Testület az Rtv.-ben meghatározottak szerint műsorfigyelő és -elemző szolgálatot működtet a részvénytársaság tevékenységével összefüggésben.
A részvénytársaság gazdálkodása
27. § (1) A részvénytársaság elnöke, alelnöke, valamint az alapító okiratban meghatározott munkakört betöltő dolgozója a részvénytársaság nevében nem köthet olyan szerződést, amelyben másik félként maga, a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozója, illetve olyan társaság szerepel, amelyben maga vagy a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozója közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedéssel, más vagyoni értékű joggal, illetve személyes érdekeltséggel rendelkezik. Ha a korlátozásban érintettek érdekeltségi körébe tartozó szerződést a részvénytársaság más dolgozója köti meg, a szerződést a részvénytársaság felügyelő bizottságának haladéktalanul meg kell küldeni.
(2) A részvénytársaság az ötszázezer forintos szerződési értéket meghaladó szerződéseiről külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban naprakészen fel kell tüntetni a szerződő fél cégszerű azonosításához szükséges adatokat, valamint a szerződő felek által teljesítendő szolgáltatást és ellenszolgáltatást. Az egyazon naptári évben ugyanazon szerződő féllel kötött szerződéseket egybe kell számítani.
28. § A részvénytársaság közszolgálati feladatainak ellátása mellett, azok elősegítésére vállalkozhat. A részvénytársaság olyan vállalkozásban nem vehet részt, amelyben felelőssége meghaladja vagyoni hozzájárulásának mértékét.
29. § A részvénytársaság gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
30. § (1) Az Országgyűlés a központi költségvetés „Országgyűlés” fejezetében a részvénytársaságot a 2. §-ban rögzített közszolgálati feladatok ellátásához szükséges mértékű céltámogatásban részesíti.
(2) A részvénytársaság nyereségét kizárólag a közszolgálati hírügynökségi tevékenység folytatására, fejlesztésére, illetve vállalkozásainak fejlesztésére, valamint munkavállalóinak javadalmazására használhatja fel.
Átmeneti és záró rendelkezések
31. § A Kormány a törvény hatálybalépésétől számított három hónapon belül leltár alapján vagyonértékelést készít a Magyar Távirati Iroda vagyonáról. Az Országgyűlés a vagyonértékelés befejezését követő harminc napon belül megalapítja a részvénytársaságot, a vagyonértékeléssel megállapított vagyon a részvénytársaság tulajdonába kerül. A részvénytársaság alapító okiratát a Kormány előterjesztésére az Országgyűlés határozattal fogadja el. A részvénytársaság az alapító okirat elfogadásának időpontjára visszamenőleges hatállyal, a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre. A részvénytársaság cégbejegyzésre irányuló kérelmét az alapító okirat elfogadásától számított öt hónapon belül kell benyújtani.
32. § (1) A Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság a Magyar Távirati Iroda költségvetési szerv általános jogutóda. Erre tekintettel megalapítása során a Gt. 251. §-ának (2) bekezdését nem kell figyelembe venni.
(2) A Magyar Távirati Iroda mint költségvetési szerv az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. §-ának (4) bekezdése szerinti nyilvántartásból való törléssel – a részvénytársaság megalakulásának napján – szűnik meg. A megszűnés napjával a Magyar Távirati Iroda a vonatkozó szabályok figyelembevételével költségvetési beszámolót készít.
(3) Az ingatlan-nyilvántartásban az alapító okiratban felsorolt állami tulajdonú ingatlanok tulajdonjogát hivatalból a részvénytársaság nevére kell jegyezni.
33. § (1) A Magyar Távirati Iroda hivatalban lévő vezérigazgatójának és vezérigazgató-helyetteseinek megbízatása az e törvény szerint kinevezett elnök hivatalba lépésével megszűnik. A hivatalban lévő vezérigazgató a törvény kihirdetését követően – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a működőképesség fenntartásához szükséges intézkedések megtételére jogosult.
(2) A vezérigazgató nem jogosult ingatlan elidegenítésére, az egy évet meghaladó tartamú, vagy az intézmény éves pénzügyi terve kiadási főösszegének öt százalékát meghaladó értékű szerződés megkötésére, a rendszeresen folytatott, rendeltetésszerű gazdálkodási tevékenység körébe tartozók kivételével. Nem jogosult a vezérigazgató továbbá a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 22-23. §-aiban meghatározott mértékű létszámleépítésre, valamint a hatályos szervezeti és működési szabályzat saját hatáskörben történő módosítására.
(3) A magasabb vezetői és vezetői megbízásoknak a 34. § (1) bekezdése szerinti megszűnését követően a munkavállalót eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni, ennek hiányában végzettségének, illetve képesítésének megfelelő munkakört kell részére felajánlani. Ha az eredeti munkakörben való továbbfoglalkoztatásra, ennek hiányában a munkavállaló végzettségének, illetve képességének megfelelő munkakör felajánlására nincs lehetőség, vagy a munkavállaló a végzettségének, illetve képesítésének megfelelő munkakört nem fogadja el, a munkaviszonyt a részvénytársaság által felmondással kell megszüntetni.
34. § (1) A Magyar Távirati Iroda alkalmazottainak közalkalmazotti jogviszonya a részvénytársaság megalapításával egyidejűleg munkaviszonnyá alakul át. Az alkalmazottaknak a Magyar Távirati Irodánál közalkalmazotti jogviszonyban töltött idejét úgy kell tekinteni, mintha azt a részvénytársaságnál töltötték volna el. A jogviszonyok átalakulását megelőzően adott magasabb vezetői és vezetői megbízásokat – a jogviszonyok átalakulásával – egyidejűleg – a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 23. §-ának (4) bekezdése alapján visszavontnak kell tekinteni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a felmondási idő és a végkielégítés tekintetében a részvénytársaságnál eltöltött munkaviszony időtartamát a közalkalmazotti jogviszonynak munkaviszonnyá történő átalakulásának napjától kell számítani. A felmondási idő és a végkielégítés mértékéhez – a megelőző közalkalmazotti jogviszony időtartama alapján – a Kjt.-nek a jogviszony átalakulásának időpontjában irányadó szabályai szerint számított felmentési időt és végkielégítés mértékét hozzá kell számítani.
(3) A Magyar Távirati Iroda hivatalban lévő vezérigazgatója és a vezérigazgató-helyettesei esetében a magasabb vezetői megbízás visszavonásának időpontja, illetve a 33. § (3) bekezdésének alkalmazása tekintetében a részvénytársaság elnöke hivatalba lépésének időpontja az irányadó.
(4) A közalkalmazotti jogviszonyból származó és a jogviszony (1) bekezdés szerinti átalakulását megelőzően keletkezett igényre a Kjt.-nek az igény keletkezésekor hatályos rendelkezései, az igényérvényesítés rendjére a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezései az irányadók. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével összefüggő nyilatkozatot (intézkedést) vagy megállapodást a Kjt.-nek a nyilatkozat megtételekor, illetve a megállapodás megkötésekor hatályos rendelkezései alapján kell elbírálni.
(5) A Magyar Távirati Iroda alkalmazottai közalkalmazotti jogviszonyának munkaviszonnyá történő átalakulásával összefüggésben a Kjt. 25/A. §-ának rendelkezései nem alkalmazhatók.
(6) A folyamatban lévő fegyelmi eljárást, illetve a munkáltató fegyelmi határozatával összefüggő munkaügyi pert – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – meg kell szüntetni.
(7) Ha a munkaügyi per fegyelmi elbocsátás tekintetében folyik, a kereset elbírálásánál a rendkívüli felmondás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(8) A határozott időre szóló fegyelmi büntetés végrehajtását meg kell szüntetni.
(9) A fegyelmi büntetéshez fűződő hatály megszűnik.
(10) A Magyar Távirati Iroda Közalkalmazotti Tanácsa üzemi tanácsként működik tovább.
35. § (1) A részvénytársasággá való átalakulást követő harminc napon belül a TTT tagjait meg kell választani.
(2) A TTT megválasztásától számított harminc napon belül a felügyelő bizottság tagjait meg kell választani, és a könyvvizsgálót meg kell bízni.
(3) A TTT megalakulásától számított kilencven napon belül ki kell nevezni a részvénytársaság elnökét.
36. § (1) E törvény 1997. január 1-jén lép hatályba.
(2) A sajtóról szóló, többször módosított 1986. évi II. törvény (a továbbiakban: Stv.) 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az engedélyt, illetve a nyilvántartásba vételt meg kell tagadni, ha a sajtótermék tartalma a 3. § (1) bekezdésében foglalt tilalmakba ütközik, külsőleg hivatalos lap (a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 57-60. §-a) látszatát kelti, illetve címével, grafikai megjelenésével, külalakjával vagy egyéb jellemzőjével már bejegyzett laphoz hasonló módon jelenik meg, és ez a fogyasztók megtévesztésére alkalmas.”
(3) Az Stv. 16. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szöveg megjelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) A jogszabályban meghatározott sajtótermékből tudományos és igazgatási célokra ingyenes kötelespéldányt kell a jogszabályban megjelölt szervek rendelkezésére bocsátani. A kötelespéldány az arra jogosult szerv tulajdonában marad.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a köteles- és tiszteletpéldányok rendelkezésre bocsátását rendeletben szabályozza.”
(4) A helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. törvény 52. §-ának 35. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„35. közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Részvénytársaság, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, továbbá a helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást alapellátásként végző szervezetek közül a villamos- és gázenergia-, távfűtés-, melegvíz-, ivóvíz-, csatornaszolgáltatást nyújtók, ideértve a víziközmű-társulatot is. Alapellátásként az a szervezet végez közüzemi ellátást, amelynek nettó árbevétele legalább 75%-ban ebből a tevékenységből származik.”
(5) Az illetékekről szóló, többször módosított 1990. évi XCIII. törvény 5. §-ának (1) bekezdése a következő új j) ponttal egészül ki:
(Teljes személyes illetékmentességben részesül:)
„j) a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság.”
(6) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 20. §-ának (1) bekezdése a következő új d) ponttal egészül ki:
(Nem kell az adót megfizetnie:)
„d) a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaságnak.”
(7) Az Rtv. 41. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Testület feladatai:)
„b) ellátja a törvényben előírt felügyeleti és ellenőrzési feladatokat,”
(8) Az Rtv. 41. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Testület feladatai:)
„d) műsorfigyelő és -elemző szolgálatot működtet; e szolgálat által végzett vizsgálatok és értékelések rájuk vonatkozó teljes anyagát a Magyar Rádió Közalapítványnak, a Magyar Televízió Közalapítványnak, a Hungária Televízió Közalapítványnak, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaságnak, valamint a közszolgálati műsorszolgáltatóknak folyamatosan és térítésmentesen átadja. A vizsgálati szempontokra a Közalapítványok és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság javaslatot tehetnek,”
(9) A közbeszerzésekről szóló, az 1996. évi I. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény 1. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény hatálya alá tartoznak a következő szervezeteknek a 2. § (1) bekezdése szerinti beszerzései:]
„f) a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, a közszolgálati műsorszolgáltatók, valamint azok a közműsorszolgáltatók, amelyek működését többségében közpénzből finanszírozzák.”
(10) A közszolgálati tájékoztatási eszközök (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezési rendjéről szóló 1990. évi LVII. törvény 1. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A köztársasági elnök, a miniszterelnök javaslatára – az Országgyűlés kulturális és sajtóügyekkel foglalkozó bizottsága általi nyilvános meghallgatást követően, a bizottság jelenlévő tagjai négyötödös támogatása esetén – kinevezi és felmenti a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatóját.”
(11) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) az Stv. 21. §-a (3) bekezdésének b) pontjából „a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökével és a legfőbb ügyésszel egyetértésben – a köteles- és tiszteletpéldányok rendelkezésre bocsátására vonatkozó részletes szabályokat” szövegrész,
b) a sajtóról szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/1986. (IV. 22.) MT rendelet 26. §-ának (1) bekezdése,
c) a személyzeti munkáról szóló 1/1987. (VI. 28.) MTH rendelkezés 1. §-ának (2) bekezdése.
(12) A részvénytársaság elnökének kinevezése napján hatályát veszti a közszolgálati tájékoztatási eszközök (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezési rendjéről szóló 1990. évi LVII. törvény, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 154. §-a.
(13) A részvénytársaság megalakulásának napján hatályát veszti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a Magyar Távirati Irodánál című 38/1994. (III. 22.) Korm. rendelet, a Magyar Távirati Irodáról szóló 1037/1986. (VI. 26.) MT határozat, valamint az azt módosító 153/1992. (XI. 25.) Korm. rendelet.

A törvény után most érdemes újraolvasni a Szabad Európa Rádió cikkeit az MTI hírek és fotók engedélyezési gyakorlatáról.

Ti mit gondoltok az MTI működéséről? Írjátok meg kommentben a blog Facebook oldalán!

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!