Nemrég írtam a blogon arról, hogy a fotós nevét mindig ki kell írni – akkor is, ha valaki fizet a képek használatáért. Fontos kiegészítés ehhez, hogy nem elég csak kiírni a fotós nevét, mindig szükség van a fotós engedélyére is a publikáláshoz.

Valamiért nagyon sokan hiszik tévesen, hogy elég csak kiírni a fotós nevét és akkor lehet ingyen használni, mert ez reklám, meg ilyenek. Időről-időre kénytelen vagyok megírni a blogra, hogy ez nem így van. Előkelő helyen szerepel a képtolvajok alaptalan kifogásairól készült gyűjteményemben is. Aki nem érné be annyival, hogy én leírom, a bejegyzés végén megtaláljátok a hatályos szerzői jogi törvény vonatkozó részeit, amik ugyanezt leírják.

Az engedélynek ára van
A fotó – és így a felhasználási engedély sincs ingyen. Külön is írtam róla, miért nem adnak ingyen képeket a profi fotósok. Itt most egy kicsit jogibb megközelítést alkalmaznék: azért, mert a saját alkotásaik felett ők rendelkeznek és azt is ők döntik el, mennyit kérnek a képeik felhasználásáért.
A szerzői jogi törvény (lásd a pontos jogi szöveget a bejegyzés végén) azt is előírja, hogy az alkotót a felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg és ennek, a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. Többek között emiatt jár egészen más díjazás az óriásplakátokra kerülő reklámfotókért, mint egy igazolványképért.

Mire vonatkozik az engedély?
Ha valaki fizet a képek használatáért, akkor kevésbé kérdéses, hogy van-e engedélye. Viszont, hogy pontosan mire is vonatkozik ez az engedély, még mindig lehet és előfordul, hogy kell is vitatkozni. A képet ugyanis csak arra szabad felhasználni, amire engedélyt kaptunk. Az engedély pedig csak a legritkább esetben szokott korlátlan lenni – már csak azért is, mert a korlátlan felhasználási engedély felárát ritkán szokta bárki megfizetni.

Érdemes minden engedélyt írásba foglalni, hogy egyértelműen rögzítve legyenek a megállapodás részletei. A szerződéseket pedig mindig alaposan olvassátok el aláírás előtt. Ajánlott gondosan (és visszakereshetően) archiválni is ezeket a megállapodásokat, hogy vita esetén könnyen megtaláljuk és alá tudjuk támasztani az álláspontunkat.

Kitől van engedély?
Az sem mindegy, hogy az engedélyünk kitől származik. Gyakran előfordul, hogy a képen szereplő személy, vagy egy rendezvény szervezője boldogan küldözgeti a róla készült képeket. Csakhogy ez még nem jelenti azt, hogy neki van is engedélye azoknak a képeknek a használatára, pláne a megjelenésük engedélyezésére. Érdemes minden ilyen esetben egyeztetni a küldővel, hogy tényleg van-e joga használni a képeket.
Sőt a szerkesztőségeknek mindenképp érdemes egyértelmű felelősségvállalási nyilatkozatot kérni az ilyen képek küldőjétől, hogy ő vállal minden jogi felelősséget egy esetleges szerzői jogi panasz esetén, ezzel mentesítve a felelősség alól a kiadót. Ha pedig ilyen nyilatkozatot nem hajlandó tenni a képek küldője, akkor jobb nem használni a képeket. Arra felhatalmazott kiterjesztett közös jogkezelő szervezet is adhat engedélyt a fotók felhasználására. Sajnos ez sem tökéletes megoldás, ennek hátrányairól külön bejegyzésben írtam.

A személyiségi jogokat is rendezni kell
Nem csak a fotós, hanem a fotóalany engedélye is szükséges, ha személyek vannak a képen. A fotós ilyen esetben (többnyire) csak a kép szerzői jogaival rendelkezik. A fotóalany személyiségi jogait még sértheti a kép közlése. Emiatt az ő engedélyét külön be kell szerezni, hogy a képet fel lehessen használni. Különösen igaz ez reklámkampányok esetén, de már egy egyszerű Facebook poszt esetén is lehet ebből probléma.

Írtam korábban az unoka fotói miatt beperelt nagymama ellen született ítéletről és arról is, hogy a fotóalany engedélyét az Állami Operaház is nagyon csúnyán benézte egy reklámfotó esetében.

Azok kedvéért, akik nem hisznek egy tudálékos fotósnak, idézem a 1999. évi LXXVI. szerzői jogi szerzői jogi törvény vonatkozó részeit (kiemelés tőlem):

10. § (1) A szerző határoz arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e.
(2) A mű nyilvánosságra hozatala előtt annak lényeges tartalmáról csak a szerző hozzájárulásával szabad a nyilvánosság számára tájékoztatást adni.
11. § A szerző alapos okból, írásban visszavonhatja a mű nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét, a már nyilvánosságra hozott művének további felhasználását pedig megtilthatja; köteles azonban a nyilatkozat időpontjáig felmerült kárt megtéríteni. Ez nem érinti a munkáltató jogát a mű felhasználására, továbbá nem akadályozza a vagyoni jogok átruházása esetén a jogszerzőt az átruházott vagyoni jogokon alapuló felhasználásban.

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról
Részletekért katt a képre!
Net Jogtár

16. § (1) ^*  A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
(2) A szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is.
(3) A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is.
(4) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek – eltérő megállapodás hiányában – a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le. Ha a törvény a felhasználási szerződés érvényességét megszabott alakhoz köti, a díjazásról való lemondás is csak a megszabott alakban érvényes.
(5) A törvényben meghatározott esetekben a szerzőt a mű felhasználásáért megfelelő díjazás illeti meg anélkül, hogy a felhasználás engedélyezésére kizárólagos joga volna. A törvény kizárhatja az ilyen díjazásról való lemondás jogát; a szerző ilyen rendelkezés hiányában is csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le a díjazásról.
(6) Jogosulatlan a felhasználás különösen akkor, ha arra törvény vagy az arra jogosult szerződéssel engedélyt nem ad, vagy ha a felhasználó jogosultságának határait túllépve használja fel a művet.17. § A mű felhasználásának minősül különösen:
a) a többszörözés (18-19. §),
b) a terjesztés (23. §),
c) a nyilvános előadás (24-25. §),
d) a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként (26-27. §),
e) a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése (28. §),
f) az átdolgozás (29. §),
g) a kiállítás (69. §).
18. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, * és hogy erre másnak engedélyt adjon. Többszörözés:
a) a mű anyagi hordozón való – közvetlen vagy közvetett – rögzítése, bármilyen módon, akár véglegesen, akár időlegesen, valamint
b) egy vagy több másolat készítése a rögzítésről.
(2) A mű többszörözésének minősül különösen a nyomtatással megvalósuló mechanikai, filmes vagy mágneses rögzítés és másolatkészítés, a hang- vagy képfelvétel előállítása, a sugárzás vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítés céljára való rögzítés, a mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön, valamint a számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában való előállítása. Az építészeti alkotások esetében többszörözés a tervben rögzített alkotás kivitelezése és utánépítése is.
23. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét terjessze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Terjesztésnek minősül a mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy forgalomba hozatalra való felkínálással. *
(2) * A terjesztés magában foglalja különösen a műpéldány tulajdonjogának átruházását és a műpéldány bérbeadását, valamint a műpéldánynak az országba forgalomba hozatali céllal történő behozatalát. A terjesztés jogának megsértését jelenti a mű jogsértéssel előállott példányának kereskedelmi céllal történő birtoklása is, ha a birtokos tudja vagy neki az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellene, hogy a példány jogsértéssel állt elő.
26. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét sugárzással a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Sugárzás a mű érzékelhetővé tétele távollévők számára hangoknak, képeknek és hangoknak, vagy technikai megjelenítésüknek vezeték vagy más hasonló eszköz nélkül megvalósuló átvitelével.
29. § A szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre.

 

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!