Mindig népszerű program mások tudatlanságán élcelődni, pedig az általános műveletlenség világjelenség. És egyáltalán nem biztos, hogy mi magunk nem égnénk be egy hasonló teszten, csak esetleg más kérdéseken véreznénk el.

“Csak két dolog végtelen: a Világegyetem és az emberi butaság, bár az elsőben nem vagyok egészen biztos.” – Albert Einstein

Debreczeni Zita fotós szakmai beégését is ugyanazzal a lelkesedéssel osztották meg az emberek, mint a tévé vetélkedőben beégő lányt, aki nem tudta, hol van Magyarország, vagy aki azt hitte, hogy Európa egyetlen ország.
Most épp a BuzzFeed Európa vaktérképe terjed Facebook szerte, amin az átlag amerikaiak képtelenek voltak eltalálni a legtöbb európai ország helyét. Persze a lap azt is megosztotta, hogy a britek sem sokkal tájékozottabbak az amerikai államokat illetően.

Sok magyar (és külföldiek is) cinikusan, lesajnálóan osztja meg ezeket, pedig szerintem egyáltalán nem biztos, hogy magyar honfitársaink (vagy épp mi magunk?) sokkal pontosabbak lennénk ezekben, vagy hasonló kérdésekben. Elég csak a Bombahíres Tomcat által készített intejrúsorozatra visszagondolni (lásd alább), amiben a magyar egyetemisták égtek vele, hogy mit tudnak a gravitációról, történelemről, vagy éppen saját egyetemük névadójáról. Vagy éppen a régi történetre, mikor körbe kérdezősködtek a Balatonon, hogy mit szólnak az emberek hozzá, hogy a tó vizének kétharmad része hidrogén (ti: H2O). Sajnos csak viccként lejegyezve találtam meg, pedig jó pár éve mintha videót is láttam volna róla (talán a Magyar Televízió készítette). Hasonló helyzet volt az is, amikor Sándor György egy Burda szabásmintával a kezében kérdezgette a járókelőket, hogy merre kell mennie a városban.

Azért remélem, hogy a népszerű magyar hír oldalak a Facebookozóknál egy kicsit kreatívabban fognak lecsapni erre a hírre és gyorsan mellé tesznek majd gyorsteszt gyanánt legalább egy furmányos kérdőívet, vagy egy hasonló vaktérképet, vagy készítenek egy újabb tanulságos videót a magyar átlag polgárok felkészültségéről….és mire befejeztem a posztot, a 444 már meg is osztotta az interaktív Afrika tesztet. Lehet Afrikán gyakorolni, hogy mi magyarok mennyivel vagyunk műveltebbek és utána büszkélkedni mindenkinek! Van viszont USA is, ha valaki könnyebb feladatra vágyik. Sőt a HVG kapcsolódó cikke már egy Európa térképet is kínál, sőt van ott Dél-Amerika, Ázsia és Ausztrália is, bár ezeknél nem elég kattintgatni, be kell gépelni az országok nevét.

Szerkesztési torzítás
Azt sem árt tudni, hogy az ilyen szemléletes beszámolók mindig torzítanak. Ahogyan a panaszkodó tanár is csak a legsúlyosabb hibákat emeli ki a dolgozatok közül, úgy a szerkesztők is már az elején elvetik az összes jó megfejtést, hiszen azok nem érdekesek az aktuális kérdésben. Márpedig a szerkesztők célja figyelemfelkeltőt, sokak által megosztott tartalmat előállítani.

Nem azt állítom, hogy a készítők manipulálnak, vagy szándékosan csak a saját koncepciójukat alátámasztó válaszokat válogatnak be. Nyilván igaz, hogy tényleg sok ilyen hibás válasz születik (mint minden dolgozaton és érettségin is). De a megkérdezettek számának és a hibás válaszok arányának ismerete nélkül semmi esetre sem nevezhetjük hitelesnek az összképet, mert nem tudjuk, hogy csak ezek a rossz válaszok érkeztek-e, vagy ha voltak jók is, akkor mégis milyen arányban. Egy teljes ország népességét pedig komoly felelőtlenség lenne csak a hibás választ adók alapján megítélni.
Ha pedig – mint a BuzzFeed cikkei esetében – a helyes válasz nemhogy nem jelenik meg, de még csak nem is linkelik, hogy legalább ezzel a helyes információ megismerésére ösztönözzék az embereket, akkor aligha beszélhetünk a kultúra terjesztéséről, csak szenzációhajhászásról.

Honnan tudjuk, amit tudunk?
Az átlagemberek ismeretforrásait azt hiszem, hogy legjobban a Gettó milliomos című film példázza. A szerelmi szálat leszámítva szinte az egész film arról szól, hogy a főhős kalandos élete során az általános műveltségnek számító dolgok zömét a tévéből, közbeszédből, hétköznapi élethelyzetekből tudta meg és még a hazájával kapcsolatos legalapvetőbb dolgot is csak a szerencsére hagyatkozva megtippelni tudja, ha épp nem úgy találkozott vele a mindennapokban, hogy az valamiért mély nyomot hagyjon benne.

Persze nyugtathatjuk magunkat azzal, hogy ez csak hollywoodi (vagy éppen bollywoodi?) túlzás, meg a film különben is csak egy koldusról szól. De miért gondolod, hogy ez bárhol máshol nem így működik az emberekkel?
Nyilván minél több időt töltünk az iskolában, színházban, könyvtárban és általában véve művelődéssel, annál több minden ragad ránk. De az emberek többségét a tévé, az ismerőseik és az utca neveli fel. És a vizsgára magolásra épülő oktatás sem biztos, hogy maradandóbb ismereteket ad át.

Személyes történet
Én sosem fogom elfelejteni, mikor egy általános iskolai témazáró dolgozatnál a mellettem ülő osztálytárs elkezdte Észak-Amerika vaktérképén bejelölni Afrika tájegységeit. Persze talán semmit nem jelent, hogy valaki általános iskolában nem tudott valamit. De ha még az éppen csak befejezett tananyagból is csak ennyi marad meg, akkor vajon mennyi mindenre emlékezhet az átlag ember évekkel azután, hogy kikerült az iskolapadból? Különösen, ha olyasmiről van szó, ami nem is érdekli és a mindennapjai során a szükségét sem látja annak? Kezdjek most el általános műveltségi kérdéseket feltenni, hogy ki tudja hiánytalanul felsorolni az USA, Afrika, Ázsia vagy akár csak az EU tagállamait, de legalább az összes magyar megyét és az aradi vértanúkat? Ugyan már! Nézd meg inkább az alábbi videókat, aztán olvass el valami hasznos könyvet, az ismerőseiddel meg inkább valami hasznosat ossz meg az ilyen gúnyolódó cikkek helyett – mondjuk az enyémet!

Kiegészítés: Az ukrán zavargások után megjelent egy újabb hasonló cikk arról, hogy az amerikaiaknak mennyire fogalma sincs róla, hogy hol is van Ukrajna. Ez számomra nem ér meg egy külön írást, de ennek a végén azért megemlékezek róla, mert ugyanabba a tárgykörbe tartozik, mint az írás többi része – és ugyanazt tudom csak hozzáfűzni, mint a korábbi hasonló témájú írásokhoz.
A kutatásnak az az igazán érdekes felfedezése, hogy minél távolabbra tippelte valaki az ország helyzetét a valós helyétől (vagyis minél nagyobbat tévedett), annál fontosabbnak tartotta az USA beavatkozását a helyzet rendezésébe.
Mivel egy szomszédos országunkról van szó, talán a magyarok jobban tudják, hogy merre is érdemes keresni Urkajnát….de azért nagyon gyorsan ölő mérget még így sem vennék rá…
Meg hogy nézd meg az alábbi videókat, mielőtt ezért is leszólnád az amerikaiakat!

Bombahír TV: A Nagy Egyetemista-teszt I.: ELTE vs BME from Bombagyár on Vimeo.

Bombahír TV: A Nagy Egyetemista-teszt II: PSZF vs. Közgáz from Bombagyár on Vimeo.

Újabb kiegészítés: 2018-ban újabb hasonló videó terjed, most épp a pécsiek reakcióján akadt ki mindenki, hogy 2019-től Brüsszel és az ENSZ bevezetné az arab számok használatát…

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!