Fotó: Darányi Zsolt/FotoKlikk
Érdekes jogi konzultációt tartottak ma a Mai Manó Házban a Polgári Törvénykönyv jövő évben életbelépő változásairól, középpontban, hogy ezek hogyan érintik az idegenek fotózásának szabályait és különösen a rendőrök fotózását.
A Magyar Fotográfia házában tartott kerekasztal bezsélgetést Virágvölgyi István, az MTI fotórovatának vezetője moderálta, beszélgető partnerei közt ült Bánkuti András is, a MÚOSZ Fotóriporter Szakosztályának elnöke és Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fórumának elnöke.
A jogi szakértők Dr. Székely László, az új polgári törvénykönyv megalkotásáért felelős miniszteri biztos, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa, Dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke és Dr. Pataki Árpád, a Kúria Polgári Kollégiumának bírája voltak.
A közönségben több magyar napilap és hírportál fotóriporterei és képszerkesztői is jelen voltak, ami jelentős részben meghatározta a beszélgetés irányát. Főleg a rendőrök fotózhatósága játszotta a főszerepet, mivel ez csak Magyarországon szokás, ami többek közt a külföldi fotósok magyarországi munkáját is rendszeresen megnehezíti, és már magyar fotósoknak is volt belőle kellemetlensége.
A beszélgetés lényegét talán úgy lehet összefoglalni, hogy az új PTK a korábbi törvény gyakorlati értelmezéseit és az azok nyomán kialakult bírói gyakorlatot iktatták törvénybe. Lényegében nem változnak a fotózást befolyásoló szabályok. Eddig is szükség volt a fotó elkészítéséhez és a fotó közléséhez is engedélyre – a rendőröktől is, és ez nem is fog változni. A közelmúltban született Kúria jogegységi határozat továbbra is érvényben marad, annak felülbírálatára egyelőre nem lesz szükség.
A szakértők lényegében egyetértettek benne, hogy amennyiben ez a jogalkotói akarat, akkor a rendőrök fotózhatóságáról vagy a PTK, vagy a rendőrségi törvény kiegészítésével kellene gondoskodni.
A beszélgetés talán legizgalmasabb része az volt, mikor az új PTK kidolgozásában résztvevő Dr. Székely László elmondta, hogy szerinte a rendőröknek fotózhatónak kellene lennie, hiszen közhatalmat gyakorolnak. Volt is egy olyan változata a törvénytervezetnek, amiben volt egy ilyen passzus, de később ez a rész a végleges változatból kimaradt. A nagy kérdés megválaszolatlan maradt, hogy mi lesz ezzel a kérdéssel. Annyit tanácsoltak, hogy talán érdemes lehet lobbizni érte a parlamenti képviselőknél/frakcióknál, hogy ez tételesen belekerüljön a törvénybe, mert addig a bíróságoknak nem lesz módja máshogyan megítélni a rendőrökről megjelenő képeket. Többek közt ez a célja az Eötvös Károly Intézet kezdeményezésének is.
Ha úgy érzed, hogy nincs szükség ilyen szigorú szabályozásra, akkor támogasd az aláírásoddal a megváltoztatását! De azért olvasd el alább a törvényt és azt is, hogyan lehet együttélni a törvénnyel, mert amíg nem változik, kénytelen leszel betartani – ahogy eddig is.
A beszélgetés további részleteit nem fejtegetem inkább, a FotoKlikk és a Ustream felvételén megnézheted:
Kiegészítés: Az eddigi PTK nem tartalmazta leírva, hogy a fotó elkészítéséhez is kell külön engedély a fotóalanytól, de a bírói gyakorlatban az adatvédelmi törvényből (lásd alább) levezetve eddig is alkalmazták ezt az elvet.
A 2014. március 15 előtt hatályos 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről:
5. § (1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést.
(2)9 Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne.
(3) Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a fél jognyilatkozatát ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. A jognyilatkozat pótlására különösen akkor kerülhet sor, ha a jognyilatkozat megtételét illetéktelen előny juttatásától tették függővé.80. § (1) A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés.
(2) Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához – a nyilvános közszereplés kivételével – az érintett személy hozzájárulása szükséges.
(3) Az eltűnt, valamint a súlyos bűncselekmény miatt büntető eljárás alatt álló személyről készült képmást (hangfelvételt) nyomós közérdekből vagy méltánylást érdemlő magánérdekből a hatóság engedélyével szabad felhasználni.
1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról:
2. § E törvény alkalmazása során
1. személyes adat: a meghatározott természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható;
4. adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatok felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása (ideértve a továbbítást és a nyilvánosságra hozatalt), adatkezelésnek számít az adatok megváltoztatása és további felhasználásuk megakadályozása is;3. § (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha
a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy
b) azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete elrendeli.
A 2014. március 15-től hatályos új PTK 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Magyar Közlöny):
1:5. § [A joggal való visszaélés tilalma]
(1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést.
(2) Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a nyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.1:6. § [Bírói út]
Az e törvényben biztosított jogok érvényesítése – ha törvény eltérően nem rendelkezik – bírói útra tartozik.2:43. § [Nevesített személyiségi jogok]
A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen…
g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.2:48. § [A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog]
(1) Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.
(2) Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.
Kiegészítés: 2014. szeptember 24-én az Alkotmánybíróság úgy határozott, hogy az intézkedő rendőr arca megjelenhet a hírekben, mert a közvélemény tájékoztatását fontosabbnak ítélték a rendőrök személyiségi jogainál, de a jogi helyzet továbbra sem egyértelmű. Érdemes elolvasni erről szóló külön írásomat.
