Amikor statisztikák mindenfélét száraz szám adatokra próbálnak visszavezetni, gyakran születnek téves következtetések. Vannak, akik a képek nézegetése, netán készítése helyett is inkább a számokat szeretik bűvölni még a fotográfiában is. Nincs is ezzel gond, amíg a számokból készíthető statisztikákból nem vonnak le messzemenő, pláne téves következtetéseket, különösen ha ezek ráadásul hiányos és téves forrásokra alapoznak.
Felületes felmérés
A közelmúltban megjelent egy csokorra való érdekes grafikon. Ahogy Hernádi Levente a témát meglátva megjósolta, sokan megosztották az eredeti cikket, vagy írtak belőle saját változatot. A Printscreen annyira úgy értelmezte, hogy az adatokat a Reuters tette közzé, hogy még forrásként is őket jelölte meg. Ez azonban ebben a formában egyáltalán nem igaz.
A hírügynökség csak egy válogatást közölt nagyképes fotóblogján az év képeiből (érdemes megnézni), amiből lelkes fórumozók és ketyere számonanizátorok generáltak mindenféle statisztikákat és kördiagrammokat.
Mikor a statisztikáról és a diagramokról kérdeztem őket, azt válaszolták, hogy “nem mi adtuk ki hivatalosan a géphasználat, záridő, objektívek grafikont hanem lelkes emberek készíteték el, nem is kommentáljuk a dolgot”.
A PetaPixel ahogy szokta, szépen levezeti az adatok útját is. Bár talán azt még az ő cikkük sem hangsúlyozta ki eléggé, hogy ez csak egy szűkített válogatás az ügynökség év végi fotó ajánlatából. Mindössze 95 kép az ezernél is többől, amit az ügynökségi rendszerükben kínálnak az ügyfeleknek, és még ez is csak elenyésző töredéke a naponta ezernél több képpel bővülő archívumuknak.
Csalóka statisztika
A lényeg, hogy amit a hírügynökség fotó válogatásként közölt, azt a netezőknek sikerült teljesen elvonatkoztatott statisztikává formálni, és a képekről nem is beszélni, csak a belőlük kinyert adatokról. Van ahol magukat a képeket bemutató galériát még csak nem is linkelik, de egyenesen a siker recepjteként emlegették, hiszen ebből kiderül, hogy milyen gépekkel, objektívekkel és beállításokkal készülnek “a legjobb képek”.
Csak a helyzet nem ilyen egyszerű. Nincsenek univerzális receptek, amik majd a jó képeket eredményezik. Az objektíveket és beállításokat nem a statisztikák alapján használják a fotósok, hanem az elkészíteni kívánt kép és a megörökíteni kívánt helyzet diktálja.
Saját archívumban lehet értelme
Hasonló felmérésnek lehet értelme a saját képeid között, hogy megállapítsd melyik objektívet, vagy akár egy-egy érzékenységi tartományt mennyit használsz. Ezzel akár az is megállapítható, hogyha vannak felesleges eszközeid, amiket feleslegesen cipelsz a táskádban, mert használni nem, vagy csak elenyészően szoktad. De ennek csak az összes képpel végzett statisztika alapján van értelme, válogatás alapján semmi esetre sem.
Miért ilyen sok a Canon?
A megjelent cikkekben és kommentekben vicces, ahogy sokan értetlenkednek, vajon miért olyan túlreprezentált az adathalmazban a különféle Canon gépek használata. Pedig ha a számokon kívül azok származását is figyelembe vesszük, mi sem érthetőbb ennél. Sőt igazából minden más gép jelenléte válik meglepővé. A Reuters ugyanis a Canon egyik fő partnere. Az ügynökség munkatársai mind Canon gépekkel dolgoznak, rendszeresen tesztelnek prototípusokat (és azokat csak néha lopják el tőlük). A cég tulajdonában csak elvétve akadnak kivételek. Azok is inkább csak különlegességként, mint a Bestia nevű nagyágyú.
Szóval ne következtess többre a számokból, mint érdemes – inkább nézd meg a képeket, annak több értelme!
