A Visegrádi Csoport az észak-magyarországi Visegrád városról kapta nevét. A visegrádi Királyi Palotában 1335 novemberében Károly Róbert magyar király kezdeményezésére tanácskozást tartottak III. Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh király részvételével. Ennek az együttműködésnek a folytatására került sor 1991. február 15-én, amikor Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök, Lech Wałęsa lengyel köztársasági elnök és Antall József magyar miniszterelnök aláírta a Visegrádi Nyilatkozatot. A csoport 1993-ban Csehszlovákia kettészakadásával vált négytagúvá.
2000-ben, pozsonyi székhellyel jött létre a Nemzetközi Visegrád Alap, amely sokak szerint a V4-ek legsikeresebb vállalkozása. Erősíti a tagországok együttműködését a kultúra, a tudomány és kutatás, az oktatás, illetve az ifjúsági cserekapcsolatok területén. Költségvetésének köszönhetően a négy tagországból évente több alkalommal lehet pályázatokat benyújtani a pozsonyi titkárságra. Az Alap által kínált lehetőségek a humanitárius segélyezésre is kiterjednek.
A kibocsátás különlegessége, hogy a bélyegek mind a négy országban Baticz Barnabás magyar bélyegtervező grafikusművész tervei alapján valósultak meg. Az alkalmi borítékon a tagországok zászlói alkotta grafikai kompozíció látható. Az alkalmi bélyegzőn a tagok országtérképének kontúrvonala tűnik elő. A négy ország bélyegének együtt bemutatása céljával emléklap is megjelent.
Forrás: Magyar Posta nyomán KEH