Álláshirdetés a sajtófotó területen ritka mint a fehér holló. Nem csoda, ha előbb meglepődik rajta az ember, majd körbe telefonál az ismerősöknek, akikről tudja, hogy épp állást keresnek – mert vannak ilyenek szép számmal.
Az Origo viszont csatlakozott azon kevesekhez, akik hirdetést adnak fel, ha megüresedik egy pozíció. Nyilván nem (csak) azért, mert maguk nem rendelkeznek elegendő ismerőssel, és nem tudnák házon belül betölteni a megüresedett széket.
Örök vitában állok a világgal ebben a kérdésben. Mikor arról írtam, hogy az iPad nem lesz alkalmas fotós felhasználásra, a kommentekben kialakult egy kisebb vita. Ez rávilágított néhány érdekes tévhitre a profi fotósok megítélésével kapcsolatban. Gondoltam szentelek neki néhány gondolatot, hátha sikerül eloszlatni a profik körül kialakult (olykor mítikus) ködöt.
Egyre több sajtó álláshirdetés kínál gyakornoki pozíciót. Sőt jó ideje már szinte nem is találni mást. A valódi, fizető állások egyre fogynak, inkább csak megszűnni szoktak, újak ritkán szabadulnak fel. A gyakornok pedig korunk új hívószava lett, mint a közösségi média. Sokan költségcsökkentő gazdasági megoldásként tekintenek rá. Áthidaló megoldás az anyagi megtakarítás és a munkaerőhiány között.
“A tegnapi újság ma már szemét…” … a tegnapelőttit már bezúzták, a könyvtári példány pedig már történelem.
Pénteken láttam a Médiablog írását a Flipboardról, és egész hétvégén szinte csak ezzel kísérleteztem az iPaden. Nos mit mondhatnék? Remek alkalmazás, kellemes megoldás, de elég komolyak körülötte a szerzőjogi (és etikai) kérdések.
Ez az a hirdetés, ami az Expresszben soha nem fog megjelenni, de még jóval szakmaibb lapokban sem nagyon: Nagy múltú nemzetközi hírügynökség fotóriportert keres azonnali kezdéssel. Jelentkezés a szerkesztőség címén!
Már egy ideje halalni pletykákat (én múlt héten hallottam először), amit tegnap a Menedzser Fórum közölt: “könnyen lehet, hogy a Hírszerző is a Zoom, a Zóna és a Hírsarok sorsára jut és megszűnik. Állítólag a tulajdonosok már felmondtak az egész szerkesztőségnek és mindössze két hétig hajlandók tovább finanszírozni a lap működését.”
Egy 1991-es ENSZ döntés óta május 3-án ünneplik a Nemzetközi Sajtószabadság Napját, annak emlékére, hogy 1991. május 3-án tették közzé a Windhoek Nyilatkozatot, amelyben az afrikai népeknek a független sajtóhoz való jogát fogalmazták meg. Világszerte ezen a napon emlékeznek meg azokról az újságírókról, akiket munkavégzésük közben gyilkoltak meg.
Ahogy közeledik az iPad április 3-ai megjelenése (már alig egy hét van hátra), egyre több cikk és értekeés firtatja mindenfelé – így például a Médiablogon többször is – , hogy vajon mi újat hozhat az iPad – vagy akár a konkurens tabletek – a válságát élő nyomtatott sajtó számára.
1990 óta március 15-én ünnepeljük a Magyar Sajtó Napját. Az ünnep annak állít emléket, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad, cenzúrázatlan termékét, a Tizenkét pontot és a Nemzeti Dalt.