A máig nyomtatásban megjelenő Royal Phohotographic Society Journal brit szaklap ingyen bárki számára hozzáférhetővé tette 165 évet felölelő digitális archívumát.
Az elmúlt évek során kimondonttan sok helyen és sok féle szinkronúszó, majd a sportág átkeresztelése után műúszó versenyt fotóztam – és ezekről képeket is mutatok most. Számítógép billentyűzeten képernyőfotózással viszont most fotóztam ilyet először!
Múlt héten bejelentették, hogy megszűnik a Cink. Véget ért a Gawker kísérlete a Kija motorral. Szélnek eresztik a stábot és magára hagyják az oldalt. Számomra ilyenkor mindig az a nagy kérdés, hogy mi lesz majd a felhalmozott tartalommal?
Szokatlan beavatkozás áldozatául esett kép jelent meg a Borsonlineon a hétvégén. A furcsa kép megjelenését egy szerencsétlen emberi hiba okozta, nem tudatos szerkesztői döntés eredménye.
Fotós mindössze egy dolgozott a Stop.hu-nál, őt is elküldik, ezzel a fotó rovat mint olyan megszűnik, de ez a cég legkisebb gondja. A szerkesztőség döntő többségét elbocsátja a politikai és bulvár témákra összpontosító hírportál, alig marad aki tartalmat készítsen.
Változó világunkban csak annyi biztos, hogy zajlik az átalakulás. Állandó vita, hogy a fotózás és/vagy a sajtófotó, netán az egész sajtó haldoklik, már rég meghalt, vagy még megmenthető, netán nincs is vele semmi gond, csak ki kell forrnia magát az új világrendnek, vagy akárhogy is nevezzük ezt.
Allen Murabayashi nagyon markáns, de alaptalannak nem nevezhető véleményt fogalmaz meg az online hír és különösen fotó fogyasztás átalakulásáról.
Az Origo vagy sugalmazni akar valamit Duchev-Janics Natasa és Marosi Ádám londoni bronzérmének okairól, vagy csak megint az automatikus reklámelhelyezés jött ki irtó kínosan.
Ma lépett hivatalba az Origo új főszerkesztője, Gazda Albert. Mint mondja, nem forradalmat akar csinálni, hanem újságot. Az Indextől átigazolt új főszerkesztő vajon miben tudja megújítani az Origot, hogy piacvezetővé váljon?
Miközben a magyar lapok a Népszabadság új főszerkesztőjéről cikkeznek, a MédiaBlog épp tegnap számolt be róla, hogy a Guardian főszerkesztője bejelentette a – különösen Internet kérdésekben – maradi konzervatív lap “digital first” irányelvét. Vagyis, hogy mostantól a szerkesztőségi munkában elsőbbséget fog élvezni az online tartalomszolgáltatás, és nem fognak anyagaik publikálásával a nyomtatott kiadásra várni.
Megint nem jött túl jól ki az online médiában szokásos automata reklámelhelyezés. Ezúttal a West Balkán tragédia áldozatai mellé került oda nem illő hirdetés.