AFP hírügynökség sportfotósa eredetileg csak Usain Bolt futását tervezte fotózni, akinek a neve ugyebár angolul villámot jelent, és erre a villámgyors síkfutó előszeretettel játszik is rá.
Arra már a fotóriporter sem számított, hogy a stadion felett kitört vihar villámai is látszani fognak a távvezérelt fényképezőgép felvételein. Úgy gondolja, ezúttal sokkal több múlt a szerencsén, mint a tervezésen.
Sok mindenről láttunk már képeket iPhone-al. Modellfotózástól a POYI nyertes háborús tudósításon és Time címlapon át az Észak-Korea elzártságát megnyitó Instagram képekig. Olimpiát viszont eddig nem fotóztak mobillal, így valakinek ebben is elsőnek kellett lennie. És nem is sikerültek rosszul a képek…
Több olvasóm kérte, hogy írjak a Forma-1 fényképezésének kulisszatitkairól, hogy milyen a Hungaroringen dolgozni. Nos mit is írhatnék?
33-35 fok árnyékban, 47-50 fok a betonon, 3 nap szabadedzés, időmérő és verseny, 4,4 km pálya rengeteg séta és rohangálás, mégtöbb várakozás, időnként némi lökdösődés, mindez egy nagytelével és 1-2 fényképezőgéppel felszerelkezve. Valahogy így telik egy Forma-1 verseny a fotósoknak.
Korábban felvetődött, hogy írhatnék a kajak-kenu sport fotózásáról is, ne csak a képeket tegyem ki, meg azt írjam, meg, hogy mennyit mászkáltam a vízen. Nos, megpróbáltam összefoglalni, ami a témáról eszembe jutott – ha már épp most ért véget egy kajak verseny közvetítése a tévében.
A világ legmagasabb felhőkarcolójának tetején lógva életképeket készíteni Dubaiban munkásokról elég menő munka. Joe McNally pedig meg is mutatja, hogy milyen ez. Ha tériszonyos vagy, csak óvatosan!
Épp nemrég írtam a Cannes Filmfesztivál fotózásáról. Röviden megemlítettem a csapóval készült zsűrielnöki portrékat is, de abban az írásban nem szerepelt igazán nagy mélységben, pedig szerintem nagyon érdekes. Most viszont itt a csapó teljes története.
Én még csak átutazóban sem voltam eddig Cannes-ban, de mivel nemrég ért véget a híres filmfesztivál, gondoltam érdekes lehet egy kis beszámoló a fotósok munkájáról. Mivel ez is egy vörösszőnyeges, jobbára hírességeket felvonultató fesztivál, sok mindenben hasonlít az Oscar-díj átadójához, így sok minden igaz rá, ami arról korábban megjelent itt a blogon.
Nem szeretem a saját képeimet dicsérni, de időnként talán nem ártanak ilyen bejegyzések is a blogomra. Ma reggel az a meglepetés fogadott, hogy az én fotóm lett A nap képe. Bár a kontextushoz illően azt is mondhatnám, hogy Best in Show.
Alkalom szüli a tolvajt, a szarkák pedig köztünk járnak és akkor csapnak le, mikor nem figyelünk oda a holminkra. Vigyázz hát a felszerelésedre!
David Guttenfelder szerint az Észak-Koreában készülő képei segítenek megnyitni a világtól elzárkózott rezsim kaput ia világra és a világnak bemutatni a távoli, különleges országot.