Szerintem az első világháborúról szép számban fennmaradt “hagyományos” 2D fotók sem nagyon vannak a köztudatban, a 3D képek pedig még kevésbé ennek a korszaknak a jellemzői a legtöbb ember szerint. Pedig már ekkor is nagy számban készítettek szterogramokat.
1944. június 6-án volt a Normandiai partraszállás. Mivel nem csak Robert Capa nevéhez fűződik a történelmi hadművelet, talán nem árt mások fotóit is emlegetni időnként. Főleg mivel Capa életművét egyre többen kritizálják és annak hitelességét megkérdőjelezik. Az viszont kár, hogy a képeket készítő háború fotósok neveit sok esetben nem ismerjük.
Épp ma van a normandiai partraszállás évfordulója, amiről a legtöbb fotósnak óhatatlanul Robert Capa jut eszébe. Így van ezzel a ma 96 éves John Morris is, aki egykor együtt dolgozott a fronton a világhírűvé vált magyar haditudósítóval, és aki maga szerkesztette be a híres, kissé elmosódott ikonikus képeket a lapba. Emlékezzünk ezen a napon vele a kiváló háború fotósra!
Az indokínai Thai Binhben ezen a napon Robert Capaként lelte halálát a híres háború fotós, aki Budapesten, Friedman Endre néven született. Ez pedig a legutolsó kép, amit készített, mielőtt aknára lépve meghalt volna.
Nem túl meglepő, hogy sok más pályázat és szakmai díj után a Robert Capáról elnevezett díjat is egy szíriai tudósítás nyerte.
Idén a Pulitzer-díj mindkét kategóriájában a szíriai háború képei nyertek. A feature díjat ráadásul annak ellenére egy szabadúszó nyerte el, hogy korábban több lap elzárkózott a szabadúszók képeinek használatától.
Március 14-én ünnepli születésnapját az egyik legismertebb és munkásságáért leginkább elismert háború fotós, James Nachtwey. 2012-ben ezen az évfordulón megírtam, hogy 64 éves és örülhetünk, hogy ilyen karrierrel a háta mögött még életben van.
A Sunday Times nem akar szabadúszó fotósokat extrém kockázatvállalásra ösztönözni, ezért Szíriából nem tartanak igényt az ő háborús tudósításaikra. A lapnál úgy gondolják, hogy ez a legjobb módja, hogy megvédjék őket – leginkább saját vakmerőségüktől.
Rögtön azután, hogy a háború fotózás veszélyes munkáján merengve tegnap rákérdeztem, hogy meghalnál-e egy képért, a valóság rögtön egy különös történéssel szolgált, amiről a Reuters fotóriportere első kézből számol be nem csak képeivel mesélve a történtekről.
Egy ismert amerikai fotóriporter reklámfotós nemrég az enyémhez meglehetősen hasonló gondolatokat osztott meg blogján a háború fotózásról. A téma engem is érdekel, és elég hasonlóan is szemléljük ezt a dolgot, gondoltam megosztom én is.