Két fotós szinte ugyanazt fényképezi, majd plágium vád lesz belőle. A szokatlan szerzőjogi vádaskodás messze túlmutat önmagán és sokkal fontosabb alkotói tanulságokkal szolgál, minthogy győződj meg róla, hogy tényleg a te képed használták-e.
Alig másfél évvel azután, hogy a Reuters megvált minden amerikai sportfotósától, hogy a munkájukat kiszervezze, most a kontinens legnagyobb sport magazinja, a Sports Illustrated is hasonló lépésre szánta el magát. Megy a találgatás, hogy szabadúszóként foglalkoztatják őket tovább, vagy ők is ügynökségekkel dolgoztatnak majd, minden esetre nem túl jó jel.
Nem a munkabérek konzerválódtak, azok sajnos egyre jobban leértékelődnek. Viszont a szakmai érdekképviseletek honorárium ajánlása hét éve nem frissül. Lehet, hogy értelme sincs – akad, aki szerint sosem volt – az ilyen ajánlásoknak, de még mindig sokan hiányolják és keresik támpontnak.
Azt (egyelőre) még nem értük el, hogy a fotósnak fizetni kelljen érte, hogy elkészíthesse a zenekarok reklámjához használt képeket (volt ilyen is, katt a linkre!). De az Indexnél nagyon érzik a trendeket és várják a számukra is megosztott képeket. Nem mindenki érti/értékeli az ilyen kezdeményezést, de a világ ettől még ilyen, ehhez most már ideje volna hozzászokni.
Sokan úgy gondolják, a fotós szakma haldoklik. Egyre több fotós nyergel át a videókészítésre, amit sokan menekülési útvonalnak tartanak. Viszont ez magában hordozza annak a veszélyét, hogy ugyanazok az emberek ugyanazokat a problémákat viszik tovább egy más területre.
Egyre több fotós oldal ír a hétvégi Oscar díjátadón készült világrekorder szelfiről. Az írások középpontjában nem annyira a készítés körülményei, mint inkább a sajtóra és fotózásra gyakorolt hatásai vannak.
A Libération című francia napilap ma fotók nélkül került az utcára, hogy ezzel hangsúlyozzák, milyen fontos szerepe van a képeknek a hír fogyasztásunkban. A különleges demonstrációt a legnagyobb francia sajtófotó kiállítás, a Photo Paris nyitónapjára időzítették.
Egyre vizuálisabb korban élünk, minden eddiginél több kép, videó és piktogram vezs körül minket, a kommunikáció egyre nagyobb része zajlik valamilyen látványra épülő formájában. Egy amerikai felmérés szerint az ezredforduló óta mégis közel felére esett vissza a vizuális alkalmazottak száma az újságok szerkesztőségeiben.
Nemrég volt téma itt a blogon, hogy a fotózás nem is szakma – legalábbis egyre többen így gondolják. Valamivel utána futottam bele ebbe a poén képregénybe. A What the Duck meglátása megint találó.
A fotós szakmával szembeni közhangulat fokozódik, időnként pedig sarkos nézeteket ölt. Viszont az nem megoldás társadalmi jelenségekre, ha a kritikáról nem veszünk tudomást.