Vélemények, szubjektív gondolatok
A fotósok életének legnehezebb része bent ülni, miközben kint zajlanak az események. Persze nem csak a hivatásosok, sőt nem is csak fotósok ismerik az érzést, amiről most írok.
Hogy ez most miről jutott eszembe? Arról, hogy épp betegen nyomom itthon az ágyat és amíg lábadozok, nem mehetek ki fotózni sem tüntetést, sem hóesést, sem karácsonyi fényeket, semmi ilyet.
A The Baron nyomán a DPreview és a PetaPixel is megírta, hogy a Reuters egyre nagyobb tempóval halad a fotós és videós stábok integrálása felé. Az egyre gyorsabban zajló folyamat eredményeként nem marad majd különbség az ügynökség fotósai és operatőrei között. Végül minden képi feladatot az integrált vizuális újságírók látnak majd el az ügynökségnél.
Egyre gyakrabban előfordul, hogy fotózás közben zavar valakit a tükörreflexes fényképezőgép kattogása és megkérnek, hogy kapcsoljátok ki a hangját. A fotós meg van, hogy csak pislog, mert a kattogás ezeknél a gépeknél nem csak effekt, mint az okostelefonok és a kompakt gépek esetében, hanem a működéssel jár. Sok fotós viszont nem is sejti, hogy bizony a tükörreflexes gépeket is le lenet halkítani. Sőt illik és ajánlott is! Ha pedig nem lehet, akkor mégfontosabb a rutin és a szaktudás, amivel elkerülhetitek, hogy zavarjátok a kattogással a nézőket.
Kevesen tudják, hogy van egy olyan szervezet, ami bárkinek a fotóira az alkotó tudta és beleegyezése nélkül felhasználási jogot adhat másoknak. Ha nem akarjátok, hogy a ti képeitekről is ők dönthessenek, akkor ezt hivatalosan jeleznetek kell nekik. Méghozzá szeptember 30-ig meg kell kapniuk a két tanús nyilatkozatot, hogy jövő évtől ne dönthessenek többé helyettetek a ti képeitek sorsáról sem.
Elképzelni sem tudjátok, mennyi féle helyzetben jöhet jól, ha rajta a nevetek a dolgaitokon. Ez a banálisan egyszerű már-már dedós megoldás sokszor igen komoly problémákat és nagy anyagi vesztesegeket is képes lehet megelőzni!
Az előző, a blogom elmúlt 10 évét áttekintő írásomban linkeltem egy kérdőívet, amivel szeretném megismerni, hogy ti olvasók hogyan látjátok, mit gondoltok a blogomról.
Kérlek szánj rá néhány percet és töltsd ki a kérdőívet!
Egy évtizede kísérletezésből kezdtem el blogolni. Azóta eltelt tíz év. Sok minden megváltozott a blogon és a világban is. Ezek egy részéről igyekeztem beszámolni a blogon is. Most pedig próbálok számot vetni az elmúlt tíz évvel.
Vasárnap este végetért a hetedik Forma1 futam, amit fényképeztem. Önkéntelenül is mondanám, hogy zsinórban, de a sorozat nem folytonos.
Csodás látvány fogadott a postafiókomban a GDPR bevezetésének napján. Adatvédelmi tájékoztatás egy bírósági szerv sajtóosztályától, amiben mind a háromszáz címzett személyes adatai ott figyeltek. Enné szebb adatvédelmi hibával aligha lehetne ünnepelni egy adatvédelmi törvény hatálybalépését. Külön pikantériája a dolognak, hogy egy jogalkalmazó szervezetnek sikerült elkövetnie, akiknek másoknál is jobban tisztában kellene lenniük az adatkezelési szabályokkal.
Régóta kérdéses, hogy a Magyarországon zajló médiapiaci átrendeződés mikor melyik lapot darálja be következőként. Sosem gondoltam, hogy egy nap le kell majd írni, hogy a Magyar Nemzet megszűnt. Már csak a kifejezés hangzása miatt sem. Persze a lap megszűnése nem az egész magyar nemzet végét jelenti, “csak” a lap szűnik meg.
Ha már ez egy fotós, szakmai és személyes blog, talán legfontosabbként azt kell említenem, hogy kilenc kollégám, 5 fotós és négy képszerkesztő, többségük közeli ismerősöm és jó barátom állása szűnik most meg. Őszintén remélem, hogy nem sokáig maradnak munka nélkül sem ők, sem a lap többi munkatársa.