“A szavazó gépezet kimutatta foga fehérjét.” Hallom ma már nem először a hírekben Wolf Kati produkciója kapcsán. De milyen gépezet és milyen foga fehérjét?
A Megasztár vagy a Csillag Születik, és a többi hasonló SMS szavazásos tehetségkutató talán nem a szimpátiáról szólnak elsősorban, a művészek tehetsége és a választott számok szakmai értékei előtt?
Egyre jobban sajnálom, hogy nem tudtam a hétvégén részt venni a FotóHajó rendezvényen. Pedig már a rendezvény honlapja alapján sejthető volt, hogy sok érdekes dolog fog elhangzani.
A sajtószabadság egy ideje hétköznapi téma lett, így van aki szerint farkast kiáltanak a panaszkodók, van aki szerint addig kell szót emelni, amíg szabad, a miénknél tradícionálisabb demokráciákban meg azt mondják, hogy a sajtószabadságról nem lehet eleget beszélni. Minden esetre tegnap volt a Nemzetközi Sajtószabadság Napja, amiről illik megemlékeznem.
1991 óta ezen a napon emlékeznek meg Szent Flóriánról, a tűzoltók védőszentjéről.
A hortobágyi pásztorok minden év áprilisának végén, az új évad kezdetén kihajtják az állatokat a mezőre, hogy megkezdjék a legelést. A kihajtási ünnep köré az évek során egyre nagyobb ünnepség kerekedett az alföldi faluban. Nem csak állattenyésztők és a település lakói, de a hunggarikumok és a pásztor hagyományok iránt érddeklődő turisták is nagy számban özönlenek ilyenkor a faluba, hogy saját szemükkel lássák, amint átkelnek az állatok és pásztoraik a híres Kilenc lyukú hídon.
Ki képekkel, ki szöveggel, vagy épp videóval, de szinte mindenki megemlékezett az épp tegnap negyed évszázada történt, emlékeinkben mégis élénken élő csernobili atomkatasztrófáról. Ezekből válogattam össze egy alaposabb gyűjtést.
Szombat óta töröm a fejem, hogy mit és hogyan fűzzek a fegyveres rendvédelmi dolgozók tüntetésézez. Politikailag nem akarok állást foglalni, mert ez nem politikai blog. Marad a szokásos szemszög, a sajtófotósoké…
A fotóriportereknek van egy közös vonása a fotóruoirterekkel: “A tűzoltók arrafelé rohannak, amerről mások menekülnek.”
Először a Los Angeles Times hívta fel a figyelmem JR munkásságára, majd nemrég Chase Jarvis is hatalmas lelkesedéssel beszélt írt JR ötleteiről. Mint Chase Jarvis fogalmaz “nagyjából ez az, amire gondolok, mikor közösségi művészetet emlegetek”.
