Az EU strasbourgi emberjogi bírósága hozott elmarasztaló ítéletet a Magyar Országgyűlés ellen, amiért annak házszabálya és az ennek nyomán elrendelt kitiltások sértik a sajtószabadságot. A hivatalt 4574 euró (1,6 millió forint) perköltség megfizetésére kötelezik. Az ítélet miatt nem változik a házirend, mert az Országgyűlés Hivatala szerint a bíróság több pontban is nekik adott igazat.

Az ítélet kifogásolja, hogy a magyar házszabály nem kínál jogorvoslati és fellebbezési lehetőségeket, nem felel meg a hatalom megosztás elvének, nem felel meg az arányosság követelményének, mivel sem a szabályszegés és a büntetés súlyosságát és a büntetés ezzel arányosságát nem vizsgálja, sem azt, hogy a kitiltással milyen további jogok sérülhetnek.

Mint az Index, a HVG, a 24.hu és a perben őket képviselő TASZ is beszámolt róla, EU bíróság ítélte jogszerűtlennek a házelnök újságírókat kitiltó döntéseit. Mivel magyarországi jogorvoslati lehetőség nincs az Országgyűlés házszabályaival kapcsolatban, a kitiltott szerkesztőségek kénytelenek voltak a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordulni.

A per amiatt indult, mert az Index, a 24.hu, a HVG és az akkor még létező Népszabadság munkatársait 2016 tavaszán a házelnök kitiltotta a Parlamentből. Az indok a házszabály megsértése volt, ugyanis olyan helyeken próbáltak képviselőket megszólaltatni, ahol a szabályzat szerint nem lett volna szabad forgatniuk.
Magáról a kitiltásról és az azt kiváltó anyagokról annak idején a 444 készített összefoglalót. Egy másik cikkükben pedig a sajtóra vonatkozó területi korlátozások alakulását mutatják be történeti áttekintésben, hogyan szorultak vissza a sajtó munkavégzésének területi lehetőségei a Parlamentben a ’90-es rendszerváltó Országgyűlés óta napjainkig.

Nagyjából fél évvel később pedig a 444 forgatott egy videót, amiben szándékosan gúnyolódtak a kitiltásokkal és az egész helyzettel, amivel siekersen elérték, hogy őket is kitiltsák a Tisztelt házból. Aligha vitatható, hogy szándékosan trollkodtak vele az Országházban, így a kitiltás miatt ők nem is pereltek.

Az ő ügyük máshogyan is alakulhatott volna, mivel ők nem tényleges tudósítást, hanem paródiát forgattak az Országházban. A perben szereplő videókról viszont a bíróság egyértelműen kimondta, hogy tudósítási céllal készültek, az Országgyűlés érveléssével ellentétnben nem képviselők lejáratása, hanem megszólaltatásuk volt az újságírók célja és a tevékenységükkel a hivatalos indoklással ellentétben nem akadályozták sem az Országgyűlés működését, sem a képviselők munkáját.

Az Emberjogi Bíróság ítélete nem csak magukat az egyes döntéseket, hanem a szabályozás és az eljárás általános jogszerűségét is kifogásolta. Az Index és a HVG is megírta azt is, hogy a Magyar Országgyűlés nem fog jelentős változtatásokat eszközölni a szabályozáson, mivel “Az ítéletből nem következik a sajtótudósítás rendjével kapcsolatos jelenlegi szabályok felülvizsgálatának kötelezettsége”, illetve “a vonatkozó eljárási szabályok időközben kiegészültek a mérlegelési szempontok meghatározásával, a felfüggesztés időtartamának rögzítésével, valamint fellebbezési lehetőséggel is”. (Az Országgyűlés teljes közleménye a közmédia oldalán hangsúlyos lényegkiemelésekkel, és az írásom végén szerkesztetlenül is olvasható.)

Az újságírókat képviselő TASZ álláspontja szerint “A mai strasbourgi döntés azért is különösen fontos, mert az eset óta még súlyosabb korlátozásnak vetették alá a Parlamentben és a Képviselői Irodaházban dolgozó újságírókat, holott az országgyűlési képviselőknek mindenkor számot kell adniuk arról, hogyan végzik munkájukat, nem csak akkor, ha a számukra kedves médiumoktól kapnak kényelmesen megválaszolható kérdéseket.”

A jogvédő szervezet jogászának, Dojcsák Dalma véleménye szerirnt: “A kutatásaink is azt mutatják, hogy a hatalom változatos eszközökkel korlátozza az újságírók munkáját, ezzel pedig a saját számonkérhetőségét akadályozza. Ezért örülünk annak, hogy az általunk képviselt hat újságíró számára kedvező ítélet született, ami után rendszerszintű változásoknak kell történniük. Vissza kell állítani azt a korábbi gyakorlatot, ami engedte a forgatást a parlamenti folyosókon, az újságírók önkényes kitiltásának pedig véget kell vetni.”

Az Index cikke azt is kifogásolja, hogy az időközben életbe lépett változtatások formailag orvosolni látszanak ugyan a bíróság által kifogásolt hiányosságokat, tényleges változást azonban aligha jelentenek. Szerintük:

a “sajtótudósítás sajátos rendjét az mutatja a legjobban, hogy

• a szabályait Kövér László alkotta,
• Kövér László bírálta el, hogy azokat valaki megszegte-e,
• Kövér László döntött a szankcióról, de nem közölte, miért úgy döntött, ahogy,
• a döntés ellen se Kövér Lászlónál, se bíróságon vagy más fórumon nem lehetett fellebbezni”

Az azóta életbe lépett új szabályozás szerint már “a sajtófőnök kitiltó rendelkezése ellen a házelnöknél lehet fellebbezni”. Ezzel tehát formailag megteremtették a bíróság által kifogásolt  fellebbezési lehetőséget, érdemi jogorvoslatra azonban így sem lesz majd lehetőség.

A koronavírus járvány miatt jelenleg életben levő országos veszélyhelyzet viszont teljesen zárójelbe is teszi mindezt. A járványügyi intézkedésekre való tekintettel jelenleg újságírók csak külön engedéllyel és kivételes esetekben tehetik be a lábukat a Parlamentbe. Például a 2021. évi költségvetés-tervezet átadás-átvételét is a sajtó kizárásával tartották meg.

A konkrét ügyhöz és a fotózáshoz sem kötődik, de ugyanaznap még három másik ügyben mararsztalta el az Emberi Jogok Bírósága a magyar államot hatalommal való visszaélés és a szabadságjogok megsértése miatt.
Az egyik ügyben a strasbourgi bíróság ítélete egybehangzik a magyar bíróság által is kimondott ítélettel, a kártérítési igény teljesítését a magyar rendőrség megtagadta, így strasbourg most €2600 megfizetésére kötelezte a rendőrséget. A két másik ügyben további €13 000 kártérítésre kötelezték az államot.

A Parlamenti tudósítási lehetőségek átalakulását a 444.hu Magyar Jeti sorozata is feldolgozta:

Az Országgyűlés MTI-hez eljuttatott közleménye:

“A jog által előírtan és a megfelelő célokat szolgálva avatkozott be a véleménynyilvánítás szabadságába az Országgyűlés sajtófőnöke akkor, amikor felfüggesztette több újságíró parlamenti belépési engedélyét – olvasható az Országgyűlés Sajtóirodájának az Emberi Jogok Európai Bíróságának keddi döntésére reagáló közleményében.

    A kommünikében ugyanakkor szerepel az is: a belépési engedélyek felfüggesztése a korábbi szabályozás eljárási garanciáinak hiánya miatt nem volt arányos.
    Az Országgyűlés Sajtóirodája közleményében ismerteti: hat magyar újságíró azután fordult a strasbourgi székhelyű  bírósághoz 2016 októberében, hogy parlamenti belépési engedélyüket – az országházi sajtótudósítás rendjére vonatkozó házelnöki rendelkezés szándékos megsértése miatt – az Országgyűlés sajtófőnöke felfüggesztette.
    A bíróság a kérelmező újságírók nem vagyoni kártérítésre vonatkozó fejenként 5000 eurós igényét elutasította, és csak a perrel kapcsolatos költségek megfizetésére kötelezte Magyarországot.
    A közlemény szerint az ítélet több ponton alátámasztotta a magyar kormány perben képviselt álláspontját: az újságírók kérelmével szemben elismerte, hogy a sajtótudósítás szabályozása a magyar jogban előrelátható, “a jog által előírtság” követelményének megfelelő volt.
    A bíróság az újságírók kérelmével szemben azt is elismerte, hogy a sajtó felvételkészítésének korlátozása, a szabályszegők szankcionálása a véleménynyilvánítás szabadsága korlátozásának jogszerű céljai közül kettőnek is megfelelt. Így a bíróság kimondta, hogy a parlamenti működés zavartalanságának biztosítása és a képviselők jogainak védelme legitim korlátozási indok.
    Az Emberi Jogok Európai Bírósága a meghozott intézkedés arányosságának vizsgálata során azt állapította meg, hogy a belépési jog felfüggesztésére vonatkozó korábbi, a konkrét ügyben alkalmazott eljárási szabályok nem voltak kellően részletezettek, így egyebek mellett nem szabtak határidőt a felfüggesztésnek és nem adtak lehetőséget az újságírónak álláspontja ismertetésére.
    A bíróság elismerte, hogy a vonatkozó eljárási szabályok időközben kiegészültek a mérlegelési szempontok meghatározásával, a felfüggesztés időtartamának rögzítésével, valamint fellebbezési lehetőséggel is. Mivel azonban ezen új szabályok a kérdéses ügyben még nem voltak hatályban, az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította az aránytalanságot, kimondta a jogsértést.
    A bíróság rögzítette azt is, hogy az államok nagyobb mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek a Parlament épületében folytatott tevékenységek szabályozására, így arra is, hogy a parlamenti működés zavartalanságának biztosítására az épületben meghatározott területeket jelöljenek ki a felvételkészítésre.
    A bíróság egyetértett a magyar kormány álláspontjával abban is: az újságírók azzal, hogy nem tartották tiszteletben a tudósítás szabályait, tudatosan vállalták a kockázatát annak, hogy szankcionálhatják őket a házelnöki rendelkezés megsértése miatt.
    Az ítéletből nem következik a sajtótudósítás rendjével kapcsolatos jelenlegi szabályok felülvizsgálatának kötelezettsége – zárul a közlemény.”

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!