Egy holland nagymamát a bíróságnak kellett unokája személyiségi jogait sértő fényképeinek törlésére kötelezni, mivel a szülők kérésére nem volt hajlandó megtenni. Az ügy érdekessége, amit a legtöbb cikk elfelejt megemlíteni, hogy lett volna a bíróságnál sokkal egyszerűbb és gyorsabb megoldás is a probléma megoldására. Persze elég egyértelmű, hogy aki bíróságra citálja az anyját, az inkább erőteljes megoldást keres, nem gyors és egyszerűt.

A történet fontos tanulsága, hogy sokan bele sem gondolnak, milyen komoly jogi következményei lehetnek a közösségi média használatának és a leg hétköznapibb megosztásoknak is. Akár még a családon belül is – különösen, ha nem a legjobbak a családtagok közti kapcsolatok.

A BBC cikke nyomán sok külföldi és néhány magyar fotós oldal (DIY Photography, DPreview, PetaPixel, Fstoppers, Pixinfo, MLZphoto, stb.), sőt a nagyobb magyar hírportálok (Index, Origo, Népszava, 888.hu, Infostart, Borsod24, stb.) is beszámolt róla, hogy Hollandiában a bíróságnak kellett egy nagymamát az unokája képeinek törlésére kötelezni. Az unoka anyja (a nagyi lánya) hiába kérte, hogy törölje az engedély nélkül posztolt képeket, a nagyi nem akarta leszedni őket.

Végül a biróság kötelezte a képek törlésére. A híradások szerint az ítélet naponta €50, halmozatilag legfeljebb €1000 pénzbüntetést szab ki a nagymamára, amíg nem hajlandó törölni a képeket (arról nem szólnak a cikkek, hogy a napokat az ítélethirdetéstől, vagy a képek feltöltésétől kell számolni. A bíróság a jövőre vonatkozóan is eltiltja a nagymamát az unoka képeinek engedély nélküli publikálásától. Ebben az esetben szintén napi €50 büntetést hatroztak meg, ha mégis további képeket töltene fel kisunokájáról.

Békésebben nem ment
Néhány cikk megemlíti, hogy normál esetben szépen kérni is elég a képek tölrését. A család viszonyairól nem írnak többet, csak hogy a szülők hiába kérték a nagyit, nem volt hajlandó törölni a képeket.

Ebből elég egyértelműnek látszik, hogy ez nem egy hétköznapi, békés család történet. Hiszen olyanokban nem a bíróságon rendezik a rokonok a vitáikat. Egyértelműnek tűnik, hogy a szülők direkt választottak ilyen erőteljes, akár drasztikusnak is nevezhető megoldást a nagyival szemben.

GDPR, de mégsem?
A legtöbb cikkben azt is kímelik, hogy a GDPR alapvetően nem vonatkozik a szigorúan magán jellegű adatkezelésre. Ugyanakkor mivel a közösségi médiában megosztott képek másokhoz is eljuthatnak (nem igazán értem a feltételes módot, hiszen az ember pontosan azért oszt meg valamit a közösségi médiában, hogy eljusson másokhoz), ezzel az ügy már kilépett a privát célú adatkezelés köréből. Így mégis születhetett az ügyben GDPR ítélet.

Bár ez sem feltétlenül volt szükséges, hiszen a GDPR előtt is léteztek adatvédelmi törvények, ahogy személyiségi jogok is.

A PetaPixel cikkében említik Neil Brown IT jogász Tweetjét, amiben azon elmélkedik, hogy vajon vizsgálta-e a bíróság a nagymama láthatósági beállításait (hogy kik láthatják a megosztását), mert szerinte kellően szűkre szabott beállításokkal megmaradhatott volna a Facebook megosztás ellenére is a kép a privát felhasználás keretei között.

By posting a photo of her grandchildren on Facebook, a Dutch court held that a grandmother was processing their personal data and fell within the scope of the GDPR.

The court could not be sure it was “domestic purposes”. https://t.co/rhYoWybDu9

— Neil Brown (@neil_neilzone) May 21, 2020

Az egyszerűbb megoldás
Egyik cikk sem említi, hogy a Facebook (és a legtöbb más közösségi oldal is) egyszerűen használható és gyors megoldást kínál az ilyen problémák megoldására. Így a legtöbb esetben nem szükséges ügyvédet fogadni, bírósághoz fordulni és hosszasan pereskedni.
Elég pusztán egy formanyomtatvány kitöltésével jelezni a jogsértést és a Facebook hamarosan eltávolítja a kifogásolt képet.
Ez persze csak az ilyen egyszerű és nyilvánvaló esetekben jelent megoldást. Sok összetettebb helyzetben akár visszaélésre is módot adhat ez a rendszer. Bizonyos esetben pedig nyilvánvalóan nem elég a Facebook moderátorainak döntése és a bíróságnak kell igazságot tennie. Különösen ilyen lehet például ha egy hasonló ügyben elvált szülők civakodnak közös gyerekük képmásának jogain, vagy ha egy közszereplő szeretné eltűntetni a közösségi médiából a róla készült képeket, miközben a törvények (és a bíróság szerint is) erre semmi jogalapja nem volna.

Ha tetszett az írásom, akkor lájkoljátok és osszátok meg, hogy másokhoz is eljusson, illetve kövessetek Facebookon, Twitteren, Instagramon, YouTube-on, hogy máskor is lássátok, miről írok!